Képviselőházi napló, 1906. VI. kötet • 1907. január 19–február 21.

Ülésnapok - 1906-114

518 ÍM. országos ülés 1907 február 21-én, csütörtökön. házat, méltóztatik-e a 168. §-t változatlanul, a mimkásügyi és pénzügyi bizottságok szövegezése szerint elfogadni ? (Igen!) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentein M. Következik a 169. §. Hammersberg László jegyző (olvassa a 169. %-t). Elnök : Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 169. §-t változatlanul a munkásügyi és pénzügyi bizottságok szövegezése szerint elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 170. §, Hammersberg László jegyző (olvassa a 170. %-t). Elnök : Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 170. §-t változatlanul, a munkásügyi és pénzügyi bizottságok szövegezése szerint elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor ezt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 171. §. Hammersberg László jegyző (olvassa a 171. %-t). Hédervári Lehel ! Hédervári Lehel: T. képviselőház! A 171. §-hoz a jogegység érdekében volna néhány kritikai megjegyzésem. Ugyanis a szakasz 3. pontjában, hol a kinevezendő birákról van szó, emlités tétetik arról, hogy a VI. osztályú birót és az elnököt a király nevezi ki, a VII. osztályú birót pedig a kereskedelemügyi miniszter. Szterényi József államtitkár: Mind a király nevezi ki! Hédervári Lehel : Akkor tárgytalan a felszólalásom ezen része, bár az világosan a törvényből nem tűnik ki. A jogegység érdekében azonban még egy másik megjegyzésem is volna. A fegyelmi hatóságot a két osztályból választott két-két biró gyakorolja. Már most, ha egy, a birói osztályból való birónak fegyelmi ügyéről van szó, akkor e felett a szakosztálybeh biró is Ítélkezik. De ha ez még hibát nem is jelentene, a jogorvoslat a jogrendszerben a hármas tagozathoz van fűzve ; t. i. a fegyelmi hatóságot nem kizárólag és egyedül egy fórum gyakorolhatja, mert remediumot kell annak adni, ki nem elégszik meg a fegyelmi biróság határozatával, hogy az ellen jogorvoslattal éljen. Preczizirozni kell tehát azt a jogorvoslatot, egyben meghatározni azt a fórumot, mely a jogorvoslat felett végérvényesen döntsön. Már pedig itt a munkásbiztositó hivatal intézkedik és dönt a fegyelmi kérdésekben, és a meg nem elégedő félnek nincs joga a jogorvoslathoz. Nézetem szerint, tekintve a birói függetlenséget, a legjobban beleilleszthető volna az, hogy a Curia kisebb fegyelmi tanácsa legyen az a felebbezési fórum, melyhez a meg nem elégedő fél a maga jogorvoslatával fordul. Horvátországra nézve pedig ott vagyunk, hogy a báni tábla kebelében épen ilyen organizáczió alapján felépült fegyelmi biróság gyakorolhatja ezeket a jogokat. A jogegység, és a jogegységnek három tagozata értelmében feltétlenül szükséges lévén ez, azon egyszerű és tiszta jogi alapelvből indulva ki, hogy lehetetlenség az, hogy felebbezhetlenül Ítélkezhessek egy fórum az elébe került fegyelmi ügyekben, tisztelettel ezt voltam bátor megjegyezni, egyben pedig, látva azt, hogy ezen megjegyzéseim találkoznak a ház hangulatával, ez irányú határozati javaslatomat azonnal beterjesztem. (Helyeslés.) Elnök: Kivan még valaki szólni ? Pető Sándor: Miután álláspontot méltóztatott foglalni a 165. §-nál, ennek folytán a 171. §-nál ugyanezt a konzekvencziát kell levonni és ott, a hol az esküről van szó, a fogadalom is beveendő, mert a 165. §-nál esküről és fogadalomról van szó, itt pedig csak esküről. Azt kívánom ennélfogva, méltóztassék a 171. §. 7. bekezdésének 6, és 8. sorában, ott, hol a birák, továbbá a fegyelmi tanács tagjainak esküjéről van szó, ezen szó »eskü« mellé a »fogadalmat« is befoglalni. Ehhez képest javaslatom a következő : »A 171. §. 7. bekezdésének 8. sorában az »esküt« szó után teendő : »vagy fogadalmat^ továbbá a 8. sorban az »eskü« szó után beteendő ez a két szó : »vagy fogadalom«. Indokolja, a mint említeni szerencsém volt, ezen javaslatomat az, hogy a 165. §-nál a ház már erre az álláspontra helyezkedett. Szterényi József államtitkár: Az előzmények alapján Pető Sándor képviselő ur módosítását elfogadásra bátorkodom ajánlani. A mi Hédervári Lehel képviselő ur felszólalását illeti, bátorkodom utalni a képviselő ur egy tévedésére, a mennyiben feltételezte azt, hogy a bírákat, a mennyiben nem a VI. fizetési osztáljdian vannak, nem Ő felsége nevezi ki. Ennélfogva felvilágosítom, hogy ugyanezen szakasz harmadik alineája világosan megmondja, hogy a hivatal elnökét, másodelnökét, biráit stb. a király nevezi ki. A mi magát a határozati javaslatot illeti, én annak Magyarországra vonatkozó részét magam is elfogadásra ajánlom, ellenben Horvátországra vonatkozólag nem rendelkezhetünk magyar törvényben. Az igazságszolgáltatás Horvátországban autonóm ügy lévén, közös törvényben az autonóm törvényhozás jogkörébe eső rendelkezéseket nem vehetünk fel. Ennélfogva kérnem kell a t. házat, illetőleg magát az indítványozót is, hogy indítványát oly értelemben méltóztassék módosítani, hogy az csak Magyarországra vonatkozzék, a Horvátországra vonatkozólag javasolt rész pedig kihagyassék. (Helyeslés.) Hédervári Lehel : T. ház ! A kereskedelemügyi államtitkár ur felvilágosító szavai után indítványomat ugy módosítom, hogy mondja ki a ház, hogy a fegyelmi biróság határozata vagy Ítélete ellen felebbezésének vagy felfolyamodásnak a Curia kisebb fegyelmi tanácsához van helye . . . Szterényi József államtitkár: Magyarországon! Hédervári Lehel: . . .Magyarországon. Szatmári Mór előadó: T. képviselőház! a 171. §-ban egy értelemzavaró sajtóhiba van, a melynek kijavítására módosítást adok be, mely