Képviselőházi napló, 1906. VI. kötet • 1907. január 19–február 21.

Ülésnapok - 1906-100

206 100. országos ülés 1907 január 30-án, szerdán. lata a kormánynak. Itt vannak az egyes minisz­tereknek kijelentései, a melyeket ugy külön beszédekben, mint tárczáik tárgyalásánál elmon­dottak. Itt van a tanítóknak fizetésrendezése, a mely sürgős megoldást vár. (Ugy van!) Itt van a katholikusoknak egyházi kérdése, mint az autonómia és a kongruának rendezése. (Igaz! Ugy van!) Hivatkozhatunk azonkívül azon kijelentésekre, a melyeket Darányi Ignácz föld­mivelésügyi miniszter ur tett tárczájának tár­gyalása alkalmával, a melyek szintén nagysza­bású reformokot Ígérnek ezen tárczának keretén belül. T. ház! Mindezek olyan kérdések, a melyek nagy előmunkálatokat igényelnek, a melyeket nem lehet máról holnapra megoldani, sőt egy­általában soha meg nem lehetne oldani, ha nem volna meg köztünk az egyetértés és össze­tartás, és ha nem tudná a kormány, hogy a háta mögött olyan párt áll, a melynek segít­ségével képes lesz ezen fontos feladatokat meg­oldani. (Helyeslés.) Nagyon csodálom Farkasházy t. képviselő­társunkat, hogy olyan kérdéseket is belevegyi­tett beszédébe, a melyeket az ő radikalizmusétól a legkevésbbé vártam volna. Még azt is fel­hozta, hogy a mostani kormánynak azon tagjai, a kik nem belső titkos tanácsosok, még nem kapták meg ezt a méltóságot. Nem értem, hogy lehet ezt összeegyeztetni azzal a radikalizmus­sal, a melyet ő a 48-as törvényhozás révén és alapján meg akar itt valósítani. (Igaz! Ugy van!) Ez tökéletesen olj'an volna, mint a mi most Francziaországban történik, a hol már uralkodik a túlzó radikalizmus, és a hol egyre­másra szaporodik azoknak a száma, a kik a becsület-rend lovagjai akarnak lenni. Ez nem egyéb, mint az az emberi hiúság, a mely ha szóval le is szólja ezeket a kitüntetéseket, tett­leg és tényleg örül Dekik, s tényleg utána is szeretne járni. Én azt gondolom, hogy a mai kormánynak ós a kormány azon tagjainak nagy­ságából és méltóságából semmit sem von le az, hogy ebben a külső kitüntetésben r eddig nem részesültek. (Élénk helyeslés.) És akármily nagyra tartom is e kitüntetéseket, mégis azt mondom, hogy a nép bizalma és a néjD szeretete felér minden kitüntetéssel. (Elénk helyeslés.) Nem hagyhatom megjegyzés nélkül azt sem, hogy a t. képviselő ur azt mondja, hogy a 48-as függetlenségi párt csakis a 48-as függetlenségi elvek megvalósítását függesztette fel egy időre. de egyebekben az egész 48-as radikális törvény­hozás eszméjét meg lehetne valósítani. Először is megjegyzem, hogy azok az eszmék, a melyek 1848-ban olyan radikálisak voltak, manap nem olyan radikálisak. (Igaz ! Ugy van ! a középen.) A világ azóta igen sokat haladt és a mi akkor nagy radikalizmusnak látszott, az manap a dolgok természetes fejlődésében rejlik és manap nem talál benne senki semmiféle radikalizmust. Ha azonban netalán arra czélzott volna, hogy egynémely egyházi vagy felekezeti kérdéseink a radikalizmus szempontjából oldassanak meg a mostani kormány által, akkor tisztelettel ki kell jelentenem, hogy ehhez én a magam részé­ről semmikéjjen hozzá nem járulhatok. (Élénh helyeslés a középen.) Abban azonban igaza van a t. képviselő urnak, hogy ha nem eddig, ugy ezentúl mine­künk az alkotások és tettek mezejére kell lép­nünk. Igen, hanem előbb meg kell teremtenünk a tetteknek és alkotásoknak alapját, először rendbe kell hozni és rendbe kellett hozni az ország pénzügyi állapotát és midőn e rendezés megtörtént ós az egyes kormányférfiak előadták programmjaikat, akkor, ha velük összetartunk, ennek a programúinak megvalósítását kívánhat­juk és ráléphetünk a tettek mezejére. Mert igenis ettől az országgyűléstől a nép tetteket vár, mert megunta a folytonos politikai veszeke­déseket és politikai fejtegetéseket és még inkább megunta a bizonyos oldalról fölszinre vetett botrányokat: a nép alkotásokat vár, mert különben megrendül benne a hit az ő saját törvényhozása iránt. (Igaz! Ugy van!) Es ha mi a kormányt támogatjuk, akkor épen azt akarjuk vele elérni, hogy az alkotá­sok létrejöttét neki lehetővé tegyük. Hiszen a minap fejtette ki a pénzügyminiszter ur, hogy bevételeink most már rendesen folynak be, s hogyha kellő mértéket tartunk, nemcsak a tervbe vett nagy feladatokra és reformintézke­désre lesz elegendő pénzünk, hanem még köl­csönöket sem leszünk kénytelenek felvenni. Itt látom én tehát, a miniszterelnök ur kijelentésé­ből, hogy ők igenis dolgozni, alkotni akarnak; alkotni pedig máról holnapra nem lehet, mert alapos munka hosszabb időt igényel. Olyan ki­jelentéseket hallottunk a kormány részéről, a melyekről meg vagyok győződve, hogy nem fognak elhangzani, mint kiáltó szó a pusztába. Itt van többek között az uzsoratörvények módosítása, itt van a fedezetlen határidőüzlet eltörlése (Zajos helyeslés a középen és a szélsö­baloldalon.) vagy szabályozása, itt van a sajtó­törvény bizonyos revíziója, (Helyeslés.) nem abban az értelemben, hogy a sajtó szabadsága korlátoztatnék az alkotmány védelmében; él­vezze itt a legnagyobb szabadságot, mert hiszen a sajtóra szükség van, ha az alkotmány vesze­delemben forog; hanem abban az értelemben, hogy a magánbecsület ne legyen folytonos táma­dásoknak kitéve (Elénk helyeslés.) ós legalább annyit tudjunk elérni, mint a mennyi Ausztriá­ban van, a hol, ha valakiről hamis hírt közöl­nek, vagy becsületében megtámadják, legalább is helyreigazítást legyen kénytelen közölni az a lap azon a helyen és azon betűkkel, a melyek­kel a támadást hozta. Nálunk ez nincsen meg: nálunk csak a szerkesztőnek belátásától és tisztességétől függ,.

Next

/
Oldalképek
Tartalom