Képviselőházi napló, 1906. VI. kötet • 1907. január 19–február 21.

Ülésnapok - 1906-100

210 100. országos ütés 1907 január 30~án, szerdán. hogy a nemzetre rárójja a létszámemelésnek óriási terheit mindenféle komoly ellenkövetelmény és konczesszió nélkül. (Igaz! ügy van I halfelől.) Jobb tehát, ha Rákóczi hamvainak behozataláról nem beszélünk ; de ha már beszélünk, ne méltóztassék azt ugy odaállitani, mintha ezt Tisza István gróf óriási nemzeti vivmányként tette volna. t Farkasházy Zsigmond: A bizalom jele volt részére. Gr. Batthyány Tivadar: Az természetes, hogy mikor gr. Tisza István egy ilyen, a nemzeti érzületre ható ténynyel akarta a nagy anyagi és vérbeli terheket kierőszakolni, akkor bizalommal, sőt nagy bizalommal találkozott. Mielőtt Ludvigh Gyulára áttérnék, csak egy momentumot akarok felemliteni, melyet Csernoch János barátom nem hozott elő. Azt mondja az igen t. képviselőtársam, hogy a kormány nem mer radikálisan eljárni és nem mer bizonyos radikális intézményeket életbeléptetni. Itt vagyok bátor egész röviden a főváros kérdését is érinteni. (Halljuk ! Halljuk I) Jól méltóztatnak tudni, hogy a főváros azon negyvenéves klikkuralom alatt, mely a főváros ügyeit teljhatalmukig intézte, a mi virágzó és vagyonos fővárosunk tulaj donképen egy anyagi derutba került, és odajutott, hogy most már olyan deficzittel küzd, a melyet vagy egyik vagy másik módon, de radikális eszközzel szanálni kell. Ennek a szanálásnak két módja van. Az egyik — és ugy tudom, hogy erre nézve már bizonyos pourparlék folytak is — az, hogy az állam lépjen közbe, az állam segélyezze a fővárost. (Zaj és ellenmondás.) Engedelmet kérek, én sokkal inkább szeretem hazám fővárosának felvirágzását, mint gyűlölöm a klikkuralmat, semhogy ne igyekezném a főváros anyagi helyzetén javitani. Ennek azonban két módja van. Az egyik mód az, hogy elvárom az uj és régi demokrata egyesüléstől, hogy azok az urak, kik 40 éven át domináltak a fővárosban és a fővárost az anyagi romlás útjára vitték, de a kik most dr. Vázsonyi Vilmos t. képviselőtársam demokrata vezérlete alá helyezkedtek (Derültség.), Vázsonyi Vilmos radikális demokrácziájának nemcsak az előnyeit, hanem a hátrányait is levonják. Elvárom tőlük, hogy ők egy radikális községi progresszív adóval fogják szanálni a helyzetet, (Helyeslés.) mert a radikális demokrácziát az ajkainkon hordani, azt a sajtóba bevinni és a koaliczió ellen felvonultatni nem kunszt, hanem, mikor a saját zsebükről van szó, akkor tessék ezzel előhozakodni. (Élénk helyeslés és taps. Zaj.) Elnök (csenget): Méltóztassanak csendben lenni, mert az idő már amúgy is előrehaladt. Mivel pedig még két interpelláczió van hátra, kérem, ne tessék folyton félbeszakítani a szónokot. Egy hang (halfelől) : Gyengéd figyelmeztetés'! (Derültség.) Gr. Batthyány Tivadar: Amennyiben csalatkoznám az igen t. barátom, Vázsonyi Vilmos vezérlete alatt egyesült radikális demokraták alkotásaiba ezennel lefektetett bizalmamban, a mennyiben nem valósitanák meg a főváros anyagi helyzetének szanálását saját erejükből a ligisták és egyét vagyonos demokraták zsebeinek igénybevételével, akkor remélem a ház nem fogja engedni, hogy a főváros tovább haladjon a tönk felé, hanem az államnak kötelessége lesz közbelépni és pénzügyi keretein belül segélyezni a fővárost és azt ismét lábra állitani. (Helyeslés.) De, t. ház, akkor már garancziákat kérünk törvényhozási utón (Helyeslés halfelől.) arra nézve, hogy egy ujabb 30-40 évi Vázsonyi-Radoezaféle egyesülés meg ne rontsa a helyzetet; radikális intézkedéseket kérünk és elsősorban azt kivánjuk, hogy olyan urak, a kik a fővárossal szerződéses viszonyban vannak, mint a közúti vasutak vezetői, ne üljenek ott a képviselőtestületben. (Elénk helyeslés és taps.) Kivánom, hogy kezdjék meg a radikális intézkedéseket, és itt téved t. barátom, mert gr. Andrássy Gyula már bejelentette, hogy ő radikálisan akar eljárni, a mennyiben a virilizmus intézményét a fővárosban el fogj a törülni; 'egy egész sorozatát a garancziáknak kivánjuk erre nézve, hogyha az állam pénzét használjuk fel a főváros érdekében, akkor megtegyük ezt annak daczára, hogy ép azok az urak, kik a fővárost a tönk szélére vitték, kénytelenek lesznek vagy saját zsebükhöz folyamodni vagy a törvényhozáshoz jönni segítségért, hogy a fővárost megmentsük. (Helyeslés.) Bocsánatot kérek, most már, mert kifogytunk az időből, csak egész röviden (Halljuk!) akarom konstatálni, hogy

7 Farkasházy Zsigmond t. barátomnak arra nézve, a mit az államvasutakról mondott, igen sok tekintetben igazat adok. Az előző kormányzatoknak és az államvasutak mai direkcziój ának óriási bűne az, hogy oda hagyták jutni az államvasutakat, hogy ma a forgalom lebonyolítása óriási nehézségekbe ütközik. (Igaz! ügy van!) Építettek óriási luxussal igen kedvezőtlen, igen ügyetlen műhelyeket, (Felkiállások halfelől: Szalonkocsikat!) építettek gyönyörű szalonkocsikat és egyebeket a helyett, hogy azt csinálták volna, a mire az államvasutaknak szüksége van. Szerintem — és ezt melegen ajánlom az igen t. pénzügyminiszter ur figyelmébe — az államvasutaknak arra van szüksége, hogy az állomások minél előbb kibővittessenek, (Igaz! Ugy van!) rendezőpályaudvarok létesíttessenek, a külföldre kölcsönadott vaggonpark minél előbb hazakerüljön és kiegészíttessék, hogy a mozdonyok felújíttassanak, mert az utóbbi időben oly óriási mértékben használtatott ki a mozdonypark, mely, ha azt gyorsan nem szanáljuk, végzetessé válhatik az államvasutak forgalmának lebonyolítására, (ügy van !) Szükség van az államvasutaknál az adminisztráczió reformjára. (Helyeslés.) Hogy ezt az adminisztrácziót reformálhassuk, elsősorban el kell onnan tenni a vaskalapot. (Élénk helyeslés.) Engedelmet kérek, mi itt néhány év előtt erős kitörésekkel támadtuk azokat az urakat, a kik az ő előrelátási hiányukból, a kik azért, mert nem volt sem érzékük, sem szivük a személyzet igazi érdekei