Képviselőházi napló, 1906. VI. kötet • 1907. január 19–február 21.
Ülésnapok - 1906-109
109. országos ülés 1907 történt, trigonometriai alapon, úgyhogy 500 katasztrális holdas szelvények állíttattak fel, az egész ország hálózata e szelvények szerint osztatik be, úgyhogy semmi ki nem maradhat, azután pedig ez 500 katasztrális holdakon belül a részletes felmérés egészen 50 négyszögölig történik, tehát oly részletesen, a milyen részletességet sehol sem méltóztatik találni, úgyhogy ismétlem, teljes meggyőződésem szerint igen magas szinvonalon álló katasztrális felmérésünk van. Ez nem tesz annyit, hogy e tekintetben ne lennének teendőink. Az ország területének ma körülbelül 80 százalékát mondhatjuk felmértnek. Igaz, hogy oly időközi változások állottak be, a melyek miatt a felmért területnek — a mint az indokolásban, a melyre rá is utalt t. képviselőtársam, egészen őszintén megmondtam — ujabb felmérése válik szükségessé. Uj felmérés szükséges azért, mert időközben a részletes felmérésekben oly változások állottak elő, (Igaz ! ügy van !) hogy igen sok helyen egyszerű helyszíneléssel és kiigazítással segiteni nem lehet, hanem kisebb munka az ujabb felmérés, mint a helyszíni kiigazítás. Az is tökéletesen igaz, hogy ha oly ideális nyilvántartást lehetne keresztülvinni, a mely minden változást azonnal bevezet a térképeken, ezek az ujabb felmérések most nem lennének szükségesek. Az is igaz, hogy oda kell törekednünk, hogy legalább most, az ujabb felméréseknél ne álljon elő újból az az anomália, hogy újból kell felmérni. Lázár Pál: Csak ezt akartam. Wekerle Sándor miniszterelnök, mint pénzügyminiszter: De ne méltóztassék attól félni most, hogy a kataszteri térképekre valótlan adatokat lehetne bevezetni. Különböztessük meg a kataszteri térképeket. Mit értünk kataszteri térkép alatt % Ertjük a kataszteri térképtárakban kataszteri közegek felügyelete alatt álló térképeket. Bármily változás történik, e térképeken csak oly változást lehet keresztülvinni, a melyeket műszaki közegek a helyszínén foganatosítottak ugy, hogy e térképeken valótlan adatok bevezetése egyenesen lehetetlen. E térképek annyira őriztetnek, hogy azok hozzáférhetősége, megengedem, kissé meg van nehezítve, a mennyiben a kopirozásnál sem engedik meg, hogy átlátszó papíron kopirozzák, mert nem engedik összeszurkálni a térképeket. De megvan a módja, hogy az államnyomda utján sokszorosított térképek egyes községeknek, magánosoknak meglehetős olcsó áron rendelkezésre bocsáttassanak. (Igaz ! Ugy van !) T. képviselőház ! Az áll, hogy e kérdés törvényes szabályozást igényel. Jelesül először is az a felmérés egy régi pátensen és az annak alapján fentartott joggyakorlaton alapszik, de időközben, 1872 óta, midőn a képviselőház utasította a pénzügyminisztériumot, hogy terjeszszen elő a nyilvántartás iránt törvényjavaslatot, már törvényhozási változtatások és intézkedések történtek. Először az 1875 : VII. t.-cz. szankczionálta február 15-én, pénteken. 379 a felmérést, másodszor az 1885 : XXII. t.-cz. hatályon kívül helyezte a régi nyilvántartást, a mennyiben a nyilvántartást törvényileg szabályozta, az 1886 : XXIX. t.-cz. pedig a telekkönyvi betétekkel rendelte ezt összefüggésbe hozni. Es itt engedje meg a képviselő ur, hogy egy kis kitérést tegyek. Azt mondja, hogy nem jó Erdélyt más szabályok szerint kezelni, mint Magyarországot. Bocsánatot kérek, az erdélyi birtokrendezésnek a kataszteri felméréssel abszolúte semmi összefüggése nincs, ez egészen más dolog, ez az arányosításnak és a tagosításnak kérdése. A kataszteri felmérés egyforma elvek és szabályok szerint gyakoroltatik a magyar korona országainak egész területén. Ott felmérési felügyelőségeknek valami külön hatásköre, vagy, nem tudom, a felmérési rendszerből kifolyólag változtatásokhoz joga nincs. A részletes felmérést megelőzi a háromszögelési felvétel. Ezt külön közegek teljesitik, s a hol ez megtörtént, ott a szelvényeken belül a részletes felmérést eszközlik a felmérési felügyelőségek. (Zaj.) Törvényes szabályozást igényelnek, daczára hogy törvényessé van téve, ugy a felmérési kötelezettség, mint azon prestácziók, melyeket a községek nyújtanak. Habár ezek annyira törvényesítve vannak, hogy nem ugyan törvényben vannak kimondva, de jogérvényes szabályaink vannak, melyek bírói Ítélettel is számtalanszor elismertettek. Mégis szükségesnek tartom e tekintetben törvényes intézkedésben kimondani először a felmérés megengedésének kötelezettségét a birtokosok részéről, másodszor a község részéről nyújtandó prestácziókat, a melyekre nézve azonban előre kénytelen vagyok kijelenteni, hogy azokat a prestácziókat enyhíteni képes nem vagyok és hogy olyan viszonyok sokszor előfordulhatnak, hogy valahol megtörténik a részletes felmérés, azután a tagositás, és a tagosítás után újra szükséges fog lenni a részletes felmérés. Ez mellőzhetetlen is, ha t. képviselőtársam pontos nyilvántartást akar, a mint ezt én nemcsak akarom, de már ma is folyamatban van. Harmadszor szükséges szigorúbb intézkedés a jelvények tekintetében. A t. képviselő urnak az a kiindulási pontja, hogy alappontok szerint történjék a felmérés. Engedelmet kérek, alappontok felvétele nélkül felmérést képzelni sem lehet. Az alappontok nálunk ugy vannak megállapitva, hogy minden 500 kat. holdat tevő szelvénynek megvan a három alappontja. Másodszor mezőrendőrségi törvényünk, az 1894: XII. t.-czikk, intézkedik a határjelek kitűzése iránt, azonban ezen intézkedés sem bizonyult elégségesnek, tehát itt is szükséges lesz intézkedés tétele. Szükséges továbbá, hogy azon változások, melyek beállnak a birtoktestek feldarabolásánál, műszakilag is keresztül vitessenek. Ezzel a kérdéssel rég foglalkozik a kormány. (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Wekerle Sándor miniszterelnök, mint pénzügyminiszter : Hiszen akkor, mikor a kormány programmját ezen év őszén előadtam, az igaz48*