Képviselőházi napló, 1906. VII. kötet • 1907. február 22–márczius 19.

Ülésnapok - 1906-117

66 1Í7. országos ülés 1907 tan, a mi emberileg elképzelhető törvénytelenség, szorongatás, üldözés, nyomás létezhetik : az mind megtörténik Magyarországon, hogy a földmives­nép szervezkedésének gát vettessék. (Élénk ellen­mondások.) Azt hiszem., sikerült bebizonyítanom azt, (Ellenmondások.) hogy Magyarországon az al­ispánok és szolgabirák ugy fogják fel a belügy­miniszternek ezen rendeletét, mintha az jogot adna nekik a mi csoportjainknak zaklatására, jogot adna arra, hogy a mi csoportalakítás czél­jából bejelentett gyűléseinket tudomásul ne vegyék, hogy igazoló okmányokat kérjenek, hogyha 25 magyar állampolgár megalakítja a csoportot, hogy követeljék annak a 25 polgárnak hossza­dalmas személyazonossági megállapítását. Szóval ezek ugy fogják fel a rendeletet, hogy az jogot ad nekik a legtörvénytelenebb zaklatásra csak azért, hogy az az elhagyott földmives-mun­kásnép ne szervezkedhessek. Nagy György: Nem szabad általánosítani.(Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek. Mezőfi Vilmos: T. ház! Én teljesen meg­nyugodnék ebben, megnyugodnának a szervez­kedni akaró földmivesmunkások is, az esetben, ha az, a mi rájuk áll, állana a földbirtokosokra is. Ha a földmivesnép szervezkedése, a mely igy meg­nehezittetik, sőt lehetetlenné tétetik egész megyék­ben, nem látná szemben magával a gazdák szer­vezkedését, — persze, csak nagybirtokosokról beszélek, — ha ugyanazon mértékkel mérnének a földbirtokos uraknak is, mint a földmivesmunká­soknak : akkor ám jó. De ezzel szemben azt lát­juk, hogy a földesurak szervezkedését nem gátol­ják semmivel, ők teljes és szabad gyülekezési és egyesülési jogot élveznek, sőt élvezik azt az előnyt is, hogy nyiltan hozathatnak külföldi munkásokat. Holott a mi szövetségünket megrendszabályozta a belügyminiszter ur és itt a házban megfenyegetett a földmivelésügyi miniszter ur, azzal, hogy nem szabad csoportjainknak egybehangzó munkás-szer­ződési mintákat megállapítaniuk. Ellenben min­den vármegyében Magyarországon kivétel nélkül szabad szervezkedniük a földbirtokos uraknak. Joguk van hozzá, helyesen teszik, mert a gazda­sági élet küzdelmeiben minden gazdasági osztály­nak joga van szervezkedni, joguk van a gazdák­nak is, de ezt a jogot ne gyalázzák meg azzal, hogy a földmivesmunkásoknak pedig lehetetlenné te­szik a szervezkedést. És hogy miként szervezkednek a gazdák, ennek bizonyítására a sok közül csak egy adatot mutatok be. A temesvári gazdasági egyesület mezőgazda­sági előadója, De Pottere Brúnó ur, Temes vár­megye összes gazdáihoz a következő nyomtatott körlevelet küldte szét aratási szerződési mintával együtt (olvassa) : »T. czim ! Tisztelettel értesítjük, hogy az Országos Magyar Gazdasági Egyesület szerződtethető mezőgazdasági munkásokról érte­sített, még pedig Galicziából és Bulgáriából kap­hatók munkások. (Zaj.) Bulgáriából 3—5000, megközelítőleg a következő feltételek mellett: február 27-én, szerdán. 2-50 korona napszám, ellátás esetén 2 korona, az egész idényre számítva. Közvetitési költségek minden munkás után 6 koronát tesznek ki. Galicziából 40—50.000 munkás szerződtethető, minél korábban, annál olcsóbban, a következő feltételek mellett : Kaszás férfiak április 15-től aratásig, havonként 23 korona. Aratás idején 5 hétig havi 25 korona. Aratás után őszig 22 korona, asszonyok 20—23 koronát, illetve 20 korona ugyanezen időszakra, erős legények, a kik kaszálni is tudnak, továbbá lányok ugyanannyit kapnak, mint az asszonyok stb.« Hát kérem, t. ház, az ügynököket, kik a föld­mivesmunkásokat a múlt esztendőben aratás előtt kivándorlásra akarták csábítani, letartóztatták, elcsukták. Egy hang (balfelől): Hol 'í Mezőfi Vilmos: Itt Magyarországon! Német ügynökök szerződtették őket és ki akarták vinni. Hisz ma is halljuk a kivándorlási ügynökök ellen való szidalmat. Ellenben az ellen egy kárhoztató szó sincs, hogy Galicziából és Bulgáriából hozat­nak a nagybirtokosok munkásokat. (Zaj. Fel­kiáltások : Ha a magyarok sztrájkolnak !) Sőt szó volt róla, hogy Kínából hozatnak kulikat! Most már e körlevél után magam is kétségtelennek tartom, hogy csakugyan hozattak volna is a hon­szerető nagybirtokosok kulikat is, de valószínűleg nem fizette ki magát a szállítás nagy költsége miatt, igy tehát csak Galicziából és Bulgáriából hozatnak »kulikat«, hogy elegyék a magyar nép kenyerét. (Zaj.) Jó, kérem, csak méltóztassék hozatni lengyel, bolgár munkásokat, csak tessék arra kényszeríteni, a még itt levő magyar föld­mivesmunkás népet, hogy az is kénytelen legyen elhagyni az országot! Majd meglátjuk : ki arat! (Zaj. Ellenmondások.) A sztrájkról méltóztattak itt beszélni. Én elmondtam felfogásomat, hogy az aratási sztráj­kot nemzeti szerencsétlenségnek tartom és min­denkinek, a kinek az ország java szivén fekszik, egész odaadással azon kell lennie, hogy ez be ne állhasson. De az ilyen intézkedés, a kulik behozása, csak sztrájkot vagy még annál is szörnyűbb kitö­réseket idéz elő. Tessék szigorúan ellenőrizni, hogy a földmives­munkások törvényes utón haladjanak, de még mi­előtt biztosat tudnánk, akarnak-e sztrájkolni, vagy sem, külföldről hozatni munkásokat: az elítélendő. Teljesítsék szerény követeléseiket. A hol a munka­adó gazdák és a munkások szerződni, dolgozni akarnak, jó szándékkal közelednek egymáshoz, megtalálják az érintkezési pontot. Igy pl. tegnap értesültem róla, hogy Csanádmegyében, a hol humánusabb szellem van a munkaadóknál, már minden földmives munkás szerződve van, még pedig magasabb bér mellett; a battonyai munká­sok ugyanis felcsigázták a munkabért, a munka­adók pedig megadták. Szent a béke ! (Zaj. Egy hang balfelől: Mert maga nem jutott el közéjük!) Csalódni tetszik : Battonyán ötszáz tagú csoportja van a mi szövetségünknek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom