Képviselőházi napló, 1906. VIII. kötet • 1907. április 4–április 24.

Ülésnapok - 1906-138

210 138. országos ülés 1907 április 13-án, szombaton. 1. Fennáll-e még teljes éj^ségben az 1903. évben Mürzstegben monarchiánk és Oroszország között Maczedónia paczifikácziójára és általában a Balkán-ügyekre vonatkozólag létrejött egyetértés ? Es ka fennáll ezen egyetértés, miben nyilvánul szemben a különféle bandák által minduntalan ismétlődő véres csatákkal, gyújtogatásokkal és mészárlásokkal ? 2. Mily viszonyban áll az egyetértve működő Ausztria-Magyarország és Oroszország Angolor­szággal szemben, a mely utóbbi Maczedónia auto­nómiáját kész támogatni ? 3. Vájjon az egyetértve működő Ausztria­Magyarország készek-e támogatni a tervbe vett transzbalkáni vasutat, mely a Dunától az Adriai­tengerig, egy szárnyvonallal Szalonikiig menne ?« Elnök : Kiadatik a miniszterelnök urnak. A miniszterelnök ur kivan szólni. Wekerle Sándor miniszterelnök: T. képvise­lőház ! A t. képviselő ur hozzám intézett kérdéseit megelőzőleg beszéde folyamán ugy tüntette fel a mürzstegi egyezményt, melyet Oroszországgal kötöttünk, mintha az végczéljában és részleteiben eredménytelen lett volna. Erre nézve bátor va­gyok megjegyezni, hogy a mürzstegi egyezmény a Balkán-államoknak, illetve az Európában lévő török vilajeteknek paczifikálását czélozta, és ez vonatkozott először az ottani lakosság helyzetének javítására, másodszor a tulajdonképeni, a szoros értelemben vett paczifikáczióra. A mi az első részt illeti, ez ismét három irányban nyert kifejezést: Először a közrend helyreállításában és a vagyonbiztositásban. Ez az akczió, a mennyire a Balkán-viszonyok közt sikerültnek lehet mon­dani, azt hiszem, sikerült annyiban, mert felál­líttatott a csendőrség és pedig az összes hatalmak hozzájárulásával és azoknak vezetése mellett, és ezen csendőrségnek működése tökéletesen bevált ott a rend és közviszonyoknak normális körül­mények közt való fentartása tekintetében. Második feladata volt azon gazdasági és adózási visszaélések megszüntetése, melyeknek az ottani lakosság részint a hatóság, részint egyes eljáró közegek részéről ki volt téve. Én azt hiszem, hogy ezen második akczió már teljesen sikerültnek mond­ható. Ennek egyik előfeltételét képezte, hogy a török alkalmazottak rendes fizetést kapjanak, másik feltételét képezte, hogy a Magas Porta azon vilajeteknek biztositsa, hogy a jövedelmeiket saját czéljaikra fordíthassák. Mindkét tekintet­ben jelentékeny haladás történt. Az adózási viszo­nyok tekintetében nem fordidnak elő legalább oly sűrűn okadatolt panaszok, mint annakelőtte, és a másik czél, hogy a vilajetek jövedelme saját czéljaikra legyen fordítható, a Porta hozzájárulásá­val biztosítva van, és épen a birodalmi költségek fedezhetése végett kérte ellenértékül a Porta, hogy a nyolcz százalékos beviteli vámokat átmeneti időre, 7 esztendőre, három százalékkal emelhesse. És miután ez tulaj donképen a mi inicziati­vánkra történt, ehhez mi hozzá fogunk a napokban járulni. Hogy ehhez nem járultak az összes hatal­mak, ezt épen Anglia késedelme okozta ; azonban Anglia is hozzájárulván most, a török birodalom megkapja majd a birodalmi költségeket ezen vámok utján, melyek tekintetében egyébként külön törvényjavaslatot leszek bátor annak idején a t. ház elé terjeszteni, ugy hogy az a czél, hogy a vilajetek jövedelme saját czéljaikra fordittassék, szintén megoldottnak tekinthető. Marad a harmadik : az agrár- és a jogszolgál­tatási kérdés. Ezekre utalt, ha jól emlékszem, a közös külügyminiszter ur a delegácziók tárgyalása során. A jogszolgáltatási kérdések, melyek a Porta szuverenitásának körébe tartoznak, nagyon ter­mészetesen ezen szuverenitás teljes megóvása mel­lett voltak csak megoldhatók. így kivánta ezt megoldani a Porta ; azonban az előzetes tárgyalá­sok után itt is oly engedményeket tett és oly intéz­ményeket léptetett életbe, a melyek, ha talán nem is épen egy európai értelemben vett jogszolgálta­tásnak, de egy pártatlan, igazságos jogszolgáltatás­nak biztosítékait rejtik magukban. Hogy ne emiit­sek mást, a keresztény jogtanácsosok alkalmazása a bíróságok mellett biztosítva van. Polit Mihály: Előbb is volt! Wekerle Sándor miniszterelnök : Előbb is volt, de talán nem olyan értelemben mint most, mert ezelőtt azoknak tisztán konzultatív votumuk volt és most a Porta szuverenitásának körébe eső biz­tosítékok alapján ezeknek a döntő szavazat meg­alkotásába nagyobb befolyás engedtetik. Ezek az intézmények, melyek a mürzstegi egyezménynek tulaj donképeni feladatát képez­ték, azt hiszem, sikeresen megoldattak, vagy legalább is a közeli megoldás utjának előfeltéte­lei és biztosítékai megadattak. A másik azon mozgalmak, hogy ugy fejezzem ki magamat: azon bandák működésének megszün­tetése, a mit a paczifikáczió fogalma alá szoktunk sorolni. Ezen a téren jelentékeny haladás van. Ne méltóztassék a t. képviselő urnak magát félre­vezettetni az által, hogy az utóbbi napokban megint két bolgár banda működése miatt történ­tek panaszok és a lapokban előforduló híre­ket se méltóztassék mindig készpénznek venni. (Helyeslés.) Azok a részletek rendszerint túlzottak szoktak lenni, mert ha bolgár bandák követnek el valamit, rendszerint a szerbek tüntetik fel ugy a kérdést, mintha nem tudom micsoda atroczi­tások történtek volna és megfordítva. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy ilyen bandáknak garázdálkodását, sajnosán, nem kell ma is tapasz­talnunk, hanem azt akarom mondani, hogy azokat a híreket, a melyek ezekről keringenek, jó lesz bizonyos rezervátával venni mindig és azután kellő értékére leszállítani. E tekintetben határozott javulás konsta­tálható. Határozott biztosítékot nyertünk épen a bolgár kormánytól a tekintetben . . . Polit Mihály: Színleg !

Next

/
Oldalképek
Tartalom