Képviselőházi napló, 1906. VII. kötet • 1907. február 22–márczius 19.

Ülésnapok - 1906-121

142 121. országos ülés 1907 Bars vármegye, továbbá Baja és Szeged város közönségének feliratai a magyar nyelvű czégfeliratok kötelező használata iránt; Borsod. Torontál és Zala vármegyék közönségének feliratai a katonaságnak sztrájk esetén aratási munkálatokra való felhasználása tárgyában ; Pozsony vármegye és Pozsony sz. kir. város közönségének feliratai a hadügyi költségek felemelése ellen; Vas vármegye és Szeged város közönségének feliratai az elemi iskolákban a magyar nyelv eredményes tanitása végett; Baja és Hódmezővásárhely városok közönségének egy-egy felirata az alkotmánybiztositékok és a törvényhatóságok autonómiájának megerősítése iránt és ugyanezen törvényhatóságok közönségének egy-egy felirata az állategészségügyi törvények módositása ügyében ; Somogy vármegye közönségének felirata a kivándorlási törvény módositása tárgyában ; Zala vármegye közönségének felirata az aránytalan czukorárak leszállítása érdekében ; Baja város közönségének felirata a virilizrnus intézménye ellen ; Győr város közönségének felirata külön városi törvény megalkotása iránt; Hódmezővásárhely város közönségének felirata a sajtószabadságnak törvényhozási utón leendő rendezése ügyében ; Pancsova város közönségének felirata egy külön magyar katonai földrajzi intézet felállítása végett; a szepsi kerületi róm. kath. jjapságnak gr. Zichy Béla Rezső képviselő utján beadott kérvénye 36 órai vasárnapi korcsmazárlat és a záróra pontos betartása ügyében. Elnök : Javaslom, hogy mindezek a kérvények tárgyalás és jelentéstétel végett kiadassanak a kérvényi bizottságnak. Méltóztatik e javaslatomhoz hozzájárulni ? (Igen !) Ha igen, akkor ily értelemben mondom ki a határozatot. Az indítvány- és interpelláoziós-könyvek felolvasása következik. Gr. Thorotzkai Miklós jegyző: Tisztelettel jelentem a t. háznak, hogy az indítvány könyvben ujabb bejegyzés nincs. Az interpellácziós-könyvbe be van jegyezve : Markos Gyula interpellácziója a győrmegyei pusztai járás szolgabírójának közigazgatási visszaélései tárgyában, a belügyminiszterhez. Elnök: Javaslom, hogy az interpetláczióra fél kettőkor térjünk át. Természetes, ha előbb végeznénk a napirenddel, akkor közvetlenül a napirend letárgyalása után térünk át az interpelláczióra. Méltóztatik e javaslatomhoz hozzájárulni? (Igen !) Ha igen, akkor ily értelemben mondom ki a határozatot. Bredieeanu Koriolán képviselő ur szót kért személyes megtámadtatás czimén. márczius G-án, szerdán. Brediceanu Koriolán : T. ház ! Személyes megtámadtatás ezimén kérek szót és tisztelettel kérem a t. házat, (Zaj. Elnök csenget.) hogy a Hock János t. képviselő ur által felhozott körülményekre is reflektáljak. Engedelmet kérek, t. ház . . . (Zaj.) Elnök : Kérem, méltóztassék kissé hangosabban beszélni. Szavát sem értem a t. képviselő urnak. Bredieeanu Koriolán : Engedelmet kérek a t. háztól, hogy a Hock János képviselő ur által felhozottakra is reflektáljak. Elnök : Tehát nem személyes megtámadtatás czimén ? . . . Bredieeanu Koriolán : De igen, személyes megtámadtatás czimén és ezzel kapcsolatban a felhozott kérdésekre és dolgokra kívánok reflektálni. Elnök : Személyes megtámadtatás czimén válaszolni a házszabályok szerint joga van a t. képviselő urnak, de hogy másra is kitérhessen, az csak a ház engedélyével lehetséges. Természetes, hogy akkor e czimén kell kérnie a szót. Bredieeanu Koriolán : A múlt hó 20-án intery>ellácziót intéztem a t. belügyminiszter úrhoz. A t. belügyminiszter ur egy szóval sem válaszolt az általam felsorolt pozitív tényekre. Másnap azután Hock János t. képviselő ur napirend előtti felszólalásra kért engedélyt az elnök úrtól és meg is kapta, miért ? Azért, hogy mint ő mondja, tájékoztassa a házat az iránt, milyen alaptalanok voltak az én vádjaim a bogsáni választás tekintetében. Ha én egy miniszterhez intézek interpellácziót és a miniszter felel, ezzel az ügy be van fejezve, de hogy lehet az, hogy Hock János képviselő ur az én interpelláczióm folytán tájékoztatás czimén támadásokat intézzen nemcsak ellenem, hanem az egész párt ellen, nemcsak képviselők ellen, a kik itt védekezhetnek, hanem papok, ügyvédek ellen, sőt egy képviselő ellen is, a ki most köztudomásúlag az államfogházban van. A kik hallották interpellácziómat vagy a kik nem hallották, de olvasták, tudhatják, hogy én interpelláazió tárgyává tettem a bogsáni választás előtt, tehát a február 14-ike előtt megtörtént dolgokat, jogsérelmeket és azokat egyenként felsoroltam. A képviselő ur ezeket valótlanoknak, alaptalanoknak állította. Müyen czimén? Azon a czimén, hogy ő egy napig, a választás napján február 14-én ott volt és a választás napján tapasztaltakkal vagyis a későbben tapasztaltakkal akarta az általam felsorolt előzményeket megezáfolni. Ez észszerüségi képtelenség. Azt a szemrehányást is tette nekem a képviselő ur, hogy én odacsőditettem külföldi hírlapírókat. Én személyesen semminemű értekezleten jelen nem voltam, a melyen külföldi hírlapírók meghívása elhatároztatott volna. Én a bogsáni választás tekintetében két izben intéztem interpellácziót, felsoroltam azokat a törvénytelenségeket, melyek megtörténtek, s elvártam volna, hogy a hazai sajtó is odaküldi az ő képviselőit. Nagyon sajnálom, hogy a külföldi hírlapírók nem jöttek egy-két