Képviselőházi napló, 1906. VIII. kötet • 1907. április 4–április 24.

Ülésnapok - 1906-140

256 140. országos ülés 1907 április 16-án, kedden. zetek birtokállománya iránt, akkor nem juttatnók kifejezésre azt az iskolafentartó hatóságot, a melynek jogait ebben a törvényben meg akarjuk óvni. Az ellentétet sem fogadhatom el, a mely a »hitfelekezeti« kitételnek a »hitvallásos«-sal való kicseréléséből következnék, mert bocsánatot kérek, valamennyi népiskolánk, törvényhozásunk eddigi intézkedései szerint és azon szellem szerint, a melyet én fentartani kivánok, hitvaUásos iskola abban a tekintetben, hogy azoknak növendékei hitvallásos oktatásban részesüljenek, (Igaz ! Ugy van !) ugy hogy itt hamarjában, kellő megfontolás nélkül egy ellentét látszatát idéznők elő, a hol ellentét nincs, ellentét nem is akarjuk hogy legyen. Hát méltóztassék, t. ház, a régi, bevett terminushoz ragaszkodni, mert ennek fentartásából semmi uj nem következik, semmi, a mi bármely irányban aggasztó lehetne, vagy félreértést kelthetne, holott uj terminus beillesztéséből mindenféle félreértés és aggodalom is keletkezhetnék, a nélkül, hogy annak előidézésére bárminő okot látnék. A mi Maniu Gyula t. képviselőtársam indítványát illeti, ha az ő javaslatát fogadnók el és a törvényjavaslat czimét ugy dolgoznék át, mint a hogy ő szeretné, akkor csakugyan nem fedné a törvényjavaslat czime a törvényjavaslat tartalmát, mert ha jól emlékszem arra a szövegre, a melyet én csak futólag láttam, ő a törvényjavaslat czimében csak azt akarja kitenni, hogy ez a törvényjavaslat rendezi a községi és hitfelekezeti néptanítók járandóságait. . . Maniu Gyula : És szolgálati viszonyait! Gr. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter: . . . szolgálati viszonyait és a magyar nyelv oktatását. Bocsánatot kérek, de ez a czimzés az intézkedések egész sorozatát, a melyek ebben a törvényjavaslatban foglaltatnak, figyelmen kivül hagyná, mert ebben a törvényjavaslatban szó van pl. a tanitók alkalmazásának módjáról, ez pedig nem a tanitó szolgálati viszonyát érinti, mert szolgálati viszonya csak annak a tanitónak van és lehet, a ki már alkalmazva van. (Igaz! Ugy van!) A tanitó alkalmazásának mikéntje a néjiiskola jogviszonyaihoz tartozik és nem a tanitó szolgálati viszonyaihoz. Azonkívül ez a törvényjavaslat tartalmaz bizonyos határozatokat, — és ezek talán nem a legkevésbbé fontosak — midőn az iskolák egész sorozata állapotának megvizsgálására adatik hatalom a kormánynak, midőn bizonyos iskolák be is zárathatók : mindezt sem »a magyar nyelv tanitása«, sem »a tanitó szolgálati viszonyai« kifejezés nem fedezné. Es ha volna őszinteség hiánya a czimben. hát talán épen olyan czimben mutatkoznék az őszinteség hiánya, a mely esetleg az igen életbevágó intézkedések megjelölését a czimből kihagyná. Ha én olyan czimet javasoltam volna, mint a minőt t. képviselőtársam javasolt, bizonyára, bocsánat ezért a gyanúért, (Derültség.) — talán nem gyanúsítás, hanem gyanú — t. képviselőtársam azt lobbantotta volna szememre, hogy én a czimben nem merem bevallani, hogy ez a tanitó szolgálati viszonyainak rendezésén vivül még kiterjed olyan intézkedésekre is, a melyekben nemcsak a tanitóval, de magával az iskolával szemben is jogokat igényel magának az állam. Azt hiszem, a czim, a mint ez meg van állapítva, megközelítőleg a legjobb ; természetesen novelláris törvénynek, a mely nem, hogy ugy mondjam, organikus reform, hanem csak a legsürgősebb hiányokon segít, a legsürgősebb intézkedéseket akarja megvalósítani, a legégetőbb hiányokat akarja kiküszöbölni, egy üyen törvényjavaslatnak nehéz olyan czimet adni, a mely egész tökéletesen kifejezésre juttassa annak tartalmát, se többet, se kevesebbet ne mondjon, — mert hisz azt is kifogásolja t. képviselőtársam — hogy vannak a népiskoláknak számos oly viszonyai, a melyeket ez a törvény nem szabályoz. Igaz, de hisz nem is mondja, hogy az állami és a nem állami népiskolák »összes<< jogviszonyairól, hanem csak »jogviszonyairól«. Hát én ennél jobb és megfelelőbb czimet nem tudok, azért kérem a beadott módosításokkal szemben az eredeti czimet elfogadni. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. A törvényjavaslatnak a közoktatásügyi és pénzügyi bizottság szövegezése szerinti czimével szemben Molnár János és Maniu Gyula képviselő urak adtak be módosítást, illetőleg elleninditványt. Molnár Jánosnak a módosítása azt czélozza, hogy a »hitfelekezeti« szó helyett »hitvallásu« szó tétessék. Maniu Gyula képviselő ur ellenditványa pedig a következőleg szól. Hammersberg László jegyző (olvassa): »Törvényj avaslat a községi és felekezeti néptanítók járadóságairól és szolgálati viszonyairól, valamint a magyar nyelvnek a nem állami elemi népiskolákban való tanításáról.« Elnök : A kérdést ugy szándékozom feltenni, hogy először szavazás alá bocsátom a törvényjavaslatnak eredeti czimét, szemben a benyújtott két inditványnyal, és a mennyiben méltóztatnak elfogadni változatlanul a czimet, a két elleninditványt elesettnek fogom nyilvánítani. (Általános helyeslés.) Ha pedig nem méltóztatnak elfogadni a törvényjavaslatnak eredeti czimét, akkor sorban fogom szavazás alá bocsátani Molnár János és Maniu Gyula képviselő urak elleninditványait. (Helyeslés.) Méltóztatnak hozzájárulni ahhoz, hogy a kérdést igy tegyem fel ? (Igen!) Ha igen, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a törvényjavaslat czimét a közoktatásügyi és pénzügyi bizottság szövegezése szerint változatlanul elfogadni, szemben Molnár János és Maniu Gyula elleninditványaival ? (Igen I Nem !) Kérem azokat, a kik változatlanul elfogadják a törvényjavaslat czimét, méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) Többség.