Képviselőházi napló, 1906. VII. kötet • 1907. február 22–márczius 19.

Ülésnapok - 1906-124

1%. országos ülés Í9ú7 márczius 9-én, szombaton. 231 igen gyakran háttérbe szorulnak. Pedig épen ezek az osztályok azok, a melyek évszázadokon át a nemzet- és fajfentartó elemei voltak az országnak, a melyek mindenesetre megérdemlik azt, hogy legalább is olyan mértékben foglalkozzunk velük, mint a milyenben a munkásvédelmi törvényalkotásokkal. A mindennapi élet elrettentő példákat mutat arra, (Zaj.) hogy törvényalkotásunknak minő óriási hibái vannak és hogy egy-egy hibás szakasz mily rendkivüli szomorú következményekkel jár. A tulajdon biztonsága, azt hiszem, egy kulturállamnak első és elengedhetetlen kelléke. (Igaz! Ugy van ! a középen.) Nagyon különösen fog hangzani, ha azt az állítást merem megkoczkáztatni, hogy épen a tulajdonnak védelme nálunk Magyarországon, egy törvény helytelen rendelkezése folytán, nem teljes s ennélfogva a legsürgősebb és alapos reparáczióra szorul. (Halljuk ! Halljuk !) Az 1881 : LX. t.-cz. — az u. n. végrehajtási törvény — 156. §-a olyan rendelkezést tartalmaz, a mely alkalmas arra, hogy ha egy rosszlelkületü, rosszhiszemű ember e szakaszban biztositott jogaival vissza akar élni, különösen akkor, ha egy tudatlan gyengével áll szemben, tényleg a legnagyobb visszaélést követheti el, őt minden vagyonából kiforgathatja, mindenéből kifoszthatja. (Igaz! Ugy van !) Ez a szakasz a következőképen szól (olvassa) : »Ha valamely ingatlan jószágra több tulajdonostárs közül csak egynek vagy többnek, de nem valamennyinek adóssága miatt intéztetik végrehajtás : rendszerint csak a végrehajtást szenvedő vagy szenvedők hányadára rendeltetik el az árverés. Ezen szabálytól eltérőleg az egész ingatlanra rendeltetik el az árverés a) ha annak kikiáltási ára a 200 forintot meg nem haladj a« stb. Mi következik ebből ? Az, hogy ha egy parczellán, a melynek kataszteri becsértéke a szakaszban emiitett 400 koronát meg nem haladja, három vagy több tulajdonos van, akkor, ha ezek közül az egyik adós, akkor a másik háromnak — bár semmi közük sincs az adóssághoz — szintén elliczitálhatják a birói árverésen az ő jogos tulajdonukat. (Halljuk ! Halljuk !) Régen foglalkoztatja a végrehajtási törvény e hibás rendelkezése a magyar jogászköröket és többek közt oly testületek is, mint pl. a budapesti ügyvédi kamara, rámutattak erre az óriási hibára. Veszedelmes egy rendelkezés ez, mert a tudatlan szegény népet, a mely a telekkönyvi bonyolult rendtartás dolgában teljesen járatlan, a legnagyobb veszedelembe képes sodorni. (Igaz !) Mindenfelől hangzottak fel már ez ellen panaszok, mindenféle esetről hallottam már, mily visszaélések követtettek el, de ahhoz fogható gazságot, mint a minőt Trencsén vármegye két községének lakosságával szemben követtek el, még nem hallottam, és azt hiszem, az itt a képviselőház és a közvélemény előtt is teljesen példátlanul és egyedül áll. T. képviselőház ! Trencsén vármegye Pruzsina, jelenleg Barossháza nevű községében (Zaj. Elnök csenget.) 15 éven át korcsmároskodott egy Porjesz Náthán nevű egyén. (Mozgás.) Ez a Porjesz Náthán e 15 év alatt adósává tette Pruzsina község lakosságának nagyrészét és a szomszéd Mojthin, most Hegyesmajtény község lakosait is majdnem teljes számban. Korcsmai áru, gabonahitel, és efféle hitelek nyújtása képezte az ő közgazdasági tevékenységét. Mikor körülbelül 15 év eltelt, Porjesz Náthán urnak, ugy látszik, már megfelelő tőkéje volt ahhoz, hogy másik üzlethez lásson, elköltözött Pruzsináról és Zsolnán kereskedést nyitott. Távozása előtt természetesen rendbe akarta hozni az ő tartozásait és adósaival békés utón próbált megegyezni. A szegény tót nép, természetes dolog, tőkében igen szegény lévén, megijedt és örömmel fogadta Porjesz Náthán propoziczióját, hogy mindenki, a milyen arányban tartozik neki, megengedi azt, hogy Porjesz az ő ingatlanának bizonyos hányadban társtulajdonosává legyen. (Mozgás.) Porjesz Náthán, a mint a tények mutatják és igazolják, e megállapodást sietett a telekkönyvben rendbehozni és igy társtulajdonos lett a két község lakosai nagy részének ingatlanaira nézve. Időközben azonban Porj esznek valami differencziája támadt a trencséni takarékpénztár részvénytársasággal, a mely részvénytársaság őt 2833 korona erejéig beperelte. Már most a takarékpénztár, a mely tudvalevőleg busás osztalékot szokott részvényeseinek fizetni és mindig azt szereti hangoztatni, hogy a nemzetiségi pénzintézetekkel szemben hazafias és kulturális missziót teljesit, (Mozgás.) ez a takarékpénztár dr. Lange Kálmán trencsénmegyei helyettes tiszti ügyész utján, (Mozgás.) tehát megyei közhivatalnok utján, Porjesz Náthán ellen végrehajtást vezetett (Halljuk !) és miután a végrehajtási törvény 156. §-a neki erre jogot adott, Porjesz Náthán társtulajdonosait is bevonta a végrehajtásba és kérte ellenük a birói végrehajtást. A végrehajtás elrendeltetett, és a birói árverés az itt kezeim közt levő 16 ivre terjedő árverési hirdetmény tanúsága szerint a végrehajtási törvény 156. §-a alapján Pruzsina és Mojthin község 720 parasztgazdája ellen 2800 korona erejéig f. é. május 6-ra elrendeltetett. (Felkiáltások : Gazság I Nagy zaj.) Ez, t. ház, olyan példátlanul álló eset, mely a megtorlást megkívánja. Mojthin községben úgyszólván alig egy-két kivétellel, Pruzsina községnek körülbelül egy harmadrészében május 6-án meg fogják ütni a dobot, és e két községet földönfutó koldussá fogják tenni. (Zaj. Egy hang : Honfoglalás !) Mit látunk, t. ház ? Azt, hogy egy haszonleső korcsmáros, egy kapzsi részvénytársaság egy magyar köztisztviselőnek közbejöttével fosztják meg azt a népet az ő mindenétől, az ő ingatlan vagyonától, földönfutó koldussá teszik nyomorult 2800 korona összeg miatt, azért, hogy a részvénytársaság minél nagyobb osztalékot fizethessen ki részvényeseinek, és minél több perköltséget rakhasson zsebre az igen t. tiszti ügyész ur. De mit látunk még ? Azt, hogy az