Képviselőházi napló, 1906. VI. kötet • 1907. január 19–február 21.

Ülésnapok - 1906-112

448 112. országos ülés ÍV07 február 19-én, kedden. Hammersberg László jegyző (olvassa a módosítást). Elnök; Én azt hiszem, hogy tulajdonképen ez az indítvány szavazás alá nem is bocsátható, mert méltóztattak már az általános vita során határozati javaslatot elfogadni, a mely határozati javaslat, illetőleg most már határozat, a következőleg szól ( hassa): »A képviselőház felhívja a m. kir. földmivelésügyi kormányt, hogy a mezőgazdasági munkásoknak és cselédeknek betegség és baleset esetére való biztositása iránt törvényjavaslatot készítsen és azt lehetőleg a közel jövőben terjeszsze a képviselőház elé.« Ennélfogva, miután ebben a kérdésben a képviselőház már határozott és a házszabályok ilyen esetben nem engedik meg, hogy ugyanazon ülésszakban ellenkező határozati javaslat szavazás alá bocsáttassék, én azt hiszem, hogy ez a javaslat szavazás alá nem is bocsátható. (Élénk helyeslés.) Egy része van azonban ennek a határozati javaslatnak, a melyet lehetne szavazás alá bocsátani, a melyről még nem történt diszpoziczió, és ez e passzus : »az erdei termelés bármely ágában«. Erre nézve az elfogadott határozatban rendelkezés nem foglaltatik. Én azt hiszem, hogy a határozati javaslatnak ezt a részét szavazás alá lehet bocsátani, de azt a részt, a mely a mezőgazdasági munkások és cselédek kérdésére vonatkozik, házszabályaink szerint szavazás alá bocsátani nem lehet. Én tehát kérdem, méltóztatik-e elfogadni Mezőfi Vilmos képviselő urnak az erdei termelésre vonatkozó indítványát ? (Felkiáltások : Nem!) Hogyha nem, kijelentem, hogy a képviselőház Mezőfi Vilmos indítványának ezt a részét nem fogadja el. Következik most már a 2. §. Hammersberg László jegyző (olvassa a törvényjavaslat 2. %-át). Gratz Gusztáv! GratZ Gusztáv: T. képviselőház ! Azon indokok alapján, a melyeket már az általános vitában volt szerencsém röviden kifejteni, bátorkodom a 2. §-hoz egy módositványt benyújtani, a mely a házi cselédeknek a betegség elleni biztosításba való bevonását czélozza. Tehát nem a gazdasági cselédekről van szó, a kik más elbírálás alá esnek. Indokolni a módosítást azok után, a miket az államtitkár ur tegnapi felszólalásában felhozott, nem kell. Nemcsak a terhek fognak e módosítás elfogadása következtében inkább megoszolni és nemcsak egy biztosítási szempontból jó és kedvező anyag az, a melyet a betegsegélyezési pénztárak ez utón nyerni fognak, de a cselédek és a munkaadók érdeke is megkívánja, hogy ezen elemet a betegsegélyezésbe vonjuk be. A munkaadók érdeke azért, mert az eddigi törvényes intézkedések, a melyeknek értelmében a munkaadó a megbetegedett cselédet 30 napig köteles eltartani, rendkívüli súlyosak épen azon munkaadókra, a kik ezen kötelezettségüknek eleget is akarnak tenni, és a cselédek szempontjából ezen állapot azért nem kielégítő, mert mindig akadnak munkaadók, a leik kibúvót keresnek és találnak, és így kijátszszák a törvényt, ugy hogy ezen törvényes kötelezettségüknek eleget nem tesznek. Az indok, a melyet a házi cselédeknek kötelező biztositása ellen fel lehet hozni, az, hogy általános bejelentési kötelezettség Magyarországon nincs, a bejelentési kötelezettség csak Budapesten és néhány nagyobb vidéki városban létezik. De ez nem zárja ki, hogy ott, a hol a bejelentési kötelezettség megvan és igy az ellenőrzés e részben keresztülvihető, ott a cselédek is esetről-esetre bevonassanak a kötelező betegség-biztosításba. Mivel pedig általános intézkedéseket tenni nem lehet, legczélszerűbb lesz a törvényhatóságokra és a rendezett tanácsú városokra bízni, hogy azok szabályrendeletileg állapítsák meg, hogy az ő területükön a cselédeknek a biztosításba való kötelező bevonását szükségesnek tartják-e vagy nem. Mindezek alapján tisztelettel ajánlom a következő módosítást elfogadásra (olvassa): »A 2. §. 3. bekezdése a következő pótlással fogadtatik el : A törvényhatósági és rendezett tanácsú városok a biztosítási kötelezettséget az 1. §-ban megállapított feltételek mellett a házi cselédekre is kiterjeszthetik. Az e tárgyban alkotandó szabályrendeletek érvényességéhez a kereskedelemügyi miniszternek a belügyminiszterrel egyetértő jóváhagyása szükséges.« Ajánlom e módosítást elfogadásra. Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve, ha tehát szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. Maga a 2. §. nem támadtatott meg, mindössze Gratz Gusztáv képviselő ur adott be hozzá egy módosítást, illetve pótlást. A kérdést ugy fogom feltenni, hogy méltóztatik-e elfogadni a 2. §-t változatlanul ? Ha igen. akkor Gratz Gusztávnak az indítványa elesik. Ha a 2. §-t változatlanul nem méltóztatnak elfogadni, akkor azt Gratz Gusztáv módosításával elfogadottnak fogom kijelenteni. Méltóztatnak a kérdés ilyetén feltevéséhez hozzájárulni ? Gratz Gusztáv : A kérdés feltevéséhez kérek szót. Az én indítványom egyszerű pótlás ; ha tehát a 2. §. el is fogadtatik, semmi sem állja útját annak, hogy a pótlás is elfogadtassék. Elnök: Bocsánatot kérek, a módosítás a 2. §. eredeti szövegével szemben áll. Ha tehát nem fogadtatik el a 2. §. eredeti szövegében, ez azt jelenti, hogy a pótlással fogadta tik el. Méltóztatnak a kérdés ilyetén feltevését elfogadni ? (Igen!) Kérdem tehát a t. házat : méltóztatnak a 2. §-t változatlanul elfogadni, a bizottság szövegezése szerint ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat, a kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Kérem most már azokat, a kik nem fogadják el a 2. §-t változatlanul, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. (Felkiáltások: Ez a többség !) Kérem a jegyző urakat, olvassák meg a szavazatokat Elsősorban kérem azokat, a kik a második szakaszt változatlanul elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik. Hammersberg