Képviselőházi napló, 1906. VII. kötet • 1907. február 22–márczius 19.

Ülésnapok - 1906-117

64 117. országos ülés 1907 Mezőfi Vilmos: Borosjenőben, Arad megyé­ben, szintén megalakították a szövetségi csoportot, de egy szolgabírói ukáz egyszerűen véget vetett ennek a békés szervezkedésnek. A borosjenői főszolgabírónak ezen ukáza (Egy hang jobbfelől : Derék ember !) így hangzik : »Határozat: A be nem jelentett egyletben való részvétel miatt foganatba tett kihágási ügyben a házkutatást Kálmán Ferencz csermői lakos ellen a 38547/1880. sz. belügy­miniszteri utasítás 41. §-a értelmében ezennel elrendelem és a házkutatás foganatosítására a csermői csendőrörsparancsnokságot felhívom azzal, hogy nevezett lakásán, esetleg bárhol másutt található összes munkásvédő szövetségi tagsági könyvecskéket, pecsétet, felhívást, bármely ügyre vonatkozó egyéb irományait és a tagnévjegyzé­keket kobozza el és ide terjeszsze be. Egyben fel­hívom a csermői m. kir. csendőrörsparancsnokságot, hogy az idecsatolt határozatot az illetőnek a ház­kutatás "alkalmával kézbesítse, s a vétivet hozzám terjeszsze be.« Kérdem: adott-e a t. belügyminiszter ur meghatalmazást erre a borosjenői főszolga­bírónak ? A borosjenői csoport tagjai_ ezt a végzést a következő irattal küldték fel : »Brtesittetik a köz­pont, hogy mi az összes könyvecskéket nem szed­hetjük össze, csak 25 tagkönyvecskét adtunk át a csermői örsparancsnokságnak; értesíttetik a t. vezetőség, hogy mi a csoport alakulását annak idején bejelentettük a járási főszolgabíró urnak, de azt, hogy ezután Kálmán Ferencz elvtársunk­nál s nem Tóth Ferencznél jövünk össze, nem jelentettük be, tehát beleütköztünk valami görbe jiaragrafusba«. A mint ebből kitetszik, az történt Borosjenőn, hogy nem jelentették be, hogy a bejelentett cso­port másvalakinek házába költözött abban a kis községben és ezért házkutatást, elkobzást rendel el az ottani főszolgabíró. (Zaj.) Valóban nagy megerőltetés kell ahhoz, hogy a közigazgatás ilyen fényeiről ne g) r akoroljon erős kritikát az ember. Persze, hogy a csoportot, a szövetséget — és ennek Buday t. képviselőtársam örülni fog — ott szét­robbantották. De Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye szolga­birái sem kezelik máskép a belügyminiszter ur rendeletét. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye al­ispánja az Országos Munkásvédő Szövetség Örkényi helyi csoportjának megalakulását nem vette tudo­másul a következő indokolással (olvassa) : »Nincs beigazolva, hogy a megalakulás bejelentett gyű­lésen történt«. Erre nézve majd idézni fogom, hogy a hol a gyűlést bejelentettük, a hol nyilvános gyű­lésen akartuk a csoportot megalakítani, ott meg olyan végzést kaptunk, hogy nem szükséges ezt a megalakulást gyűlésen eszközölni. Ha pedig érte­kezleten, be nem jelentett gyűlésen alakítjuk meg a csoportot, akkor meg a szolgabíró bünteti meg a boldogtalan résztvevőket tiltott gyülekezés czi­mén. Azt mondja továbbá az indokolás (olvassa) : »Nincs beigazolva, hogy van-e a szövetségnek február 27-én, szerdán. Örkényen 25 magyar állampolgár földmives tagja és nem mutattatott be az anyaegyesület illetékes szervének a megalakuláshoz való hozzájárulása.« Ezért nem veszi tudomásul. Ugyanígy nem veszi tudomásul az alispán Tápió-Sülyön és Ujkecskén a csoportot. Megjegy­zem, hogy itt mindenütt már a miniszteri rendelet előtt meg voltak alakítva a csoportok. S a rende­letben nem olvasom sehol, hogy ez a rendelet visszaható erővel bír, de konstatálom, hogy min­denütt a már egy év óta békésen működő csoport­jainkat eme rendelet alapján zaklatják, feloszlat­ják és ujabb megalakulást követelnek, holott azt hiszem, hogy ennek a rendeletnek visszaható ereje nem lehet. Gr. Andrássy Gyula belügyminiszter: Nincs! Mezőfi Vilmos: A vingai járásban a kétféle községbeli gyűlés bejelentését a következő indo­kokkal tiltotta el az ottani főszolgabíró (ol­vassa): »Bejelentés szerint bejelentők az országos munkásvédő szövetség helyi csoportjának meg­alakítása czéljából szándékoztak népgyűlést meg­tartani. E szerint a helyi csoportba tisztán két­féli lakosok léphetnek be és a népgyűlésen tisztán csak kétféli lakosok vehetnek részt. Minthogy pedig a bejelentés szerint a népgyűlés a piacz­téren szándékoltatik megtartatni, tehát oly he­lyen, hol teljesen idegenek és vidékiek is esetleg megjelennének és a népgyűlés nyugalmát zavar­hatnák, ennélfogva már ezen szempontból is a bejelentést tudomásul venni nem lehet.« Vlád Aurél : Oroszországi állapotok ezek ! Mezőfi Vilmos : »Továbbá nem vehetem tudo­másul a bejelentést azért, — mondja a czifra szolgabírói végzés — mert a bejelentés szerint a szónok, Jorgovics Koszta, budapesti kiküldött. A helyi munkás-egyesület alakulása czéljából tar­tandó népgyűléseken csakis az illető foglalkozási ághoz tartozó helybeli munkások vehetnek részt és szólalhatnak fel. Minthogy pedig nevezett Jor­govics Koszta, a központi szövetség küldötte, a bejelentés szerint nem kétfeli, hanem budapesti lakos, ezen szempontból is a népgyűlés megtar­tását engedélyeznem nem lehet«. (Helyeslés.) Ez a belügyminiszteri rendelettel határozot­tan és nyíltan ellentétben van, mert a belügy­miniszteri rendelet megengedi a helyi csoportok alakítását, sőt megkövetek, hogy a központ egy kiküldötte alakítsa meg, hiszen egy szövetkezeti fiók is csak ugy alakulhat meg, ha a »Hangya« kiküld a központból egy megbízottat. így tehát... (Felkiáltások: Nem küldenek pénzt!) Szokoly képviselő ur vegye tudomásul, hogy ez a Szövet­ség nekem egy krajczár pénzt nem hoz, mert ha hozna, t. képviselő ur, legyen róla meggyőződve, hogy a belügyminiszter ur, a ki már három izben rendelt el szigorú vizsgálatot a mi szövetségünk­kel szemben, ha csak egy fillért talált volna is, a mely nem alapszabályszerű czélokra fordittatik : már régen feloszlatta volna a központot. A kép­viselő urak helytelenítik, ha a sajtó, az újságok ' az egyéni becsületbe is mélyen benyúlnak, a mint

Next

/
Oldalképek
Tartalom