Képviselőházi napló, 1906. VII. kötet • 1907. február 22–márczius 19.
Ülésnapok - 1906-117
117. országos ülés 1907 február 27-én, szerdán. 05 Buday t. képviselőtársam mondta. Akkor kövessék ezt a példát. Méltóztassék a pontikai ellenfélről, itt a házban legalább is, feltételezni a tisztességet és az önzetlenséget és ne méltóztassék azt mondani, hogy akár én, vagy báTki más vezetőtársaim közül, egy hunozut fillérben is részesült abból a pénzből, a mit a szövetség czéljaira áldoz az a százezernyi proletáTság. (Halljuk! Halljuk!) Tovább megyek, t. képviselőház. TardosKedden már nincsen szükség szolgabirói betiltásokra. Tardos-Kedden, a nyitramegyei községben, a jegyző már nagyobb ur a szolgabírónál ; ott a jegyző ur tiltja be az alakuló üléseket, a mint ezt a következő hivatalos irás bizonyitja (olvassa) : »Értesités — aláirta Lövenstein Antal tardos-keddi jegyző — arról, hogy az érsekújvári járás szolgabirája ama bejelentést, a mely szerint Tardos-Kedden e hó 9-én délután két órakor népgyűlést szándékoznak tartani, tudomásul vette, hogy az uj gyűlést csak zárt udvarban vagy ott, a hol az első ülés tartva lett, szabad megtartani és köteles a gyűlés megtartása előtt a szónokok neveit, nemkülönben a gyűlés helyét nálam, mint hatóságnál, bejelenteni.« Egy hang (a nemzetiségi fádokon) : Ezek oroszországi állapotok ! Zboray Miklós : Vándoroljon ki, ha nem tetszik! Mezőfi Vilmos : Felolvashatnék még például Tárnok községre vonatkozólag egy hivatalos kiadványt, a hol a csoportalakításra vonatkozó gyűlésünket a váli szolgabiró azért tiltotta meg, hogy a nép nyugalmának megzavarására fog vezetni a csoportalakítás. (Élénk helyeslés.) Ugyancsak betiltotta az aradi polgármester ur azt a csoportot, a mely már egy évvel ezelőtt Arad városában megalakult. Megtiltotta annak működését azért, és ezt szó szerint fogom felolvasni, mert nagyon érdekes, (Halljuk ! Halljuk ! Olvassa) : >>Domonkos Lajos és Heimann J. aradi lakosokat felhivom, hogy az országos munkásvédő-szövetség és csoportot alakitó tagok belépési nyilatkozatát és a csoportalakulásról felvett jegyzőkönyvet, valamint, hogy a csoportot alakitó tagok magyar állampolgárok, az ezt igazoló okmányokat stb., stb., mutassák be.« Ily módon sohasem lehet Magyarországon semmiféle egyesületet alakítani. Ez a belügyminiszteri rendelet nem azt követeli, hogy okmányokkal igazolják az illetők, hogy magyar állampolgárok, mert ha ezt követelné, akkor egyszerűen lehetetlenné tenne minden alakulást, és akkor jobb volna, ha feloszlatnának minden munkásszövetséget. Bihar-Tordán is betiltották a csoportot. Lőrinczi körjegyző azt mondja, hogy nem veszi tudomásul a csoportnak bejelentését, pedig neki nincsen is joga ehhez, mert a belügyminiszteri rendelet szerint csak az alispánnak van joga valamit tudomásul nem venni. S igy szól a rendelet: »A belépési nyilatkozatok aláírásának hitelessége vagy azok valódiságának vizsgálata nem képezi hivatalos eljárás tárgyát, KÉPYH. NAPLÓ. 1906 1911. VII. KÖTET. csak az esetben vállalkozik a hitelesítésre, ha a szükséges bélyegilleték és eljárási költségeket fedezzük.* Vagyis a szolgabiró azt mondja, hogy nincsen hitelesítve, hogy 25 ember belépett a faluban a szövetségbe és azért nem engedi meg az alakulást; a körjegyző pedig azt mondja, ha fizettek nem tudom mennyit, majd hitelesítem. Bocsánatot kérek, nem lehet és nem szabad a gyülekezésnek és egyesülésnek szent jogát igy magyarázni. Molnár Jenő : Igaz ! Ez nem komoly dolog. Vagy tiltsák be, vagy ne, engedjék meg. (Zaj.) Egy hang (balfelöl) : Ez izgatás számba megy. Mezőfi Vilmos: Nem folytatom a felolvasást. (Halljuk I Halljuk !) Konstatálom Buday Barna képviselő ur szives megnyugtatására, szívbeli gyönyörűségére, hogy mióta a belügyminiszter urnak ez a rendelete megjelent, eddig 83 ilyen végzést kaptunk, a melyekben csoportjainkat feloszlatják, s a melyekben a mi törvényes és alapszabályszerű bejelentésünket olyan gyűlésekre vonatkozólag, a melyeken csoportot akartunk alakítani, tudomásul nem vették. Kérem ezért a t. képviselő urat, hogy még a sorok között se méltóztassék a belügyminiszter urnak szemrehányást tenni. Mert, ha igy méltóztatnak szeretni a gyülekezési szabadságot, hát akkor a belügyminiszter ur ezt a szeretetet megérdemli. (Éljenzés.) De ez nem elég. Más fórum is van, a mely ilyeténkép megkönnyíti a mi csoportalakitási munkánkat; ez a fórum a pénzügyminiszter urnak fog nagy örömet okozni. Bemutatok néhány fizetési meghagyást. A magyar kir. adóhivatal Gyöngyösről az adácsi csoportbejelentőket, a kik egy népgyűlést jelentettek be, a következő fizetési meghagyással örvendeztette meg (olvassa) : »Eizetési meghagyás. A bélyeg- és jogilleték iránti törvények ós szabályok alapján a gyöngyösi főszolgabírói hivatalnál . . . szám alatt beadott népgyűlés engedélyezése iránti kérvénye Mongyi István és társainak — a kik szegény, földhöz ragadt munkások— a 104. és 138. §-ok alapján összesen 152 koronával birságoltatik meg.« Ugyancsak ez a gyöngyösi adóhivatal a vámosgyörki csoportbejelentőket, mert nem tettek népgyülés-bejelentési kérvényükre bélyegeket, összesen 100 koronával büntette meg. (Zaj.) Mindenki fogja tudni, hogy népgyűlés engedélyezés iránti kérvényekre és bejelentésekre bélyeg nem kell. Vagy talán ebben is méltóztatik különbséget tenni a szocziálista gyűlésbe jelentések és más politikai pártok gyülésbejelentései között ? Miért történt ez, t. ház ? Egy hang (balfelóí) : Miért nem felebbezett ? (Folytonos zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Mezőfi Vilmos : Mi megfelebbeztük és bizunk is benne, hogy a birság töröltetni fog. (Zaj.) Azért hozom ide ezt a mélyen t. képviselőház elé, hogy megnyugtassam az Országos Magyar Gazdasági Egyesület tagjait és a velük rokonszenvező képviselőtársaimat, hogy legyenek nyugod9