Képviselőházi napló, 1906. VI. kötet • 1907. január 19–február 21.

Ülésnapok - 1906-114

Ili. országos ülés 1907 által külön meghívatni kívánt szakértők közre­működéséből vagy az ügyvédi képviseltetésből származó költségeket a vesztes fél fizeti. Ennyire még a perrendtartás sem megy, a mely a bírónak módot nyújt arra, hogy alkalmas esetekben a költségek iránt másként intézkedjék. Az itteni szöveg szerint minden esetben a vesztes fél fizeti ezeket a költségeket. Ezen a rendelke­zésen szeretnék én némileg enyhíteni azáltal, hogy a külön szakértői és ügyvédi költségeket »rendsze­rint« a vesztes fél fizesse. Ez a »rendszerint« szó volna a javaslat második bekezdésébe beszúrandó. (Helyeslés.) Ajánlom mindkét módosításom elfogadását. (Helyeslés.) Várady Károly jegyző: Pető Sándor! Pető Sándor: T. ház ! Ugyanezt akartam indítványozni. (Helyeslés.) Elnök : Szólásra senki sincsen feljegyezve. Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. Az előadó urat illeti a szó. Szatmári Mór előadó: T. ház! A beadott módosításokhoz hozzájárulok. (Helyeslés.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. A 167. §. első és második bekezdéséhez Gratz Gusztáv adott be módosításokat. Elsősorban is kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 167. §. meg nem támadott részét változatlanul, a munkásügyi és pénzügyi bizottság szövegezése szerint elfo­gadni, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor elfogadottnak jelentem ki. Most már kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 167. §. első bekezdését vál­tozatlanul elfogadni szemben Gratz Gusztáv kép­viselő ur módosításával ? (Nem!) Ha nem, akkor kijelentem, hogy a képviselőház nem fo­gadja el az eredeti szöveget, hanem elfogadja a 167. §. első bekezdését Gratz Gusztáv képviselő ur módosítása értelmében. Kérdem most már, méltóztatik-e a 167. §. második bekezdését változatlanul elfogadni, szem­ben Gratz Gusztáv képviselő ur módosításával ? (Nem!) Ha nem, kijelenteni, hogy a képviselőház a 167. §. második bekezdését nem tartja fenn, hanem elfogadja a 167. §. második bekezdését Gratz Gusztáv képviselő ur módosításával. Következik a 168. §. Hammersberg László jegyző (olvassa a 168. §-t). Gratz Gusztáv! Gratz Gusztáv: T. képviselőház ! Csak egész rövid megjegyzést szeretnék tenni a 168. §-nál. A t. kereskedelemügyi kormány figyelmébe akar­nám ajánlani azt a nagy érdeket, a mely ahhoz fűződik, hogy a felebbezések a hozott Ítéletek ellen lehetőleg megkönnyittessenek. Tudom, hogy ezek az intézkedések nem valók a törvénybe, de az eljárási rendeletbe, a mely a törvény alapján meghozandó lesz. Ebben kérek intézkedést abban az irányban, hogy a felebbezéseket a jogkeresők ne legyenek kénytelenek részletesen indokolni, hanem legyen elég a felebbezés egyszerű bejelen­tése, A felebbviteli fórum, ha az iratokból nem bruár 21-én, csütörtökön. 517 tudja megállapítani, hogy a biztosított mit ki­fogásol a megtámadott Ítéletben, a felebbezőt nyilatkozatra felhívhatná. Ily értelmű intézkedést a felebbezés megkönnyítése tekintetében kérem, méltóztassék felvenni az eljárásba. Hammersberg László jegyző: Szterényi József! Szterényi József államtitkár: T. ház! Azt hiszem, felesleges hosszasan foglalkozni az indit­ványnyal. Elnök : Nincs indítvány ! Szterényi József államitkár: Illetőleg a fel­szólalással. Módja lesz az érdekeltségnek a leg­messzebbmenő módon hozzászólni a végrehajtási utasításhoz, a mennyiben a kereskedelemügyi kor­mány idejekorán fogja nyilvánosságra hozni a végrehajtási rendelet tervezetét, a melyben gon­doskodva lesz arról, hogy miképen instruáltassa­nak a munkások. Sőt gondoskodás lesz arról is, hogy minden egyes végzésen külön rajta legyen egészen más színnel nyomtatva, hogy a munkás járandó­ságát a felebbezés korlátozóan ne alterálja, vegye fel a kisebb járulékot is, és ugy felebbezzen, mert ez nem korlátozza azt, hogy a választott bíróság vagy a munkásbiztositási hivatal Ítélete rendjén a magasabb járandóságot is megkapja. A leg­messzebbmenő gondoskodás fog történni, és azért kérem, méltóztassanak a szakaszt változatlanul elfogadni. Hammersberg László jegyző: Zakariás János! Zakariás János: T. ház! E szakasznál a munkás érdeke szempontjából szükséges volna gon­doskodni arról is, hogy a hozandó határozatok, különösen azok, a melyek a betegség esetén nyúj­tandó segélyekre és a baleseti járandóságokn vonatkoznak, végrehajthatók legyenek felebbezé: esetén is, a felebbezésrevaló tekintet nélkül. A per­rendtartás mindenütt gondoskodik arról, hogy azok az igények, a melyek halaszthatatlan szükséglet kielégítésére szolgálnak, így a gyermektartás, nőtar­tás, stb. tekintetében, felebbezésre való tekintet nélkül végrehajthatók legyenek. Ugyanígy van a kisebb összegekre szóló köve­telésekkel is a perrendtartásban. Itt is arról van szó, hogy a szegény beteg munkás megkapja a betegség esetén való járulékot és a baleset esetére való követelését a munkaadójától, illetőleg a pénz­tártól. E tekintetben itt is kétségtelen, hogy a leg­végső szükségről van szó ; hiszen olyan szegény emberek ezek, a kiknek a keresetforrásuk elvesztése esetén alig van betevő falatjuk. Ezenkívül ok nélküli felebbezésekkel elhúzni, hogy a segélyt megkapják, ez magát a segélynyújtást teszi bizonytalanná és kétségessé. Ezért én az iránt kérek megnyugtatást, hogy történik-e intézkedés arra nézve a végrehajtási utasításban, hogy a munkásnak a munkaadójával, illetve a pénztárral szemben érvényesített igénye tekintetében "a végrehajthatóság felebbezésre való tekintet nélkül biztosítva lesz. Szterényi József: Mindenkor megkapja. Elnök: Kiván-e valaki szólni ? Ha szólni senki sem Mván, a vitát bezárom. Kérdem a t.

Next

/
Oldalképek
Tartalom