Képviselőházi napló, 1906. VIII. kötet • 1907. április 4–április 24.

Ülésnapok - 1906-137

137. országos ülés 1907 április 12-én, pénteken. 169 (Élénk éljenzés és taps.) hogy olyan műveltsé­get adjunk neki, a melynek alapján ennek az országnak minden fia, akármilyen legyen az anyanyelve, felemelkedhessek az ország szellemi és politikai életének legmagasabb fokára. (Elénk éljenzés és taps.) Hozzá kell tennem, hogy nem a legtisz­tább világításban ragyog az országhoz való ra­gaszkodása azoknak, a kik ezzel szeinbeszáll­nak, a . kik az ő néptörzsüket, azt a fajt, a melyhez tartoznak, csakhogy izoláltságában fen­tarthassák, a boldogulás útjaitól elzárni akar­ják. (Élénk helyeslés és taps.) Mit mond erre Maniu képviselőtársam ? Azt mondja: Kérem, a között a sok paraszt gyermek között talán lesz ezer közt három, a ki kiemelkedik az ő falusi életének egyszerűségéből, tovább tanul, halad és magas polczra jut. Hát ezen kevesek kedvéért gyötörjük nyelvtanulással a sokakat? Megen­gedem, hogy csak három lesz, de ki tudja ne­kem előre megmutatni, hogy a között a száz, vagy ezer között, melyik három. (Élénk helyeslés és taps.) Ha t. kéjrviselőtársani nekem ezt a hármat csecsemőkorában megmutatja, akkor csak ezt a hármat fogom oktattatni. (Elénk helyeslés, éljenzés és taps.) Ez a három vagy kettő, vagy legyen akármennyi ezer közt vagy tizezer közt, az képviseli annak a többi ezernek, az képviseli az egész tömegnek össze­függését a nemzeti élet ideális czéljaival, az emberi haladás magasabb fokaival, az képviseli annak a tömegnek a reményét az emelkedésre. (Elénk helyeslés.) Hogy ha ennek a háromnak elálljuk az útját, akkor azt az egész tömeget visszasülyedni enged­jük a reménytelenség, a csüggedés, a sötétség posványába, (Élénk helyeslés, äjenzés és taps.) akkor azután az a többi ezer, látva a boldogulás­nak, az előrehaladásnak a lehetetlenségét, vagy az államnak fogja ezt tulajdonitani és ellenségévé válik az államnak, vagy a társadalomnak és ellen­ségévé válik a társadalmi rendnek. (Igaz! ügy van!) Az emelkedés lehetősége, az emelkedés lehetőségeinek megerősítése, az emelkedés alkal­mainak szaporítása, az emelkedés gyakoriságá­nak előmozdítása : ez nemcsak nemzeti, hanem szocziális politika is. (Élénk helyeslés és taps. Moz­gás jobbfelöl. Halljuk ! Halljuk ! Zaj.) Elnök : Csendet kérek. Gr. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter: Mennyire igazam volt abban a fel­tevésemben, mely szerint a törvényjavaslatnak legkeményebb bírálói azt valószínűleg el nem olvasták, vagy legalább figyelemmel el nem olvas­ták, — minek is olvassanak el valamit, a miről az ítélet már előre készen volt ('Derültség.) — annak bizonyítékául itt van Popovics képviselő­társam, a ki feljajdult, hogy hány tantárgyat fog kelleni magyarul tanulni, a polgári jogok és kötelességek ismeretét, a hazai földrajzot és a hazai történelmet. Én nem tartanám szerencsétlenségnek, hogy ha ezek a tantárgyak csakugyan magyaml adatná­nak elő, de a törvényjavaslatban ez nincs benne. (Derültség.) Csak az van benne, hogy a miniszter által kiadott tanterv szerint tanitandók, általa jóváhagyott tankönyv szerint, (Mozgás a középen.) és az indokolásban benne van, hogy ebben a tan­tervben szándékozom intézkedni, mire nézve ? Arra nézve, hogy ezeknek a tárgyaknak előadása. a magyar nyelvismeret megerősítésére is szolgáljon ; hogy ezek a tantárgyak kizárólag magyar nyelven adassanak elő, az a törvényjavaslatban nincs benne, és a mi a törvényjavaslatban nincs benne, arra alapította t. képviselőtársam felszólalását, (ügy van ! ügy van ! Derültség.) Egyáltalában, t. képviselőház, a ki a törvény­javaslatot figyelmesen elolvasta és annak irányá­val tisztába jönni jóhiszeműleg iparkodott, lehe­tetlen, hogy ne vette légyen észre, hogy az állami szempontokat védő intézkedéseknek fősulya nem a nyelvtanuláson, hanem az államellenes irány­zatok megfékezésén nyugszik. (Élénk helyeslés.) Nem mondom, hogy amarra nézve is nem tettem és nem teszem a lehetőt, de a lehetetlenre nem törekszem. A magyar nyelv tanításának előmoz­dítására nézve is vannak intézkedések ebben a törvényjavaslatban, de a súlyt a hazafias szellem­nek biztosítására fektetem. (Hosszantartó, élénk helyeslés. Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Gr. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter: T. képviselőház! Nézzük kicsit a multat és a múltnak intézkedéseit a magyar nyelv tanítása tekintetében, hogy aztán mérlegelhessük azt a túlzást, hogy aztán mérlegelhessük azt a zsarnokságot, a mely ebben a törvényjavaslatban foglaltatik. Az 1792 : VII. t.-cz. szerint: a magyar nyelvnek rendes tantárgygyá kell tétetni minden magyarországi iskolában. Az 1805: IV. t.-cz. 5. §-a ismétli és sürgeti ezt a törvényes intézkedést. Polit Mihály: Latin nyelven. (Zaj.) Gr. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter: Az 1806-ban azon rettentő magyar soviniszták által kiadott rendelet, a mely sovi­niszták a bécsi udvari kanczelláriában ültek, (Derültség.) ezt tartalmazza (olvassa): »Linguae patriae usum civi hungaro esse omnino necessarium, nemo, est qui ambiguat, idcirco cura ubique peculiaris et continua erat in scholis Hungáriáé adhibenda, ut nullius cognitione adolescentes pariter et quanto citius imbuantur. Ez annyit jelent, hogy senki sem fogja ta­gadni, — igy mondja 1806-ban a soviniszta magyar bécsi udvari kanczellária — hogy a hazai nyelv­nek ismerete minden magyar állampolgárnak fel­tétlenül szükséges. Polit Mihály: Lingua patria! (Nagy zaj és felkiáltások : Vizet!) Gr. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter: T. képviselőtársam, miután őt egy együttes utazásra hivtam meg Svájczba, ugy lát­szik, ott maradt és nem jött velem vissza Magyar­KÉPVH. NAPLÓ 1906 1911. VIII. KÖTET. <>2

Next

/
Oldalképek
Tartalom