Képviselőházi napló, 1906. VII. kötet • 1907. február 22–márczius 19.
Ülésnapok - 1906-116
28 116. országos ülés 1907 február 25-én, hétfőn. ban van szerencsém a pénzügyi és zárszámadásvizsgáló bizottságok jelentéseit (írom. 230, 417) azzal a tiszteletteljes kérelemmel benyújtani, hogy ezeket kinyomatni, a t. Mz tagjai között szétosztatni, s annak idején az osztályok meüőzésével napirendre kitűzni méltóztassék. Elnök : Méltóztatnak az előadó ur javaslatához hozzájárulni ? (Igen !) Ha igen, akkor ennek alapján kimondom, hogy a zárszámadási és pénzügyi bizottságok jelentései Iá fognak nyomatni, szét fognak osztatni és annak idején az osztályok mellőzésével napirendre fognak tűzetni. Következik az 1887 : XX., 1891 : X. és 1896 : IV. törvényczikkek módosításáról szóló törvényjavaslat (írom. 350, 389) harmadszori olvasása. Felkérem gróf Thorotzkai Miklós jegyző urat, hogy a törvényjavaslatot felolvasni szíveskedjék. Gr. Thorotzkai Miklós (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök : Kérdem a t. házat, méltóztatik-e az 1887 : XX., az 1891: X. és az 1896 : IV. t.-ozikkek módosításáról szóló törvényjavaslatot harmadszori olvasásban elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor azt harmadszori olvasásban is elfogadottnak jelentem ki és javasolom, hogy most már a törvényjavaslatot tárgyalás és szíves hozzájárulás végett tegyük át a főrendiházhoz. Méltóztatnak ezen javaslatomat is elfogadni ? (Igen!) Ha igen, akkor ebben az értelemben mondom ki a határozatot. Következik a mentelmi bizottság jelentése (írom. 401) Lengyel Zoltán képviselő mentelmi jogának megsértésére vonatkozó bejelentés tárgyában. Áz előadó urat illeti a szó. Hédervári Lehel előadó: T. képviselőház! (Halljuk ! Halljuk !) Lengyel Zoltán országgyűlési képviselő ur a képviselőháznak 1907 február hó 8-án tartott ülésében mentelmi jogának vélt megsértését a következőkben jelentette be (olvassa) : »Ázt hiszem, a ház minden tagjának tudomása van arról, hogy ellenem egy sajtóügyi panasz van beadva a. budapesti büntető tör vényszékhez. A lapok a napokban azt is közölték, hogy ebben az ügyben a budapesti törvényszék birói eljárást tett folyamatba, állítólag több tanút hallgatott ki, azoktól esküt is vett ki, mielőtt az ügy a képviselőházhoz a mentelmi jog felfüggesztése végett át lett volna küldve, mielőtt a szerzőség meg lett volna állapítva, mielőtt egyáltalában a bíróságnak ehhez joga lett volna. Eltekintve a bűnvádi perrendtartást érdeklő kérdésektől, a házhoz ennek az ügynek tisztán a mentelmi ügyre vonatkozó része tartozik. Én utánajártam e híresztelések valóságának, ma a bizottság elé is vittem a dolgot, kérdést intéztem hozzá, hogy igazak-e ezek ? Kértem a bizottságot arra, hogy közölje velem ezen tényeket. A bizottság a házszabályokra való hivatkozással megtagadta, mindazonáltal kétségtelen, hogy ezen dolgok igazak, ha pedig igazak, akkor itt a mentelmi jognak egy igen éles, világos, sőt tendenr cziózus, a magyar bíróságra is érdekes szint vető megsértéséről van szó.« T. ház ! Ezen, a mentelmi jog megsértését tartalmazó bejelentést a képviselőház mélyen t. elnöke a napló és a jegyzőkönyv kivonatával jelentéstétel végett átküldötte a mentelmi bizottsághoz, a mentelmi bizottság pedig tárgyalás alá vévén a mentelmi jog megsértésének kérdését, mindenekelőtt a tényállást állapította meg, a mely tényállás a következő : (Halljuk !) Polónyi Géza mint igazságügyminiszter feljelentést tett sajtó utján elkövetett rágalmazás és levéltitok megsértése czimén; kérte a vizsgálat elrendelését; ehhez csatlakozott a kir. ügyész, a ki átvévén a vádat, indítványt tett" a törvényszéknél vizsgálóbíró kiküldetése és — miután képviselőről van szó — a mentelmi jog felfüggesztésének előzetes, sürgős kieszközlése iránt. A becsatolt iratok szerint a vizsgálóbíró két tanú kihallgatását foganatosította. Január 29-én megjelent Magyar kir. ügyész a vizsgálóbíró előtt és inditványozta, hogy a Bpts. 220. §-ának második bekezdése alapján hallgattassék ki Braun Mór, jelenleg meráni lakos, a ki vallani akar. Február 1-én ugyamsak Magyar kir. ügyész inditványozta, hogy báró Schönberger Béláné hites szolga utján megidéztessék és ha meg nem jelennék, a bíróság szálljon ki nála és vegye ki tanúvallomását. A vizsgálóbíró végzése szerint január 30-án kihallgattatott Braun Mór tanú, a ki esküt is tett vallomására. Ez azzal volt indokolva, hogy a Bpts 220. §-ának második bekezdése szerint, ha alapos okból attól lehet tartani, hogy a tanú a végtárgyaláson nem jelenhetik meg, az eljáró bíró jogosult a tanút kihallgatni, illetőleg eskü alá bocsátani. Január 31-én idézésre megjelent Braun Sándor, az »A Nap« újság felelős szerkesztője, a ki az 1848 : XVIII. t.-czikk szerint áthárította a felelősséget Lengyel Zoltán orsz. képviselőre, s egyben becsatolta a kéziratot is. B. Schönberger Béláné mint tanú, február 1-én idézésre meg nem jelenvén, a bíróság kiszállott lakásán ; kivette tanúvallomását és ugyancsak a Bpts. 220. §-a második pontjának felhívásával tőle az esküt is bevette. Ezután a képviselőház hatrendbeli nyilvános rágalmazás, sajtóvétség és levéltitok megsértésének vétsége miatt Lengyel Zoltán képviselő mentelmi jogát fel is függesztette. A mentelmi bizottság tehát mérlegelés alá vette az igymegállapított tényállást és jelentését a következőkben van szerencsém előterjeszteni : A képviselő ur az ő mentelmi joga megsértése alkalmából azt panaszolja, hogy még mielőtt a czikk szerzőségére nézve a megállapítás megtörtént volna, illetőleg mielőtt a ház Lengyel Zoltán képviselő ur mentelmi jogát ezen ügyben felfüggesztette volna, az eljáró vizsgálóbíró a nyomozat rendjén tanukat hallgatott Id és ezen tanukat megeskette. A mentelmi jog sérelmének elbírálásánál mindig a konkrét esetről van szó, a mentelmi bizottság azonban sohasem mulasztja el zsinórmértékül venni azt az állandó joggyakorlatot, a melyet a mentelmi
