Képviselőházi napló, 1906. VI. kötet • 1907. január 19–február 21.

Ülésnapok - 1906-109

109. országos ülés 1907 történt, trigonometriai alapon, úgyhogy 500 ka­tasztrális holdas szelvények állíttattak fel, az egész ország hálózata e szelvények szerint osztatik be, úgyhogy semmi ki nem maradhat, azután pedig ez 500 katasztrális holdakon belül a részletes fel­mérés egészen 50 négyszögölig történik, tehát oly részletesen, a milyen részletességet sehol sem méltóztatik találni, úgyhogy ismétlem, teljes meg­győződésem szerint igen magas szinvonalon álló katasztrális felmérésünk van. Ez nem tesz annyit, hogy e tekintetben ne lennének teendőink. Az ország területének ma körülbelül 80 százalékát mondhatjuk felmértnek. Igaz, hogy oly időközi változások állottak be, a melyek miatt a felmért területnek — a mint az indokolásban, a melyre rá is utalt t. képviselőtár­sam, egészen őszintén megmondtam — ujabb felmérése válik szükségessé. Uj felmérés szüksé­ges azért, mert időközben a részletes felmérések­ben oly változások állottak elő, (Igaz ! ügy van !) hogy igen sok helyen egyszerű helyszíneléssel és kiigazítással segiteni nem lehet, hanem kisebb munka az ujabb felmérés, mint a helyszíni ki­igazítás. Az is tökéletesen igaz, hogy ha oly ideális nyilvántartást lehetne keresztülvinni, a mely min­den változást azonnal bevezet a térképeken, ezek az ujabb felmérések most nem lennének szüksége­sek. Az is igaz, hogy oda kell törekednünk, hogy legalább most, az ujabb felméréseknél ne álljon elő újból az az anomália, hogy újból kell felmérni. Lázár Pál: Csak ezt akartam. Wekerle Sándor miniszterelnök, mint pénzügy­miniszter: De ne méltóztassék attól félni most, hogy a kataszteri térképekre valótlan adatokat lehetne bevezetni. Különböztessük meg a kataszteri térképeket. Mit értünk kataszteri térkép alatt % Ertjük a kataszteri térképtárakban kataszteri közegek fel­ügyelete alatt álló térképeket. Bármily változás történik, e térképeken csak oly változást lehet keresztülvinni, a melyeket műszaki közegek a helyszínén foganatosítottak ugy, hogy e térképeken valótlan adatok bevezetése egyenesen lehetetlen. E térképek annyira őriztetnek, hogy azok hozzá­férhetősége, megengedem, kissé meg van nehe­zítve, a mennyiben a kopirozásnál sem engedik meg, hogy átlátszó papíron kopirozzák, mert nem engedik összeszurkálni a térképeket. De megvan a módja, hogy az államnyomda utján sokszorosí­tott térképek egyes községeknek, magánosoknak meglehetős olcsó áron rendelkezésre bocsáttassa­nak. (Igaz ! Ugy van !) T. képviselőház ! Az áll, hogy e kérdés tör­vényes szabályozást igényel. Jelesül először is az a felmérés egy régi pátensen és az annak alapján fentartott joggyakorlaton alapszik, de időközben, 1872 óta, midőn a képviselőház utasította a pénzügyminisztériumot, hogy terjeszszen elő a nyilvántartás iránt törvényjavaslatot, már tör­vényhozási változtatások és intézkedések történ­tek. Először az 1875 : VII. t.-cz. szankczionálta február 15-én, pénteken. 379 a felmérést, másodszor az 1885 : XXII. t.-cz. hatályon kívül helyezte a régi nyilvántartást, a mennyiben a nyilvántartást törvényileg szabá­lyozta, az 1886 : XXIX. t.-cz. pedig a telekkönyvi betétekkel rendelte ezt összefüggésbe hozni. Es itt engedje meg a képviselő ur, hogy egy kis kitérést tegyek. Azt mondja, hogy nem jó Erdélyt más szabályok szerint kezelni, mint Magyarországot. Bocsánatot kérek, az erdélyi birtokrendezésnek a kataszteri felméréssel abszo­lúte semmi összefüggése nincs, ez egészen más dolog, ez az arányosításnak és a tagosításnak kérdése. A kataszteri felmérés egyforma elvek és szabályok szerint gyakoroltatik a magyar korona országainak egész területén. Ott felmérési felügyelőségeknek valami külön hatásköre, vagy, nem tudom, a felmérési rendszerből kifolyólag változtatásokhoz joga nincs. A részletes felmérést megelőzi a háromszögelési felvétel. Ezt külön közegek teljesitik, s a hol ez megtörtént, ott a szelvényeken belül a részletes felmérést eszközlik a felmérési felügyelőségek. (Zaj.) Törvényes szabályozást igényelnek, daczára hogy törvényessé van téve, ugy a felmérési köte­lezettség, mint azon prestácziók, melyeket a köz­ségek nyújtanak. Habár ezek annyira törvénye­sítve vannak, hogy nem ugyan törvényben vannak kimondva, de jogérvényes szabályaink vannak, melyek bírói Ítélettel is számtalanszor elismer­tettek. Mégis szükségesnek tartom e tekintetben törvényes intézkedésben kimondani először a fel­mérés megengedésének kötelezettségét a birto­kosok részéről, másodszor a község részéről nyúj­tandó prestácziókat, a melyekre nézve azonban előre kénytelen vagyok kijelenteni, hogy azokat a prestácziókat enyhíteni képes nem vagyok és hogy olyan viszonyok sokszor előfordulhatnak, hogy valahol megtörténik a részletes felmé­rés, azután a tagositás, és a tagosítás után újra szükséges fog lenni a részletes felmérés. Ez mellőzhetetlen is, ha t. képviselőtársam pontos nyilvántartást akar, a mint ezt én nemcsak aka­rom, de már ma is folyamatban van. Harmadszor szükséges szigorúbb intézkedés a jelvények tekin­tetében. A t. képviselő urnak az a kiindulási pontja, hogy alappontok szerint történjék a felmérés. Engedelmet kérek, alappontok felvétele nélkül fel­mérést képzelni sem lehet. Az alappontok nálunk ugy vannak megállapitva, hogy minden 500 kat. holdat tevő szelvénynek megvan a három alappontja. Másodszor mezőrendőrségi törvényünk, az 1894: XII. t.-czikk, intézkedik a határjelek kitűzése iránt, azonban ezen intézkedés sem bizo­nyult elégségesnek, tehát itt is szükséges lesz intéz­kedés tétele. Szükséges továbbá, hogy azon válto­zások, melyek beállnak a birtoktestek feldarabo­lásánál, műszakilag is keresztül vitessenek. Ezzel a kérdéssel rég foglalkozik a kormány. (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Wekerle Sándor miniszterelnök, mint pénzügy­miniszter : Hiszen akkor, mikor a kormány pro­grammját ezen év őszén előadtam, az igaz­48*

Next

/
Oldalképek
Tartalom