Képviselőházi napló, 1906. VI. kötet • 1907. január 19–február 21.

Ülésnapok - 1906-114

504 iU. országos ülés 1907 f\ a reményben voltam, a mint annak a költségvetési vita folyamán kifejezést adtam, hogy ezeket a törvényjavaslatokat már február hó elején lehetek szerencsés a háznak bemutatni. A késedelemnek oka az, hogy egyrészt a költségvetési vita tovább húzódott, mintsem annak elején gondoltam volna, másfelől az országos statisztikai hivatal az én felszólításomra ezen törvényjavaslatoknak pénzügyi megalapozására oly nagyszabású és maradandó becsű munkálatot végzett, a mely egész tanügyi politikánk jövőjére nézve becses irányításokkal szolgálhat. Ez a munkálat azonban előbb mint február első felében, nem készülhetett el. Most pedig azt kérem a t. háztól, hogy kegyeskedjék ezen két törvényjavaslatot előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a közoktatásügyi és pénzügyi bizottságokhoz utasitani. (Általános élénk éljenzés és taps.) Elnök : Méltóztatik a t. ház a vallás- és közoktatásügyi miniszter ur javaslatához hozzájárulni ? (Igen!) Ha igen, akkor ily értelemben mondom ki a határozatot és ennek alapján kimondom, hogy a két törvényjavaslat — mivel már ki van nyomatva, tehát a kinyomatás iránt intézkedni nem szükséges — szét fog osztatni a képviselő urak között, és előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatik a közoktatásügyi és pénzügyi bizottságoknak. Ezzel kapcsolatosan, mivel méltóztatik tudni, hogy a közoktatásügyi bizottságnak az elnöke, Sághy Gyula szabadságon van, és tekintettel arra, hogy ezen törvényjavaslatok letárgyalása felette sürgős, kérem, méltóztassék, mivel a bizottság elnöke nincsen a házban és igy nehézségekbe ütköznék a bizottság összehívása, kérem, méltóztassék elrendelni azt, hogy folyó hó 22-én, azaz holnap, pénteken d. u. 5 órára hivassék egybe a ház elnöke által a közoktatásügyi bizottság. (Helyeslés.) Méltóztatnak ezen javaslatomhoz hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, akkor ily értelemben mondom ki a határozatot. Következik már most az ipari és kereskedelmi alkalmazottaknak betegség és baleset esetére való biztosításáról szóló törvényjavaslat (írom. 186, 360) tárgyalásának folytatása és a vele kapcsolatos kérvények tárgyalása. A legutóbbi ülésen a törvényjavaslat 101. §-ánál hagytuk félbe a tárgyalást. Hammersberg László jegyző: Szterényi József! Szterényi József államtitkár: T. képviselőház ! A tegnapi ülésen Buzáth Ferencz t. barátom a 101. §-hoz módosítást nyújtott be, a melynek czélja a 101. §. é.bekezdésének azt a részét kihagyni, a mely a pénztárak számára gyógyszertárak engedélyezésére vonatkozik. Ezzel szemben Mezőri Vilmos t. képviselő ur egy cllenmódositást nyújtott be, a mely szerint a fakultatív rendelkezések helyett imperativ rendelkezést kivan, hogy a belügyminiszter »megadja« az engedébyt és nem »megadhatja«. A belügyminiszter úrral egyetértőleg, illetőleg felhatalmazása folytán, arra kérem a t. házat, hogy méltóztassék Buzáth Ferencz képviselő ur módosítását elfogadni; elfogadni annyival ebruár 2í-én, csütörtökön. inkább, mert a belügyminiszter ur a gyógyszertárak kérdésének rendezésével, még pedig gyökeres rendezésével amúgy is behatóan foglalkozik és ez irányban előterjesztést kíván tenni. Az irány pedig, a melyben a gyógyszertárak kérdését tárgyalja a belügyminisztérium, illetőleg a melyben reformot kívánna létesíteni, meg fog felelni azon intenczióknak, a melyek Mezőn képviselő urat vezérlik ezen módosításával, a mennyiben a belügyminiszter ur azzal a tervvel foglalkozik, miképen lehetne a gyógyszertári engedélyt községekre és kórházakra ruházni. (Helyeslés hálj dől.) Ebből folyólag tehát oly messzemenő reform terveztetik, a mely ebben a tekintetben a legfokozottabb igényeknek is eleget fog tenni és igy a törvényjavaslat 101. §-a 4. pontjának Buzáth képviselő ur által kifogásolt rendelkezése bátran elmaradhat. Ajánlom tehát a javaslatot elfogadásra. (Helyeslés.) Elnök : Szólásra senki sincs feljegyezve. Pető Sándor! Pető Sándor : T. ház ! A mennyiben ilyen nehézségekbe ütközik Mezőfi indítványának elfogadása, azt javasolnám a t. háznak, hogy legalább a törvényiavaslat eredeti szövegét méltóztassék elfogadni. Én egyáltalában nem értem azt a politikát, a melyet a kereskedelemügyi kormány ebben a kérdésben elfoglal. Valahányszor inditványnyal járulunk ide, a mely indítványoknak az a czélja, hogy a törvény olyan intézkedései, a melyek nyújtanak valamit a munkásoknak, javíttassanak olyan irányban, hogy a törvény által nyújtott kedvezmények nagyobbodjanak, mindannyiszor azon mindenesetre méltánylást érdemlő ellenvetéssel találkozunk, hogy igen szép, igen helyes az, a mit itt kívánunk, szívesen megadnák, de a pénzügyi viszonyok, a kisiparosok viszonyai, a, pénztár viszonyai stb. stb. nem engedik meg. Szóval a pénztár vagyoni viszonyaira történik hivatkozás mindannyiszor, valahányszor nagyobb kedvezményeket kivannak a benyújtott módosítások a munkások javára elérni. Ebben az esetben arról van szó, hogy a pénztár vagyoni érdekeit védelmezzük, hogy a pénztárnak kevesebb kiadásai legyenek gyógyszerekre, mert azt hiszem, talán senki sem kételkedik abban, hogy pl. Budapesten, a hol igen nagy a pénztári tagok száma, egy házi gyógyszertárral igen tetemes költséget megtakarítana a pénztár. Azt a módot, azt a lehetőséget tehát még sem vonnám el a pénztáraktól, hogy különösen ilyen metropolisokban házi gyógyszertárakat állithassanak fel, a hol azután a pénztár igen sok költséget meg fog takarítani, a mely költségmegtakarítással azután többet és jobbat adhat a munkásoknak egyéb téren. Hiszen miihókra megy ezen gyógyszertári költség és én pl. hivatkozom arra, hogy milyen mostohán bánnak el a pénztárakkal a gyógyszertárak Budapesten, a hol a kórházak