Képviselőházi napló, 1906. VI. kötet • 1907. január 19–február 21.

Ülésnapok - 1906-103

103. országos ülés litü7 február 4-én, hétfőn. 269 senek ezen nevelő intézetek. (Elénk helyeslés balfelöl.) Alája kellene azokat rendelni, mert ő a mi kormányunknak katonai tagja, ő vezeti a magyar kormánynak katonai ügyeit és ez az ügy, a mely kizárólag magyar ügyet és semmikép sem közösügyet képez, feltétlenül az ő vezetése alá tartozik. (Élénk helyeslés balfelől.) Nem tudom, hogy nem vetnék-e szentemre azt, hogy akkor azután ezen intézeteket kizárólag Magyarországnak a saját költségén kellene fenntartania, a mi reánk nézve jelentékeny pénzügyi terhekkel járna. Hogy egy ilyen ellenvetéssel szemben védve legyek, én részletes és alapos számitásokat csináltam arra nézve, (Halljuk ! Halljuk !) hogy ezeknek a katonai intézeteknek a költségeihez Magyarország jelenleg mennyivel járul hozzá, és hogy mennyi volna ezeknek a költsége abban az esetben, ha a Magyarország területén lévő intézeteket kizárólag a magyar budgetből tartanák fenn. (Halljuk ! Halljuk !) (Az elnöki széket Rakovszky István foglalja el.) A közös hadügyminisztérium költségvetése szerint a tisztképző intézetekre fel van véve öszszesen 5,952.141 korona, a mely összegből azonban levonatnak a bevételek, és igy a költségvetésben, mint tiszta szükséglet csak 4,930.000 korona szerepel. Én azonban, t. képviselőház, ezeket a bevételeket figyelmen kivül hagyom, mert ezek asztalpénzekből, alapítványokból, tandijakból és alapítványi kamatokból származván, épen ugy befolynak és be fognak folyni a Magyarországon lévő nevelőintézetekben, mint a hogy befolynak mostan. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) Teljesen figyelmen kivül hagyva tehát az alapitványokból és tandijakból befolyó bevételeket, az öszszes szükséglet 5,952.114 korona volna a költségvetés szerint. Ehhez az összeghez hozzá kell számítani még olyan szükségleteket is, a melyek a közös hadügjmiiniszterium költségvetésének egyéb, különböző ezimei és rovatai alatt vannak elszámolva, de az illető intézeteknél használtatnak fel. így pl. az ott alkalmazott legénységnek ruházatát, ágyneműjét, ágyszalmáját, továbbá a legénységi közétkezést, a kenyeret és a tcmészetbeni ellátást, az ott tartott lovaknak beszerzését és más egyéb szükségleteket. Ha mindezeket összeveszszük, akkor a katonai intézeteknek összes költsége 7,207.000 koronát tesz ki. T. képviselőház ! Kiválasztom ezek közül az intézetek közül azokat, a melyekben már nem a tulaj donképeni tisztképzés folyik, hanem a melyekben már a tényleges szolgálatban levő tisztek képeztetnek tovább. így kiválasztom a hadi iskolát, a műszaki közigazgatási szaktanfolyamokat, a lovagló-tanári iskolákat stb. Ezeknek az intézeteknek költsége 1,461.0000 koronát tesz ki, ugy hogy a tisztán tisztképzéssel foglalkozó katonai alreál- és főreáliskolák, a hadapródiskolák és katonai akadémiák költsége 5,745.776 korona. Benn van ebben a számításomban még a bécsújhelyi katonai iskola is. Ehhez az 5,745.776 koronához Magyarország a kvóta arányában 1,976.000, tehát majdnem 2 millió koronával járul. Kiválasztom ezekből az intézetekből azokat, a melyek Magyarország területén feküsznek, a melyeknek tehát törvényeink értelmében a magyar honvédelmi miniszter vezetése alá kellene tartozniok, s a melyeket a mi külön magyar budgetünknek kellene fentartani. Ide számítom még a soproni leányiskolát is, a mely legkevésbbé való a közös hadügyminiszter ur vezetése alá. (Derültség.) Ide számítom a kőszegi és a kismartoni alreáliskolát és a Magyarország területén lévő hét hadapródiskolát. Ezeknek költsége összesen 1,392.251 korona, vagyis körülbelül 600.000 koronával kevesebbe kerülne nekünk ezen intézetek fentartása, ha ezen költségeket csak a magyar budgetből fedeznők, mint a mennyivel igy járulunk az összes tisztképző intézetek költségeihez. (Igaz I Ugy van l a baloldalon.) Ezzel a 600.000 koronával, a melyet igy megtakarítanánk, lehetne Magyarországon egy katonai főreáliskolát és egy, a wiener-neustadtihoz hasonló műszaki vagy más katonai szakiskolát felállítani. (Igaz! Ugy van!) En tehát ezt nagyon ajánlom a t. honvédelmi miniszter UT figyelmébe. Legyen szives ezzel a kérdéssel foglalkozni és a saját kompetencziájának elismerését a legerélyesebben követelni. (Élénk helyeslés.) A mikor e ház elé véderő-javaslatot fog terjeszteni, — nem tudom, rövidebb vagy hosszabb idő alatt fog-e ez megtörténni — akkor e véderő-törvényj avaslat tárgyalásánál ennek a kérdésnek a magyar törvények értelmében való rendezése oly feltétel, oly követelmény lesz. a melynek teljesítése nélkül semmiféle véderő-törvényj avaslatot elfogadni nem fogunk. (Élénk helyeslés.) Áttérek már most a hadsereg egy másik nagyfontosságú kérdésére, a mely a nemzeti irányú fejlődés szempontjából szintén fontossággal bir és azonkívül még társadalmi tekintetben is messze kihatású, ez pedig az altisztek kérdése. (Halljuk! Halljuk!) Kétségtelen, hogy egy hadseregnek lehet mondani, jósága attól függ, hogy mily altisztjei vannak. Azok az altisztek, a kik a katonai fegyelmet beleverik a nyers, fegyelmezetlen, katonailag kiképezetlen legénységbe, azok az altisztek végzik a legnehezebb munkát. (Igaz ! Ugy van !) És az ő munkájuk eredményétől függ, hogy mily fegj^elmezett, kötelességtudó, tűzálló lesz a legénység, a mely kezük alatt van. Szappanos István : Hát a nemzeti érzelem? (Felkiáltások : Ez az I) Okolicsányi László : Igen, ezért is nagy fontossággal bir, hogy az altisztek a hadseregben minél nagyobb számban született magyarok és magyar anyanyelvűek legyenek. (Igaz! Ugy van!) Fájdalom, ebben a tekintetben a tapasztalatok eddig még nem elégítenek Id. A tovább szolgáló altisztek közt a magyarság igen kedvezőtlen arányban szerepel. Tulajdonítják ezt különböző okoknak és körülményeknek. Azt mondják, hogy a magyar katona