Képviselőházi napló, 1906. VI. kötet • 1907. január 19–február 21.

Ülésnapok - 1906-114

Hí. országos ülés 1907 február 21-én, csütörtökön. 503 büntetné és kikorbácsolná oly területekről, a hol a magyar állameszme ellen izgatnak és ellenük a legnagyobb szigorúsággal járna el, békésen tűri, hogy ezek az emberek a rágalmak rendszerével nemcsak Magyarországon keltik fel az általános izgalmat, de külföldön is a mi alkotmányos küz­delmeink szabadságát és tisztaságát elhomályo­sítják. (Igaz ! Ugy van 1) Ezért szólaltam fel itt ma, és midőn Bredioeanu Koriolán tényeket kér, hát e tényekre mutatok rá röviden, a melyek igazolják, hogy ott az alkot­mánypártnak tulaj donképen más szerepe nem is volt, a közigazgatási hatóságoknak más köteles­ségük nem volt, mint hogy a felduzzadt nemzetiségi izgatások hullámait a törvény medrébe szoritsák és ne engedjék meg, hogy a választás valódi sza­badságát terrorizmussal ezek az agitátorok meg­akadályozzák. (Igaz ! Ugy van !) T, ház ! Azt hiszem, hogy egy nemzet szemé­ben az a nemzeti lobogó nemcsak a faj nagyságának szimbóluma, de évezredes történetünk szent hagyo­mányainak, a mi összes küzdelmünknek, a mi nem­zeti létünknek az élő jelvénye, a melyért meghalni az embert nemcsak az iskolában tanítják, de a mely összefügg a mi érzésünkkel, és nem lehet egy emberre nézve meggyalázóbb, mint mikor ezt a jelvényt megszégyenítik. Uraim, ott a választás alkalmával előfordult még az is, hogy egy pópa az ellenpárt által hozott nemzeti lobogót letépte és saját piszkával meggyalázta. (Nagy zaj bal­jeléi.) Hol van nemzet a világon, mely ily gyalázatot és sértést eltűr 1 (Igaz ! Ugy van !) Hol van nemzet, mely nem sújtana erős ököllel az ily izgatókra és agitátorokra, a kik nemcsak a magyar alkotmány ellen küzdenek, és a közjogi egységet bolygatják meg, hanem nemzeti érzéseinket, a mi legszentebb érzéseinket meggyalázzák. (Igaz ! Ugy van !) T. ház ! Minden nemzet csak addig boldogta­lan, mig az álpróféták hazugságaikkal félre­vezetik. (Igaz ! Ugy van !) Ilyen hazugságok azok, a melyekkel önök félrevezetik saját népüket, de bizom az Istenben, el fog jönni a leszámolás órája, midőn likvidálni fogja és ezeket az izgatásokat és hazugságokat számon fogja önöktől kérni a félre­vezetett nép, hogy őt a magyar állam oltalma alatt miért nem engedték gyarapodni, fejlődni, békességben előre menni ? Miért ? Megmondom. Csupán azért, hogy vállaikon felemelkedve, néhány rongyos mandátum kedvéért elárulják a nemzeti ügyet. (Zajos helyeslés a baloldalon.) Itt az ideje, hogy végre mi is tiltakozzunk, hogy a mikor féktelen erővel folyik Magyarországon az izgatás, még akadjon egyes képviselő a magyar képviselő­házban, a ki feláll, és felszólalásával külföldi relá­cziókat keres, hogy formailag is megerősítse azo­kat a vádakat, a melyeket megfizetett tollak ott künn a magyar alkotmányos küzdelem szabad­sága és tisztessége ellen a külföldön terjesztenek. (Élénk helyeslés balfelől.) T. ház ! Nekem az a meggyőződésem, hogy ennek az államnak egyenlő jogot kell adni minden honpolgárának a magyar államnak, ki közjogi egységébe beleilleszkedik. (Helyeslés balfelől.) De ennek az államnak azt is meg kell gondolnia, hogy nem szabad engedni továbbfejlődni a megindult nemzetiségi agitácziókat, a melyek az államegy­ségre veszélyesek. (Igaz ! Ugy van ! balfelől.) Meg kell azt gondolni, hogy a nemzetiségi tör­vény, a mely negyven.évvel ezelőtt régi viszonyokat szolgált, immáron elavult, (Élénk jelkiáltások bal­felől : El kell törölni !) hogy Magyarország fél év­század alatt annyit fejlődött erőben, daczára szerencsétlen kormányzati rendszereinek, hogy ma már kinőtt a régi nemzetiségi gyermekczipőkből. Nekünk érett viszonyainkhoz uj törvények kelle­nek, (Élénk helyeslés balfelől.) uj törvények, mert nem elég többé ennek az államnak közjogi egysé­gére törekedni, hanem be kell fejezni az ő nemzeti egységét is. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a bal­oldalon és a középen.) Elnök : A napirend előtti felszólalás vita és határozathozatal tárgyát nem képezhetvén, átté­rünk a napirendre. Bemutatom az igazságügyminiszter átiratát, melylyel értesit, hogy Ö felsége az igazságügyi minisztériumhoz Meskó László országgyűlési kép­viselőt államtitkárrá nevezte ki. (Éljenzés balfelől.) Tudomásul vétetik. Bemutatom a váczi egyházmegyei r. kath. tanítónőknek és a váczi székesegyházi tanítói körnek Bottlik János képviselő utján beadott kér­vényeit és a nógrádmegyei tanitó-egyesületnek Jankovich Marezel képviselő utján beadott kér­vényét a tanítói fizetések rendezése iránt. Javaslom, hogy e kérvények tárgyalás és jelentéstétel végett adassanak ki a kérvényi bizott­ságnak. Méltóztatnak ezen javaslatomhoz hozzájá­rulni ? (Igen I) Ha igen, akkor ily értelemben mon­dom ki a határozatot. Bemutatom a budapesti házfelügyelők és kapusok egyesületének Simkó József képviselő által beadott kérvényét az iránt, hogy az ipari és kereskedelmi alkalmazottaknak baleset esetére való biztosításáról szóló, most tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat rendelkezései reájuk is ki terjesz­tessenek. Javaslom, hogy e kérvény tétessék le a ház asztalára és az emiitett törvényjavaslattal együtt nyerjen elintézést. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni? (Igen!)Akkor ilyen értelemben mondom ki a határozatot. A vallás- és közoktatásügyi miniszter ur kivan nyilatkozni. Gr. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter : T. képviselőház ! (Halljuk ! Halljuk !) Van szerencsém két törvényjavaslatot bemutatni. Az egvik szól az állami elemi népiskolai tanítók illetményeinek szabályozásáról és. az állami nép­iskolák helyi felügyeletéről (írom. 410). (Éljen­zés.) A másik törvényjavaslat szól a nem ál­lami népiskolák jogviszonyairól és a községi és felekezeti néptanítók járandóságairól (írom. 411). (Élénk éljenzés és taps.) Én abban a

Next

/
Oldalképek
Tartalom