Képviselőházi napló, 1906. VI. kötet • 1907. január 19–február 21.

Ülésnapok - 1906-97

97. országos ülés 1907 január 24-én, csütörtökön. 137 megkeresést intézhet. A mentelmi bizottság azon álláspontot foglalta el, hogy sem a rendőrfőkapitányokat, sem a főszolgabírókat olyan illetékes hatóságnak, a melyek közvetlenül a képviselőházzal érintkezésbe léphetnének, nem tekinti és nem tekintheti, mert ha ez állana, akkor, t. képviselőház, miután ma már a községi elöljáróságok is bizonyos kihágási ügyekben birói hatáskört gyakorolnak, kitennők a képviselőházat annak, hogy a községi elöljáróságok, illetve a községi birák is közvetlen érintkezésbe lépnének a képviselőházzal, a mi azonban a képviselőház méltóságával össze nem egyeztethető. A mentelmi bizottság azon álláspontot foglalta el továbbá, hogy ily megkeresések intézésére csakis a polgármestereket és az illetékes törvényhatósági alispánokat tekinti jogosultaknak. Ezzel szemben azonban az igazságiigyminiszter úrral történt megállapodás folytán egy más javaslatot vagyok bátor a t. képviselőház elé terjeszteni, nevezetesen azt, hogy miután a közigazgatási hatóságok hatáskörébe utalt kihágási ügyek is hivatalból üldözendő cselekményeket képeznek, ennélfogva a jogegység érdekében ezen megkeresések, a melyek a közigazgatási hatóság hatáskörébe utalt kihágási ügyekre vonatkozólag a mentelmi jog felfüggesztését czélozzák, ne a közigazgatási hatóságok, illetve ne a polgármester és az alispán utján, hanem mindenesetre az illetékes királyi főügyészség utján terjesztessenek fel a ház elé. Ez annyival is inkább kívánatos, mert a polgármester, mint a tanácsnak az elnöke és az alispán a közigazgatási hatáskörbe utalt kihágási ügyekben másodfokban eljáró biráskodást gyakorolnak, tehát ugyanaz a másodfokú bíróság lenne egyszersmind a megkereső hatóság is. Én ennélfogva tisztelettel kérem a mélyen t. képviselőházat, méltóztassék ez ügyre vonatkozólag kimondani azt, hogy miután a rendőrfőkapitányt nem tekinti olyan illetékes hatóságnak, a mely közvetlenül a képviselőházzal érintkezésbe léphetne, ebből kifolyólag Szentiványi Gábor mentelmi jogát nem függeszti fel. De egyben kimondja a ház, hogy az ilyen megkeresések csakis az illetékes királyi főügyészségek utján lesznek a házhoz intézhetők, és utasitja az igazságügyminisztert és a belügyminisztert a megfelelő intézkedések megtételére. Elnök : Bocsánatot kérek, a mit az előadó ur mondott, az ellentétben van a mentelmi bizottság javaslatával; ez rnódositás a mentelmi bizottság javaslatával szemben. Nem tudom, hogy erre nézve az előadó ur kapott-e meghatalmazást a mentelmi bizottságtól, mert az előadónak kizárólag azon bizottság nézetét kell tolmácsolnia, a mely bizottságnak előadója ; de különben, ha a mentelmi bizottság kinyomatott és közkézen forgó jelentésén módositást akar eszközölni, akkor azt méltóztassék Írásban benyújtani. Ki következik ? Egry Béla jegyző: Kálosi József! KÉPVH. NAPLÓ 1906 1911. VI. KÖTET. Kálosi József: T. képviselőház! A mentelmi bizottságnak 1906. deezember 15-én tartott ülésében Szentiványi Gábor t. képviselőtársunk ügyéhez hasonló többrendbeli más kihágási esetre, illetőleg több más képviselőtársunk mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelem megtagadása mellett a mentelmi j ognak fel nem függesztését javasló véleményes jelentés határoztatott el szótöbbséggel. Nem vagyok képes megfejtem az okát annak, hogy ez a többi, ilyeténkép szintén már határozattal elintézett ügy miért nem terjesztetett a képviselőház elé, holott ennek épenséggel semmi akadálya nem lehet és holott — a mi a legfőbb és a mire bátor voltam a t. előadó urat külön is figyelmeztetni — igen közel áll, sőt részben be is állott a veszély, az a nagy veszély, hogy a legutolsó birói intézkedéstől számított hat hónapi idő le fog telni és igy a cselekmény büntethetősége elévül, a mi mindenesetre igen nagy felelősséget hárit a mulasztókra, de ezenfelül könnyen félreértésekre, félremagyarázásokra adhat alkalmat nemcsak az Ítélkezésre jogosított és a felterjesztést intéző hatóságnál, a bíróságnál, nemcsak a jogkereső ügyfeleknél, a kik igy jogaikat elveszíthetik, hanem magánál a nagyközönségnél is. Én tehát, mint a ki a mentelmi bizottságban igy letárgyalt valamennyi ügyre nézve érdemileg is különvéleményt jelentettem be, kénytelen vagyok a magam részéről épen a felelősségnek magamról való elhárítása czéljából ez ellen a késedelem ellen. ez ellen a mulasztás ellen a leghatározottabban és a legvilágosabban óvást emelni. Ennek előrebocsátása után rá kell térnem különvéleményemnek indokolására. Elsősorban is csodálkozással kell tapasztalnom, hogy az igen tisztelt előadó ur egy olyan módositást ad be a maga nevében, a melyre nézve, állíthatom, felhatalmazva nincsen, mert ez a jelentés, a mely bemutattatott és a mely hitelesíttetett, világosan a belügyminiszter értesítését javasolja, nem pedig azt, a mit a t. előadó ur itt emiitett, hogy ily esetekben is a mentelmi jog felfüggesztésének kérése a főügyészség hatáskörébe utaltassék a jövőre. Ez az indítvány tehát figyelembe nem vehető. Foglalkozom tehát magával ezzel a jelentéssel, a mely hitelesíttetett és a melyre vonatkozólag senkinek a világon módosítási joga nincsen, a ház határozatát kivéve, a mint a mélyen tisztelt elnök ur mindjárt észre is vette és a kellő mederbe is terelte a dolgot. Méltóztassék, t. ház, figyelembe venni először is azt, hogy ugy ez az ügy, mint a többi be nem terjesztett ügy, a jelentés végén olvasható 1906 deezember hó 15-iki ülést megelőző bizottsági üléseken tárgyaltatott érdemileg, még pedig az én előadásomban, a ki szerencsés voltam ez ideig, a mai napig, a legutóbb lefolyt két év alatt több százra menő nagyobb és kisebb jelentőségű mentelmi ügyet itt a házban előadni. (Éljenzés.) és pedig akképen, hogy mindeddig kivétel nélkül a javaslat értelmében határozott a t. ház. (Éljenzés.) 18