Képviselőházi napló, 1906. VIII. kötet • 1907. április 4–április 24.

Ülésnapok - 1906-138

138. országos ülés 1907 április 13-án, szombaton. 209 ugy, mint azt a falut, a mely közel van Szabadkához — a hol él egy gazdag szerb kereskedő, a ki egyúttal földbirtokos is, s a kit Bozsinovics Miczkőnak hivnak. Mikor a szerb önkéntesek visszatértek Szerbiába és Szerbia internálta őket, akkor ez a kereskedő egy nagy falat épittetett a háza körül és igy akarta biztosítani vagyonát és személyét. Jöttek azonban a bolgár csapatok és ostromolták a házat, ő pedig védte magát és béresekkel elűzte a támadókat. Csak három nap múlva jött meg a rendes török katona, a nizam, hogy megvédelmezzék a falut. Évek óta igy van ez már. Maczedóniában és ö-Szerbiában mészárlások történnek és csak aztán jön a nizam, a török katona, hogy segítség czimén elvégezze a többi mészárlást. Ez nagyon szomorú állapot. Jellemző, hogy hivatalos török adatok szerint 1906 márczius 1-től 1907 február 28-ig a török katonáknak, a nizamnak a bolgár csapatokkal 56, a görög csapatokkal 34, a szerb csapatokkal pedig csak 11 ütközete volt. Jellemző, hogy Maczedóniában és Ö-Szerbiában Bolgárország a leghatalmasabb. között a viszony nagyon feszült, de bizonyos dolgokban mégis egyetértenek. Tudjuk, hogy tavaly Bulgária és Szerbia nemcsak vámszövetséget, de vámuniót csináltak, és csak a mi monarchiánk akadályozta meg. (Halljuk!) Azt hiszem, ebben a kérdésben, t. i. a nagyszerű vasutat illetőleg, Bulgária és Szerbia egyet fognak érteni. Már most azt fogják kérdezni, hogy honnan veszik a tőkéket ehhez az óriási vasúthoz, a mikor Szerbia és Bulgária oly szegény országok ? Ez a legcsekélyebb dolog. Ott van az angol tőke, ott van az a sok európai, a ki nagyon szivesen fogja a vasutat kiépíteni. Es ennek a vasútnak konzek encziája lesz, hogy Angolország Szalonikin vagy az Adria más kikötőjén át a gyári czikkeket beviheti a Balkánra, és akkor az egész Balkán-félsziget emanczipálja magát Ausztria-Magyarországtól. (Ugy van !) Akkor aztán hiába fogjuk mi a határt ott Szerbia irányában elzárni, mert Szalonikin és más kikötőkön át bevihetik és kivihetik a gyári tárgyakat. Azért tavaly, a mikor interpelláltam a szerbiai dolgokra nézve, megmondtam, hogy itt nagyon óvatosan kell eljárni, mert Szerbia igyekezik majd más utakat találni a nyerstermények, a nyershus kivitelére. Igy is történt. Génuába, Nápolyba mentek. Eleinte volt veszteségük, de most már jobban járnak. Persze sokkal kényelmesebb volna idejönni, Kőbányára szállitani, de segitettek magukon mégis. Rendkívül óvatosan kell tehát ezekben az ügyekben eljárni. Három kérdést szándékozom a t. miniszterelnök úrhoz intézni és ezek nagyon fontosak Magyarországra nézve. Először is azt kérdem, hogyan áll ez az egész entente Ausztria-Magyarország és Oroszország között ? Másodszor, mily viszonyban van Anglia ezzel ? Angliának óriási most a befolyása a Balkán-félszigettel szemben. A harmadik kérdésre, a transzbalkán vasutat illetőleg azt fogják mondani, hogy ehhez talán lesz szava Törökországnak is. Kérem, ha odamegy Konstantinápolyba Anglia és azt mondja : én ezt követelem, akkor, ha talán mások is fognak jönni, de nagyobb sulylyal fog birni Angolország, mert neki vannak a legnagyobb tőkéi. Volna még sok mondanivalóm, de már az idő előrehaladt. Főképen nagyon jellemző azon viszony, mely a monarchiánk és Olaszország közt van, mert Montenegró herczege az apósa az olasz királynak és vannak különféle kombiuácziók. Azért tavaly, mikor Ausztria ujonczot és pénzt követelt, az volt a véleményem, hogy talán háború lesz Olaszországgal. (Ellenmondás.) Ez volt a véleményem, de én nem akarom, ezt a témát fejtegetni, hanem bátor leszek az igen t. miniszterelnök úrhoz ezeket a kérdéseket intézni (olvassa) : »Interpelláczió a magyar királyi miniszterelnökhöz a maczedóniai kérdésben és ennek kapcsán monarchiánk és Oroszországnak e kérdésben elfoglalt állására nézve: 27 Az az entente diplomatique monarchiánk és Oroszország közt semmiféle effektussal sem bir ez ügyekre. Ezért Angolországban egy egészen más áramlat keletkezett. Az angolok, mint praktikus emberek, azt mondták : ha ez az állapot tovább is igy tart, ha ezek az európai hatalmak nem képesek paczifikálni, akkor az egész európai reformakczió nem ér — hogy magyarul fejezzem ki magamat — egy fakrajczárt sem. (Derültség. Félkiáltások : Fabatkát !) Vagy fabatkát sem. (Zaj. Halljuk 1 Halljuk!) Angliában, Londonban egy más áramlat van most. Ott egy balkáni liga alakult, és én egész csomó iratot kaptam Londonból — és azt hiszem, kaptak más képviselőtársaim is,. . . Somogyi Aladár : Sajátságos, hogy csak Polit kapott! Polit Mihály: ...a melyeket magasrangú emberek, a kik tagjai ennek a balkáni ligának, irtak alá. Tudjuk mindnyájan, hogy májusban vagy júniusban lesz a balkáni kiállítás Londonban. Miben áll most Angolország politikája ? Angolország támogatja Maczedónia autonómiáját és most az a nagy kérdés, vájjon Magyarország érdekében van-e a maczedón autonómia ? Ha e támogatás mellett létrejön a maczedón autonómia, akkor mi lesz ennek a konzekvencziája ? Az lesz, a mi történt Kelet-Ruméliával, hogy Bolgárország annektálni fogja Maczedóniát és akkor Bolgárország lesz nagyhatalom a Balkán-félszigeten. Vájjon ez érdekében van-e Magyarországnak ? Erről nem akarok Ítéletet mondani. Nagy terv, a mely idevonatkozik, a transzbalkán vasút; ezt akarják vezetni a Dunától egészen az Adriáig és egy szárnyvonalat egészen Szalonikiig. (Halljuk !) Ámbár Bulgária és Szerbia KÉP\'H. NAPLÓ 1906 1911. TOL KÖTET.