Képviselőházi napló, 1906. VI. kötet • 1907. január 19–február 21.

Ülésnapok - 1906-104

288 iOí. országos ülés 1907 február 5-én, kedden* megadni és törvény által biztositani.« (He­lyeslés.) T. ház! Mikor a jó teremtő nekem meg­engedte, hogy a t. háznak elnöki magaslatát el­foglaljam, mint Mózes a Nebo hegyén, azon szent napon azt reménylettem, hogy-'olyan korszakot kez­dünk meg, a mikor ennek a nemzetnek, ennek a sokat sanyargatott magyar hazának fel kell ébred­nie, a mikor nem engedjük többé, hogy évszá­zadokig húzódjék ennek a nemzetnek sorsa. Nem ugy mint az előbb előttem szólott Issekutz képviselő ur, a ki majd hogy azt mondotta, hogy ne gondol­kozzunk igy, mert Bécs megfenyeget bennünket és hogy a türelem, a türelem, a türelem szükséges. Majd azután, a mikor meghalunk, talán lesz ebből valami. De kérem alázatosan, a türelem sötét verem. (Derültség.) Nem azt mondom én, hogy ne tűrjünk, (Halljuk! Halljuk!) nem azt mondom én, hogy egyszerre, mindjárt nekimenjünk és fog­juk üstökön a németet, (Derültség.) — mert hiszen azt is megérdemelné (Élénk derültség.) — hanem azt mondom, hogy mindent meg kell tennünk inkább ma, mint holnap, (Elénk helyeslés.) hogy nemzeti kívánságaink kielégítést nyerjenek. Foglalkoznunk és teljes erővel dolgoznunk kell azon, hogy a minket megillető országnak jagaiba, szabadságába, függetlenségébe belépjünk. (Élénk helyeslés balfelől.) Hiszen a jó szomszéd még jobban segiti a jó szomszédját, mint az a rokona, a ki pert indít ellene. Hát ne legyen Ausztria mi velünk szemben örökös perben ; ne akarjon minket vég­képen elnyomni. (Élénk helyeslés balfelől.) Ne akar­jon Ausztria minket beosztani a Reichsrathba, a birodalmába, hanem hagyjuk meg mindenkinek a magáét. Én részemről. . . Egy hang (balfelől) : A kölcsönt is vissza kell fizetni ! Szappanos István: ... azt sem bánom, ha a kölcsönt megadjuk, mert véghetetlen nagy adósai vagyunk ; ha egyebet nem, azt a tizenhárom vér­tanút vissza kell még adni. A javaslatot megsza­vazom. (Élénk éljenzés és taps balfelől.) Elnök (csenget) : A gyorsirói jegyzetekből látom, hogy Vajda Sándor képviselő ur beszéde alatt Nagy György képviselő ur Pitreichchal kap­csolatban a következő közbeszólást tette: »Az akasztófát én is megszavazom, mert azt meg­érdemli !« Ezért őt rendreutasítom. (Helyeslés.) Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Folytatjuk n tanácskozást. Ki következik ? Raisz Aladár jegyző: Samassa János ! (Fel­kiáltások : Nincs itt !) Bozóky Árpád ! Bozóky Árpád : T. képviselőház ! Nem volt szándékom ebben a vitában részt venni, minthogy azonban Issekutz Győző t. képviselőtársam két olyan megjegyzést tett a többek között, a melyet a függetlenségi párt padjairól szó nélkül nem hagy­hatunk. (Igaz ! Ugy van I) néhány megjegyzést kell tennem. (Halljuk ! Halljuk í) Issekutz Győző t. képviselőtársam először is azt a felszólítást intézte a függetlenségi párthoz, hogy hagyjon fel elvei fentartásának hangozta­tásával. Thaly Kálmán : Olyan nincs ! Bozóky Árpád : Másodszor pedig kijelentette, hogy a létszámemelésre szükség van. Én emlékez­tetem a t. képviselőházat és Issekutz t. képviselő­társamat is, hogy 1906. április havában, a nagy­héten, egy szerdai napon micsoda kormányzati programmot állapított meg ez a kormány ott a Royalban körülbelül 1000 ember jelenlétében. Azt a kormányzati programmot, hogy a koali­czióban összegyűlt pártok támogatják a kor-, mányt; a kormány vállalkozik a legszükségesebb kormányzati feladatok véghezvitelére ; helyre­állítjuk az alkotmányosságot, megszavazzuk a legszükségesebb szükségleteket, megcsináljuk az általános választói jogot és ha ez meglesz, fel­oszlattatik a parlament. Ki volt jelentve az is, hogy ez alatt az átmeneti időszak alatt mindegyik, a koaliczióban szövetkezett párt tisztán fen­tartja a maga programmját (Ugy van! a szélső­baloldalon.) és hogy az átmeneti időszakban lét­számemelésről, általában katonai kérdésekről szó sem lesz. (Igaz ! ügy van ! a szélsőbaloldalon.) És most, t. képviselőház, az alkotmánypárt tagjai részéről mégis azt halljuk, hogy álljon el a függetlenségi és 48-as párt programra ja fen­tartásának hangoztatásától, s ők felállítják azt a tételt — örömömre szolgál, hogy Issekutz t. kép­viselőtársam nem a pártja nevében, hanem a maga nevében beszélt, (Ugy van! a szélsőbal­oldalon.) — hogy a létszámemelésre szükség van. Hát t. képviselőház, miután ezek mellett a felté­telek mellett szövetkeztünk mi a koaliczió többi pártjával, a ki tőlünk azt kívánja, hogy az át­meneti időszakban álljunk el programmunk fen­tartásának hangoztatásától, az egyenesen meg­szegi a köztünk és a koaliczió többi pártja közt létrejött szerződést. (Igaz l Ugy van l a szélső­baloldalon.) Hiszen mikor a mi pártvezérünk, Kossuth Ferencz elfoglalta a miniszteri széket, le sem ült addig, míg ki nem jelentette, hogy mi az átmeneti időszakban programmunk megvalósí­tásától elállunk ugyan az ország és a közbéke érdekében, de kijelentjük, hogy programmunkhoz ragaszkodunk tovább is, ugy, mint eddig ! (He­lyeslés a szélsőbaloldalon.) Egy kissé furcsa kívánság ez az alkotmánypárt szónoka részéről, mikor ugyancsak Issekutz t. kép­viselőtársam igen sokszor hangoztatta beszédében, hogy a népakarat szuverén. T. képviselőház ! Ebben a parlamentben most a függetlenségi és 48-as párt vari abszolút többségben, a mi azt jelenti, hogy a magyar nép maga is kívánja az önálló magyar had­sereg létesítését. (Igaz! Ugy van!) Ha igaz, a mint hogy igaz, hogy a népakarat szuverén, akkor el kell ismerni azt is, hogy a magyar nép. kivá-njä 8-z önáUó magyar hadsereget. (Ugy van !.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom