Képviselőházi napló, 1906. VIII. kötet • 1907. április 4–április 24.

Ülésnapok - 1906-138

138. országos ülés 1907 vénynek tárgyalásaira, utalok az akkori előadónak a beszédére, a ki Baross Gábor volt és az összes akkor elhangzott felszólalásokra, a melyek mind azt az elvet hangoztatják, hogy a magyar nyelv csak mint tantárgy vezettetik be a népiskolákban, hogy mindenkinek alkalma legyen a magyar nyelv megtanulására. Utalok Trefort Ágoston akkori kultuszminiszternek, ha jól emlékszem május 13-án, a főrendiházban elhangzott beszédjére, a mely azokkal a vádakkal foglalkozik, hogy a magyar nyelv azért vezettetik be, hogy magyarosítsanak, hogy kizárólagossá tegyék a magyar nyelvű oktatást: »Ez a törvényjavaslat, igy szólt, csak azt akarja, hogy a magyar államnyelv tantárgyként vezettesék be az összes népiskolákba.« T. képviselőház! Én azt hiszem, hogy az 1879 : évi törvény szavai, ennek a törvénynek indokolása és azok a tárgyalások, a melyek akkor a képviselőházban és főrendiházban történtek, világosan bizonyítják, hogy az 1879-iki törvényhozásnak csak az volt az intencziója, hogy a magyar nyelv tantárgy legyen, de semmit sem kötött ki a tanczél, az eredmény tekintetében. Ez a törvény, véleményem szerint, nagyon helyesen volt igy megszövegezve, mert eredményt semmiféle törvény nem biztosithat. Hiába fogok én valami lehetetlen követelményt törvénybe venni, ha az lehetetlen; tízszer, százszor törvénybe lehet iktatva, az életbe még sem fog átmenni. T. képviselőház! 1879-ben, mikor először lett tárgyalva és került ez a kérdés a törvényhozás elé, szintén politikai okokból terjesztetett elő a törvényjavaslat, még pedig azért, mert az akkori uralkodó párt a boszniai okkupáczió és egyéb botlásai miatt teljesen elvesztette lába alól a talajt. Hogy népszerűségét visszaszerezze, azért terjesztette be akkor ezt a törvényjavaslatot. Ugy látszik, hogy a most előttünk fekvő törvényjavaslat is hasonló czélokat szolgál, a mennyiben a kiegyezési kérdésről és más egyéb kérdésekről akarja a közönség figyelmét elvonni és erre a kérdésre ráirányítani. T. képviselőház! Már 1879-ben a mérsékeltek, nem értem mérsékeltek alatt azokat a magyar államférfiakat, a kik a magyarosítást ellenezték, hanem azokat, a kik józanul ismerték a helyzetet . . . Id. Madarász József: A többiek nem voltak józanok? (Derültség. Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Vlád Aurél: . . . előre megjósolták, hogy ez a törvényjavaslat eredményre nem fog vezetni, hogy ennek a törvénynek nem lesz semmi gyakorlati eredménye, és előre megmondották azt, a mit jelen törvényjavaslat indokolásában látunk, be fog következni, hogy t. i. ma is még a magyar nyelv kötelező oktatása daczára is, a nem magyarajku lakosságnak 83%-a nem beszél magyarul. április 13-án, szombaton. 195 T. képviselőház! Azt hiszem, hogy Grünwald Béláról, a ki a magyarositásnak angazsált, kifejezett híve volt, meg sem lehet azt mondani, hogy valami^ nagy barátja lett volna a nemzetiségeknek. És mit mondott e kérdésre vonatkozólag Grünwald Béla? A képviselőház nyilt ülésén ezeket mondta (olvassa): »Nem a nemzetiségi izgatásoktól rettenek el én, nem azoktól féltem én a magyar nemzet érdekeit, hanem féltem saját hibáinktól, saját mulasztásainktól. Rám nézve az a mérték: megfelel-e valami a magyar állam érdekeinek vagy nem? Jelen esetben is erre a két pontra nézve kívánok mértéket alkalmazni. Tapasztalataim szerint a népiskolának nincs valami nagy hivatása a magyarság terjesztése körül.« (Mozgás.) Tehát Grünwald Béla a képviselőház nyilt ülésén kijelentette, hogy a népiskolának a magyarság terjesztése körül nincs valami nagy hivatása. T. képviselőház! Ezzel szemben mit látunk? Azt látjuk, hogy a jelenlegi törvényjavaslat oly czélokat tűz ki, a melyek a való életben el nem érhetők. (Mozgás és derültség.) Tovább megyek, a mennyiben e megvalósithatatlan czél el nem éretnék, az illető tanitó fegyelmi alá kerül és a fegyelmi intézkedéseket tartalmazó 22. §. szerint ez államellenes cselekménynek minősítendő. Azt hiszem, hogy az a tanitó, a ki a törvényben előirt kötelezettségnek a magyar nyelv tanítása körül nem tesz eleget, nem államellenes cselekményért Ítélendő el, hanem azért, mert hanyag tanitó, kötelességének elmulasztása czimén lehet és kell őt büntetni. Mert én oly elvnek a törvényhozás által való szankczionálását, hogy azért,. mert valaki a magyar nyelvet nem oly mértékben tanítja, illetve azért, mert nem éri el azt az eredményt, a melyet a törvényhozás kitűzött, és a melynek elérése kötelessége volna törvény szerint, mondom, oly elvnek szankczionálását lehetetlennek tartom. Azt hiszem, azért nem lehet azt mondani, hogy az illető tanitó államellenes magatartást tanusit. (FelMáltásolc: De igen!) Nem lehet, mert olyan elvet szankczionálni nem lehet, hogy a magyarosítás állami feladat, hogy a magyar nyelv megtanulása állampolgári kötelesség. (Felkiáltások : De igen!) Nagy György: Menjen ki, ha nem akar megtanulni magyarul! Vlád Aurél: Én ennek az elvnek szankczionálását helytelennek tartom, (Mozgás.) ahhoz soha, de soha hozzájárulni nem fogok. (Zaj.) A hazafiság követelményének állítani a magyar nyelv tudását nem lehet, és ez a legnagyobb sértés az ország állampolgárai többségével szemben. (Felkiáltások: Magyarország!) Magyarország állampolgárai többségével szemben sértést involvál ez a követelés. Énnek az elvnek törvényhozási elfogadása sértés. (Zajos ellenmondás.) 25*