Képviselőházi napló, 1906. VIII. kötet • 1907. április 4–április 24.

Ülésnapok - 1906-138

206 138. országos ülés 1907 április 13-án, szombaton. kívánom értelmezni, hogy Mrksity Jásónak a szólás joga megadassék. Ennek következtében kimondani kérem, hogy a vita bezárását kimondó határozat olyannak tekintessék, mint a mely tévedésből lett kimondva és erre való tekintettel ezen törvényjavaslat általános tárgyalása folytat­tassék. (Nagy zaj a ház minden oldalán.) Elnök: A vallás- és közoktatásügyi miniszter ur kivan szólni! Gr. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter: T. ház! Kénytelen vagyok még egy­szer felszólalni, mert Maniu Gyula képviselő ur az én előbbi felszólalásomra hivatkozott, pe­dig az én előbbi felszólalásom tévedésen alapszik. Előrebocsátom, hogy én soha semmi körül­mények között semmiféle parlamenti erőszaknak Bem előmozdítója nem leszek, sem azt helye­selni nem fogom, sem annak hasznát, politikai értelemben véve, igénybe venni nem akarom. (Élénk helyeslés) Másfelől igen veszedelmes volna, ha a házszabályok szigorú és helyes al­kalmazásán rést ütnénk . . . Pető Sándor: A kisebbség érdeke! Gr. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter: ... és preczedenst alkotnánk; épen a kisebbség érdeke, a mint közbeszóló t. kép­viselőtársam helyesen mondja, hogy & f ház­szabályok szigorúan megtartassanak. És ha valakinek bona fide, a házszabályok nem isme­réséből eredő helytelen eljárásából valami hát­rány származik, ennek a hátránynak elviselése a kisebbség érdekéből kisebb baj, mint egy házszabályellenes eljárás. (Hosszantartó élénk éljenzés és taps.) Én őszintén sajnálom, hogy ezen tévedés folytán azon t. képviselőtársaim, a kik hozzá akartak szólni a vitához, ettől a joguktól el­esnek. De a mint a dolog most már fel van világosítva, az én meggyőződésem szerint nem lehet rajta változtatni. Én azt hittem előbbi felszólalásom alkalmával, hogy fel volt irva az a t. képviselőtársam, hogy maga iratkozott fel és nem vették észre a feliratkozást, és hogy így ténybeli tévedés forgott fenn az elnöki emelvé­nyen, és ebben a feltevésben azt mondtam, hogy ily ténybeli tévedés rektifikácziója, a mely elő­fordulhat, nem ellenkeznék a házszabályokkal. De nem igy van. Tényleg az a képviselőtár­sunk, a ki még felszólalni akart, a házszabá­lyok nemtudása folytán nem jelentkezett a jegyzőknél, maga irva fel nevét czemzával, és miután error juris nocet, tehát az ő feliratko­zása nem számit. Tényleg az elnök feltette a kérdést: kíván-e valaki szólni, (Ugy van! Ugy van! a jobb és a baloldalon.) és akkor nem jelentkezett. (Ellenmondások a közepén.) Bo­csánatot kérek, nem jelentkezett, annál kevésbbé, mert abban a hitben volt, hogy fel lévén irva, nem kell ujra jelentkeznie, és akkor az elnök bezárta a vitát. T. képviselőház! Ha a házszabályokon rést ütni nem akarunk, lehetetlen segíteni ezen hatá­rozaton; ez az én felfogásom mint a ház volt elnökének is. (Elénk helyeslés a jobb- és a bal­oldalon.) Ha ezen túl akarjuk magunkat tenni, nagyobb bajt okoznánk és épen a kisebbség helyzetét tennők bizonytalanná, mintha elviseljük az ezen események folytán beállott kellemetlen­séget. (Ugy van! Ugy van! a jobb- és a bal­oldalon.) Én tehát kérem azokat a szavakat, a mi­ket az előbb elmondtam, annak a ténybeli téve­désnek tulajdonítani, a melyben én akkor vol­tam az előzményekre nézve. Az előzmények fel lévén derítve, a helyzet egészen tiszta és nem marad egyéb hátra, mint az elnöki enuncziáczió fentartása. (Élénk helyeslés a jobb- és a bal­oldalon.) Bozóky Árpád : T. ház! (Felkiáltások a szélső­baloldalon : Eláll! Zaj. Elnök csenget.) A ház­szabályokhoz kérek szót. (Halljuk! Halljuk ! a középen) Csak azt akarom kijelenteni, hogy a függetlenségi és 48-as párt pacijairól még Veres József akart a javaslat mellett^ beszélni, én pedig ellene akartam beszélni. Én hónapokon keresztül tanultam ezt a dolgot. (Derültség a bal­oldalon.) De kijelentem, hogy az elnök ur eljárása mindenben korrekt volt. Nemcsak a nemzetiségi képviselőkön esett e szerint sérelem, (Zajos fel­kiáltások balfelöl: Sérelem senkin sem esett! Zaj. Elnök csenget.) hanem. Veres József bará­tomon és rajtam is. És miután ez igy volt helyes, igy volt igaz, mi belenyugszunk ebbe, szíveskedjenek belenyugodni a nemzetiségi kép­viselők is. (Zaj a szélsöbahldalon. Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: T. ház! A tárgyalásra szánt idő eltelvén, mielőtt áttérnénk az interpellácziókra, a legközelebbi ülés idejére és napirendjére nézve kívánok a háznak javaslatot tenni. (Halljuk! Halljuk!) Javaslom, hogy a ház legközelebbi ülését hétfőn, azaz április 15-ikén délelőtt 10 órakor tartsa és annak napirendjére tűzessenek ki elő­ször is: elnöki előterjesztések és irományok be­mutatása, másodszor pedig a nem állami elemi népiskolák jogviszonyairól, s a községi és fele­kezeti néptanítók járandóságairól szóló törvény­javaslat tárgyalásának folytatása — a zárszók és a részletes tárgyalás. (Altalános helyeslés.) Méltóztatnak ehhez hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, akkor a napirendet ily értelemben megállapítottnak mondom ki. bitterünk most már az interpellácziókra. Következik ? Gr. Thorotzkai Miklós jegyző: Pető Sándor! Pető Sándor: T. ház! Egy helyi vonat­kozású kérdésben, a melynek azonban mégis közérdekű jelentősége van (Zaj. Elnök csenget.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom