Képviselőházi napló, 1906. VI. kötet • 1907. január 19–február 21.

Ülésnapok - 1906-113

113. országos ülés 1907 február 20-án, szerdán. 469 Elnök : Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 21. szakaszt változatlanul a munkásügyi és pénzügyi bizottság szövegezése szerint elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 22. §. Hammersberg László jegyző (olvassa a 22. %-t). Elnök : Ha szólani senki sem kivan, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 22. szakaszt változatlanul a munkásügyi és pénzügyi bizottság szövegezése szerint elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 23. §. Hammersberg László jegyző (olvassa a 23. %-t). Elnök : Ha szólani senki sem kivan, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 23. szakaszt változatlanul a munkásügyi és pénzügyi bizottság szövegezése szerint elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 24. §. Hammersberg László jegyző/ofoassffl a 24. %-t). Elnök : Ha szólani senki sem kivan, kéidem a t. házat, méltóztatik-e a 24. szakaszt változatlanul a munkásügyi és pénzügyi bizottság szövegezése szerint elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 25. §. Hammersberg László jegyző (olvassa a25. %-t). Gratz Gusztáv ! Gratz Gusztáv: T. ház! A törvényjavaslat 25. §-a a javaslat legfontosabb intézkedéseihez tartozik, mert ez állapitja meg azokat a járulékokat. a melyek a betegsegélyző pénztáraknak jövedelmét fogják képezni, s a melyből eleget fognak tenni a javaslat által rájuk rótt kötelezettségeknek. Ezen intézkedések tekintetében az érdekelt pénztáraknál némi aggály mutatkozott abban az irányban, hogy vájjon az itt tervbe vett 2 és 4% közt mozgó hozzájárulási kulcs elegendő lesz-e a pénztár terheinek fedezésére. Én ugy hiszem, hogy ezek az aggályok részben félreértésből indulnak ki, s hogy a javaslat ugy, a mint itt az kotempláiva van, meg fog felelni a pénztárak igényeinek. Csak egy esetre indokolt, nézetem szerint, némileg a fenforgó aggály, s ez vonatkozik azokra a pénztárakra, a melyeknél eddig is 3%-os kulcs volt érvényben, amelyeknél ez a kulcs a jövőben, legalább a tagok egy részére vonatkozólag, 2%-rais le lesz szállítható. Már a koaliczió értekezletén voltam bátor ezen aggályaimnak kifejezést adni, s az igen t. államtitkár ur akkori felszólalásában honorálta is ezeket az aggályokat, a mennyiben hajlandónak mutatkozott egy ez aggályok kiküszöbölését czélzó intézkedésnek akár a javaslatba, akár a végrehajtási utasitásba való felvételére. Ugy hiszem, hogy magába a 25. szakaszba való felvétele egy olyan módosításnak, a mely szerint a járulék azon pénztáraknál, a melyeknél a hozzájárulási kulcs eddig is 3%-os volt, tartassék fenn ezentúl is, megbontaná a javaslatnak egységességét és — kivételes intézkedést alkotván — igen súlyos szépséghibát képezne a javaslaton, én pedig az egész vita alatt oda iparkodtam, hogy ezen szépséghibák kiküszöböltessenek, nem pedig hogy azokat még felesleges módon szaporitsuk. De nagyon kérném a kereskedelemügyi kormányt arra, hogy a végrehajtási utasításban a munkásbiztositási hivatalnak adjon olyan utasításokat, a mezeknek értelmében a hivatal lehetővé tehesse azt, hogy azon pénztáraknál, a melyeknél a hozzájárulási kulcs eddig is magasabb volt mint 2%, ez a magasabb kulcs továbbra is fenmaradhasson. Elnök : Ki következik % Hammersberg László jegyző: Pető Sándor! Pető Sándor: T. ház ! Én teljes mértékben osztom azon aggályokat, a melyeknek az előttem szóló t. képviselő ur kifejezést adott, de kénytelen vagyok, ha már ezen aggályokat osztom, ezeknek konzekvencziáját is levonni. Egyáltalában az én szerény véleményem az, hogy ez a 2%-os járulék csakis papiroson lesz meg minálunk, mert nem hiszem, hogy lesz pénztár, a mely 2%-os járulék mellett azon kötelezettségeknek, a melyeket a törvény reá ró, eleget fog tenni. De ha tetszik ez a 2% a törvényben, mert szépíti a törvényt, s azt a hitet kelti, hogy olcsóbb lesz a biztosítás, s minthogy meg van a lehetőség arra, hogy a járulék 4%-ig emeltessék, hát legyen. Annál is inkább helyesnek gondolom ezt a véleményt, mert eredetileg a kormány javaslata, a mely ankét elé került a nyáron, egyáítatában nem is beszél 2%-ról, hanem csak 3%-ról; a hozzájárulási kulcs 3%-nál kezdődött. Továbbá az ipartanács épen a miniszterelnök ur elnöklete alatt szintén foglalkozván ezzel a kérdéssel, ott sem beszéltek 2%-os minimumról, hanem 3%-osról. Csak később került bele a törvényjavaslatba a 3%-os minimum helyett a 2%-os minimum. Meg vagyok azonban győződve, hogy az élet ezt a 2%-os minimumot csak papiroson fogja hagyni, mert 2%-os hozzájárulási kulcs mellett semmiféle pénztár nem tud majd eleget tenni kötelezettségeinek. Természetesen nagyon örülnék, ha feltevésem nem állana meg helyét, vagyis hogy kisebb százalék mellett is teljesíteni lehetne ugyanazon kötelezettségeket. Azonban az, a mit a törvényjavaslat 25. §-a ' kontemplál, szerény nézetem szerint nem az egységet szolgálja, s az nem harmóniát, hanem a legteljesebb diszharmóniát eredményezi. Nevezetesen — s azt hiszem, ebben talán mindenki igazat fog nekem adni — semmi esetre sem várható és remélhető az, hog)' a mostani 3%-os járulék a törvény életbelépte után, a mikor a törvény majdnem kétszer annyit nyújt, mint a mennyit eddig élveztek a pénztárak, mint a mennyi számukra eddig biztosíttatott, azt hiszem, senki sem teszi fel azt, hogy az eddigi 3%-os járulékot pl. Budapesten, Pozsonyban, Sopronban, Kassán, szóval ott, a hol nagyobb járulék volt eddig is,