Képviselőházi napló, 1906. VII. kötet • 1907. február 22–márczius 19.

Ülésnapok - 1906-117

117. országos ülés 1907 február 27-én, szerdán. 05 Buday t. képviselőtársam mondta. Akkor kövessék ezt a példát. Méltóztassék a pontikai ellenfélről, itt a házban legalább is, feltételezni a tisztességet és az önzetlenséget és ne méltóztassék azt mon­dani, hogy akár én, vagy báTki más vezetőtársaim közül, egy hunozut fillérben is részesült abból a pénzből, a mit a szövetség czéljaira áldoz az a százezernyi proletáTság. (Halljuk! Halljuk!) Tovább megyek, t. képviselőház. Tardos­Kedden már nincsen szükség szolgabirói betiltá­sokra. Tardos-Kedden, a nyitramegyei község­ben, a jegyző már nagyobb ur a szolgabírónál ; ott a jegyző ur tiltja be az alakuló üléseket, a mint ezt a következő hivatalos irás bizonyitja (olvassa) : »Értesités — aláirta Lövenstein Antal tardos-keddi jegyző — arról, hogy az érsekújvári járás szolga­birája ama bejelentést, a mely szerint Tardos-Ked­den e hó 9-én délután két órakor népgyűlést szán­dékoznak tartani, tudomásul vette, hogy az uj gyűlést csak zárt udvarban vagy ott, a hol az első ülés tartva lett, szabad megtartani és köteles a gyűlés megtartása előtt a szónokok neveit, nem­különben a gyűlés helyét nálam, mint hatóságnál, bejelenteni.« Egy hang (a nemzetiségi fádokon) : Ezek orosz­országi állapotok ! Zboray Miklós : Vándoroljon ki, ha nem tetszik! Mezőfi Vilmos : Felolvashatnék még például Tárnok községre vonatkozólag egy hivatalos ki­adványt, a hol a csoportalakításra vonatkozó gyű­lésünket a váli szolgabiró azért tiltotta meg, hogy a nép nyugalmának megzavarására fog vezetni a csoportalakítás. (Élénk helyeslés.) Ugyancsak betiltotta az aradi polgármester ur azt a csoportot, a mely már egy évvel ezelőtt Arad városában megalakult. Megtiltotta annak működé­sét azért, és ezt szó szerint fogom felolvasni, mert nagyon érdekes, (Halljuk ! Halljuk ! Olvassa) : >>Domonkos Lajos és Heimann J. aradi lakosokat felhivom, hogy az országos munkásvédő-szövetség és csoportot alakitó tagok belépési nyilatkozatát és a csoportalakulásról felvett jegyzőkönyvet, vala­mint, hogy a csoportot alakitó tagok magyar állam­polgárok, az ezt igazoló okmányokat stb., stb., mutassák be.« Ily módon sohasem lehet Magyarországon semmiféle egyesületet alakítani. Ez a belügyminisz­teri rendelet nem azt követeli, hogy okmányokkal igazolják az illetők, hogy magyar állampolgárok, mert ha ezt követelné, akkor egyszerűen lehetet­lenné tenne minden alakulást, és akkor jobb volna, ha feloszlatnának minden munkásszövetséget. Bihar-Tordán is betiltották a csoportot. Lőrinczi körjegyző azt mondja, hogy nem veszi tudomásul a csoportnak bejelentését, pedig neki nincsen is joga ehhez, mert a belügyminiszteri rendelet szerint csak az alispánnak van joga valamit tudomásul nem venni. S igy szól a rendelet: »A belépési nyilatkozatok aláírásának hitelessége vagy azok valódiságának vizsgálata nem képezi hivatalos eljárás tárgyát, KÉPYH. NAPLÓ. 1906 1911. VII. KÖTET. csak az esetben vállalkozik a hitelesítésre, ha a szük­séges bélyegilleték és eljárási költségeket fedezzük.* Vagyis a szolgabiró azt mondja, hogy nincsen hitelesítve, hogy 25 ember belépett a faluban a szövetségbe és azért nem engedi meg az alakulást; a körjegyző pedig azt mondja, ha fizettek nem tudom mennyit, majd hitelesítem. Bocsánatot kérek, nem lehet és nem szabad a gyülekezésnek és egyesülésnek szent jogát igy magyarázni. Molnár Jenő : Igaz ! Ez nem komoly dolog. Vagy tiltsák be, vagy ne, engedjék meg. (Zaj.) Egy hang (balfelöl) : Ez izgatás számba megy. Mezőfi Vilmos: Nem folytatom a felolvasást. (Halljuk I Halljuk !) Konstatálom Buday Barna képviselő ur szives megnyugtatására, szívbeli gyö­nyörűségére, hogy mióta a belügyminiszter urnak ez a rendelete megjelent, eddig 83 ilyen végzést kaptunk, a melyekben csoportjainkat feloszlatják, s a melyekben a mi törvényes és alapszabályszerű bejelentésünket olyan gyűlésekre vonatkozólag, a melyeken csoportot akartunk alakítani, tudo­másul nem vették. Kérem ezért a t. képviselő urat, hogy még a sorok között se méltóztassék a bel­ügyminiszter urnak szemrehányást tenni. Mert, ha igy méltóztatnak szeretni a gyülekezési szabad­ságot, hát akkor a belügyminiszter ur ezt a szeretetet megérdemli. (Éljenzés.) De ez nem elég. Más fórum is van, a mely ilyeténkép megkönnyíti a mi csoportalakitási munkánkat; ez a fórum a pénzügyminiszter urnak fog nagy örömet okozni. Bemutatok néhány fize­tési meghagyást. A magyar kir. adóhivatal Gyön­gyösről az adácsi csoportbejelentőket, a kik egy népgyűlést jelentettek be, a következő fizetési meg­hagyással örvendeztette meg (olvassa) : »Eizetési meghagyás. A bélyeg- és jogilleték iránti törvények ós szabályok alapján a gyöngyösi főszolgabírói hivatalnál . . . szám alatt beadott népgyűlés enge­délyezése iránti kérvénye Mongyi István és tár­sainak — a kik szegény, földhöz ragadt munkások— a 104. és 138. §-ok alapján összesen 152 koronával birságoltatik meg.« Ugyancsak ez a gyöngyösi adóhivatal a vámos­györki csoportbejelentőket, mert nem tettek nép­gyülés-bejelentési kérvényükre bélyegeket, össze­sen 100 koronával büntette meg. (Zaj.) Mindenki fogja tudni, hogy népgyűlés enge­délyezés iránti kérvényekre és bejelentésekre bélyeg nem kell. Vagy talán ebben is méltóztatik különbséget tenni a szocziálista gyűlésbe jelentések és más politikai pártok gyülésbejelentései között ? Miért történt ez, t. ház ? Egy hang (balfelóí) : Miért nem felebbezett ? (Folytonos zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Mezőfi Vilmos : Mi megfelebbeztük és bizunk is benne, hogy a birság töröltetni fog. (Zaj.) Azért hozom ide ezt a mélyen t. képviselőház elé, hogy megnyugtassam az Országos Magyar Gazdasági Egyesület tagjait és a velük rokonszen­vező képviselőtársaimat, hogy legyenek nyugod­9

Next

/
Oldalképek
Tartalom