Képviselőházi napló, 1906. VI. kötet • 1907. január 19–február 21.
Ülésnapok - 1906-97
97. országos ülés 1907 január 24-én, csütörtökön. 157 Következik az egér—putnoki b. é. vasút engedélyezéséről szóló kereskedelemügyi miniszteri törvényjavaslat (írom. 216, 322). Az előadó urat illeti a szó. Molnár Jenő előadó: T. ház! Néhány évvel ezelőtt az egér—putnoki érdekeltség elhatározta, hogy a m. kir. államvasutak Eger állomását Putnok állomással összekötik és ez által oly vasutat létesitenek, a mely az ottani érdekeltségnek már régi óhaját képezi. Az eredetileg tervezett vonal kiépithető nem volt és egy másik irányt kellett választani, annyival is inkább, mert már megvolt ott egy iparvasut, a királd—apátfalvai, a mi által egyrészt olcsóbbá is teszik az uj vasút épitését, másrészt egy óriási iparvállalatot vonnak bele az érdekeltségi körbe, a mely az épitendő vasút prosperálását tetemesen fokozza. A vasút épitésére vonatkozólag elhatározták, hogy a szükséghez képest 8,200.000 koronát előteremtenek, még pedig nem ugy mint más viczinális vasútnál, a melyet ugy szoktak finanszírozni, hogy egyrészt törzsrészvényeket, másrészt elsőbbségi részvényeket adnak ki, a harmadik pénzügyi forrás pedig az állami hozzájárulás, — hanem, mivel itt igen sok műtárgyat kellett épiteni, ugy hogy ezek a pénzforrások elégteleneknek mutatkoztak, a törvényben gyökerező azon jognál fogva, mely szerint ilyen esetben kötvények is bocsáthatók ki, igénybe vették az ottani érdekeltségek a törvényben megadott ezen jogot és elsőbbségi részvények, törzsrészvények és elsőbbségi kötvények kiadását határozták el, s igy sikerült összehozni azt a tőkét, a melylyel a vasutat megépítették. Igaz, hogy a vasút elég költséges ; 117.000 koronába kerül kilométerenként, de annyi műtárgyat kell megépiteni, hogy ezen kilométerenkénti épitési költség mind szükséges volt és e nélkül bizony a vasút kiépithető nem lett volna. Mindezen körülményeket mérlegelte a közlekedésügyi bizottság, átvizsgálta a hozzá áttett terveket is, és elhatározta, hogy beleegyezését adja ahhoz, hogy az egér—putnoki vasút kiépíttessék, s ez által ismét egy uj kör vonassék be az ország forgalmába és egy uj érdekeltségi körnek legyen vasútja, a melylyel az ország szivéhez is közelebb jut. Ennélfogva a pénzügyi bizottság és a közlekedésügyi bizottság nevében tisztelettel javaslom a t. háznak, hogy méltóztassék a törvénylavaslatot elfogadni, s annak utána hozzájárulás végett a főrendiházhoz átküldeni. (Helyeslés.) Elnök: Van valaki szólásra felirva ? Egry Béla jegyző: Samassa János! Samassa János: T. képviselőház ! (Halljuk! Halljuk !) Mindenekelőtt örömmel üdvözlöm, hogy az egér—putnoki vasút végre-valahára a megvalósulás stádiumához közeledik, azért, mert nagy közérdeket fog támogatni ipari és kereskedelmi szempontból. Azonban egy tiszteletteljes kérésem van, a melyre az igen tisztelt kereskedelemügyi miniszter urnak becses figyelmét bátor vagyok felhivni és ez az, hogy a kiépítendő vasút irányába esik a hires bojki vár; a vasút kiépitése ennek lerombolását vagy legalább is megcsonkítását igényelné. Ezen történelmi emléknek nagy becsére akarom felhivni az igen tisztelt miniszter ur figyelmét és kérem, hogy, a mennyiben lehetséges, méltóztassék odahatni, hogy intézkedés történjék abban az irányban, hogy ez a történelmi mű sértetlen állapotban maradjon fenn. (Helyeslés.) Elnök: A kereskedelmi miniszter ur kivan szólani. Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter: Mindenekelőtt meg akarom állapitani, hogy a kérdésben forgó vasútra vonatkozólag nem adtunk ki ideiglenes engedélyt az épités megkezdésére. (Helyeslés.) Ezt azért akarom itt megállapítani, mert erre nézve Ígéretet tettünk, tehát a t. ház ezzel konstatálhatja, hogy igéretünknek, mint a hogy természetes is, megfelelünk. (Helyeslés.) T. barátom kérdésére megjegyzem, hogy itt most nem vagyok olyan helyzetben, hogy megmondhatnám, vájjon technikai nehézségekbe ütközik-e, igen vagy nem az, hogy a bojki bástya kikerültessék. Azonban én igen nagy fontosságot tulajdonítok a magyar történelmi emlékek megőrzésének. (Helyeslés.) Tehát, még ha valami költségszaporitással is kikerülhető lesz a bojki vár és ezen történelmi emlék igy meg lesz tartható, Ígérem, hogy ez meg is fog történni. (Helyeslés.) Elnök : Szólásra senki sincs feljegyezve ; ha tehát szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. A szavazás előtt még az előadó urat illeti a szó, de ugy tudom, hogy az előadó ur nem kivan szólani, ennélfogva a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a most tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem ? (Felkiáltások : Igen !) Ha igen, akkor azt általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadottnak jelentem ki. Következik a részletes tárgyalás. Kérem Egry Béla jegyző urat, méltóztassék a törvényjavaslat czimét felolvasni. Egry Béla jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét). Elnök : Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a czimét változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Felkiáltások : Igen !) Ha igen, ugy azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Egry Béla jegyző (olvassa a törvényjavaslat l. t 2. és 3. §-ait, a melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök : Ezzel a képviselőház az egér—putnoki h. é. vasút engedélyezéséről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben is letárgyalta és elfogadta. Bátorkodom javaslatba hozni, hogy a jelen törvényjavaslat harmadszori olvasását tűzze ki a ház legközelebbi ülésének napirendjére. Méltóztatnak ehhez a javaslatomhoz hozzájárulni ?
