Képviselőházi napló, 1906. VIII. kötet • 1907. április 4–április 24.

Ülésnapok - 1906-131

131. országos ülés 1907 április k-én, csütörtökön. 9 érdekeknek nem nyújtana kellő védelmet, ezt a saját közegeivel és saját szabályai szerint folytathassa le. Ez az intézkedés már csak azért sem okozhat sérelmet, mert ha az állami és nemzeti érdekek az iskolafentartók ténykedéseiben is kellő védelmet nyernek, az állami beavatkozás szüksége nem merül fel, s igy kizárólag az iskolafentartóktól függ, hogy ezek az intézkedések örök időre papiron maradjanak. Az állam érdeke pedig megköveteli, hogy az iskolafentartók autonómiájuk sértetlensége érdekében ösztönöztessenek az állami érdekeknek saját hatáskörükben való hathatósabb védelmére. (Ugy van ! balfelöl.) Kiterjeszti a büntető szankcziót azon esetre is, hogy ha az állami érdekek a tanitón kivül álló körök működése által volnának megtámadva, mert megtörténhetik, hogy a tanitó csak eszköz az iskolafentartó vagy a felügyelettel megbizott lelkészek kezében, a mely esetben a tanitó személyét ért megtorlás egyáltalában nem mondható hatályosnak az elkövetett cselekményekkel szemben. Az állami érdek pedig megköveteli, hogy mindazon ' esetekben, a midőn ezen iskolafentartók helyezkednek ellentétbe az iskolával megvédendő nemzeti és állami érdekekkel, az iskolafentartói jog ezektől megvonassék, mert az állam soha és semmi körülmények között senki javára nem mondhat le azon jogáról, hogy az iskolákat ő és ugy irányítsa, hogy bennük és általuk sajátos nemzeti czéljai is kielégitést nyerjenek. (Helyeslés.) A javaslatnak most emiitett intézkedései azok, a melyek egyes hitfelekezetek ellentállását elsősorban és a legerősebb mértékben kihívják. A nemzeti eszme kidomboritása és hathatós védelme, az ezen'eszme megerősítésére szolgáló államnyelv sikeres tanítása érdekében foglalván magukban e rendelkezések hatályos intézkedéseket, egyes hitfelekezetek a hozzájuk tartozó nemzetiségeket féltik, midőn a javaslat ellen állást foglalnak. (Igaz ! ügy van ! balfelől.) Mert hogy az iskolafentartók a javaslat ezen intézkedései ellenében nem vallásuk érdekében, tehát nem mint hitfelekezetek foglalnak állást, az kétségtelen, ha figyelembe veszszük, hogy a javaslat rendelkezései a hitfelekezeti érdekeket egyáltalán nem érintik, tekintve, hogy a vallásos nevelést nem befolyásolja azon követelmény, hogy minden iskola egyformán hazafias, honpolgári nevelést is adjon, (Ugy van ! balfelől.) a mit a miniszteri indokolás szerint minden józan felfogás amúgy is a valláserkölcsös nevelés egyik kiegészítő részének tekint. A hitfelekezetek tehát nem a vallás, hanem nemzetiségük védelmében szegülnek ellen minden olyan törekvésnek, a mely a magyar állameszme meggyökerezését, a nemzeti eszme megerősítését és megszilárdítását czélozza. (Ugy van ! balfelől.) • Élő bizonyság erre a balázsfalvi határozat, a mely a javaslat ellen elsősorban azért kivan küzdeni, mert azt hiszi, vagy ha nem hinné, hirdeti, hogy a javaslatnak épen az a czélja, hogy a nemzetiségeket saját iskoláikban bontsa meg. Tévedésük abban rejlik, hogy egyrészük azt hiszi, KÉPVH. NAPLÓ 1906 — 1911. VIII. KÖTET. hogy nemcsak vallási, de nemzetiségi alapon is van szervezve ; hivatásának tartja a hitfelekezeteknek adott autonómiával a nemzetiségi különállást is fentartani és e czélból az államegységet megbontó, tehát az állam érdekeivel ellentétes politikai czélzatokat vinni be az iskolába. (Igaz ! Ugy van ! a baloldalon.) Pedig a nemzetiségek közjogilag szervezett testületeket nem képeznek s a nemzetiségi törvény sem a nemzetiségeknek mint ilyeneknek, hanem a nem magyarajkéi állampolgároknak biztosit jogokat nyelvük használatára nézve. A hitfelekezeteknek adott jog tehát nem nemzetiségi jog, a melyet még átvitt értelemben sem lehet ilyennek nevezni. Hiszen a vallás, a mely egyetemleges, már ez okon sem lehet egy nemzetiséghez kötve és maga a nyelv még ritus szempontjából sem éltető eleme a vallásnak, a melynek sem elveivel, sem végső czélzatával semminemű szoros kapcsolatban nem áll. (Ugy van! balfelől.) Mert a vallás felülemelkedik e földi világon. Czélja, hogy az embert Istenhez közelebb vezesse, eszköze az ige hirdetése, az a bibliai elv pedig, hogy az ige mindenkinek a saját nyelvén hirdettessék, egyáltalán nem követel, sőt kizárja azt, hogy az mindenkinek egy és ugyanazon nyelven hirdettessék. Az állam tehát nem a nemzetiségeknek adott iskolafentartó jogot a hitfelekezetnek biztositott autonóm jogokban, a mely jogoknak amúgy is korlátot kell hogy vessen, az állami egység vezérlő gondolata és a ki e korlátokat tiszteletben nem tartja, annak le kell mondania azon jogról, hogy az állami feladatok teljesítésében segédkezhessek és tűrnie kell, hogy az állam a saját érdekeit, ha kell megtorló intézkedések utján is, megvédhesse. Hiszen az államnak nemcsak joga, hanem kötelessége is, hogy saját érdekeit megvédje, céljainak elérését minden téren biztosítsa, legfőbb célja pedig az, hogy olyan honpolgárokat neveljen, a kiket a hazaszeretet és törvénytisztelet tart össze és a kiknek erejére a haza jó és balsorsban egyformán támaszkodhatik. Az állami feladatok nemes versenyében pedig csak az az iskola vesz részt, a mely nemcsak az általános emberi művelődést terjeszti és a valláserkölcsi nevelést adja, hanem a nemzetet nyelvben és érzületben is egységessé neveli, ez által a nemzeti egybeforradást is elősegíti. Ezen czélt szolgálja e törvényjavaslat, mely a bölcs mérséklet határai között maradva, nem veszélyezteti a fajhoz való tartozás érzetét és az állami nyelv sikeresebb tanítása által sem azt akarja elérni, hogy a nemzetiségek nyelvüktől erőszakkal megfosztassanak, de ellenmondást nem tűrő módon megköveteli, hogy a nem magyarajka állampolgárok is a haza iránti hűségben neveltessenek és hogy az állam nyelvét megtanulva, a kölcsönös megértés eszközeivel hozza közelebb őket a magyar fajhoz és szellemileg hozzákösse azon földhöz, a mely megélhetésüket biztosítja. Ettől eltekintve, az államnyelvnek tanítása nemcsak nemzeti, hanem