Képviselőházi napló, 1906. V. kötet • 1906. deczember 13–1907 január 18.

Ülésnapok - 1906-81

142 hl. országos ülés 1906 deczember 18-án, kedden. véért hivatkozunk rájuk és annak kedvéért, hogy azok, a kik a magyar államot azzal vádolják, hogy nem magyar ajkú polgárai iránt, nem tudom, milyen zsarnoki hatalmat gyakorol, az összehasonlítás révén meggyőződhessenek, hogy mily igaztalan a vádjuk. De, mondom, e szempontból nem megyek Posenbe, hanem legszívesebben a szomszéd Romániába mennék el. (Igaz ! Ugy van ! Halljuk !) Tessék az ottani organizácziót nézni. Lengyel Zoltán : Tudják ők ! (Felkiáltások a középen : Tudjuk !) Gr. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter: Nos, ha tudják, akkor a magyar állam e téren való páratlan szabadelvüségének himnuszokat kellene zengeniök, (Igaz ! Ugy van !) nem pedig zsarnokságról és elnyomatásról panaszkodniuk. Vajda Sándor: Mi az erdélyi lakosság felét képviseljük ám ! (Hosszantartó nagy zaj és ellenmondás.) Lengyel Zoltán : Senkit sem képviselnek! Zakariás János: Csak a választókerületüket képviselik! (Nagy zaj. Elnök csenget.) Gr. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter: T. képviselőház! Lesz talán a vita folyamán még ok és alkalom is, hogy a kérdésnek ezen részével behatóbban foglalkozzam. Most csupán le akartam számolni a vitának eddigi eredményeivel, és azokat, a miket bevezető beszédemben mondtam, a hozzám intézett kérdések és a felmerült észrevételek nyomán kiegésziteni. Ezek után csak ismételhetem azt a kérésemet a t. házhoz, hogy a költségvetés megszavazása által engem a megkezdett utón támogatni méltóztassanak azon czél felé, hogy tervszerűen, fokozatosan, de a lehető leggyorsabb ütemben kiépithessük a magyar nemzeti kultúrának nagy épületét. (Hosszantartó meg-megujuló helyeslés, éljenzés és taps. Felkiáltások : Öt per ezét kérünk !) Hammersberg László jegyző: Kecskeméthy István ! (Felkiáltások : Nincs itt !) Hencz Károly ! Hencz Károly: T. képviselőház! Minthogy az idő már annyira előrehaladt, és minthogy én a t. ház türelmét talán hosszabb ideig szeretném igénybevenni, mivel igen sok mondanivalóm van, először is a házszabályok értelmében kérek szót. (Halljuk! Halljuk!) Méltóztassék hozzájárulni ahhoz, hogy a mai ülés ideje meghosszabbittassék abban az esetben, ha ma beszélek; ellenkező esetben, ha a t. ház ehhez hozzájárulni nem akarna, már eleve kérem azt, hogy beszédemet elhalaszthassam. (Helyeslés. Felkiáltások : Halljuk az elnököt!) Elnök: Bocsánatot kérek, a házszabályokra hivatkozott a képviselő ur; megfeledkezett azonban a házszabályok 212. §-áról, a mely világosan azt mondja, hogy ilyen kéréssel, a milyen kérést ő a házhoz intézett, csak akkor állhat elő a képviselő, ha az ülés meghatározott idejének vége előtt egy óranegyeddel kerül reá a sor. Ez tehát határozottan házszabályellenes^kérés ; engem a házszabály kötvén, én csakis az esetben tehetem fel szavazásra a kérést, ha az a házszabályoknak megfelel. Lengyel Zoltán : A házszabályokhoz kérek szót. Elnök : Tessék ! Lengyel Zoltán : T. képviselőház ! Nem hivatkozhatom a háznak tiz- vagy húszéves gyakorlatára, de hivatkozom összesen néhány esztendős obstrukcziós gyakorlatára. (Derültség.) Ez a gyakorlat a legminucziózusabban kidolgozta a házszabályoknak mindennemű alkalmazását. Ez a gyakorlat következőleg állapitotta meg ezt a kérdést. A képviselőnek igenis jogában áll akármikor az ülés berekesztését vagy beszédének elhalasztását is kérni. Abban az esetben, ha az ülés bezárása előtt több, mint egy negyedórával kéri ezt, a ház elutasíthatja ; akkor a ház határoz ebben, akkor a ház akaratától függ a teljesítés, vagy az elutasítás. Ha azonban ezt az utolsó negyedórában kéri, akkor az ő kérése teljesítendő -határozathozatal nélkül. Annak a szakasznak értelmezése így van az utolsó esztendők állandó gyakorlata szerint és én igen kérem a t. elnök urat, méltóztassék ehhez a régi gyakorlathoz alkalmazkodni, annál is inkább, mert ez a régi gyakorlat a jelen esetben méltányosságot is képvisel, mert a ház többségének akararát is képviseli. Buzáth Ferencz: A házszabályokhoz kérek szót. T. képviselőház! Hencz Károly képviselő-, társam két kérelmet terjesztett a képviselőház elé. ö ugyanis hosszasabban akar beszélni és a hátralévő idő nem elegendő ahhoz, hogy beszédét a kitűzött három órára befejezhesse. Minthogy azonban neki még nem volt joga, hogy azt a kérést intézze a házhoz, Hencz Károly t. képviselőtársam egy alternatív kérdést is állított fel, azt nevezetesen, hogy ha az a kérése, hogy beszédét holnap mondhassa el, nem volna teljesíthető, akkor engedje meg neki a képviselőház azt, hogy a mennyiben három óráig nem tudja beszédét befejezni, folytathassa azt és igy hosszabb ideig is együtt maradjon a ház (Felkiáltások a baloldalon : Ez természetes I) addig, a míg ő be nem fejezi mondanivalóit, tekintettel arra, hogy a házszabályok értelmében a beszéd folytatását másnapra halasztani nem lehet. Egy hang (a középen) : Ezt nem is kell kérni! Buzáth Ferencz: Engedelmet kérek, a házra való tekintettel igenis kérni kell a képviselőnek azt, hogy mikor az ülések ideje úgyis egy órával meg van hosszabbítva, mikor különben is itt vagyunk három óráig, hogy akkor a tovább beszélhetés lehetősége neki megadassék. Mindenesetre visszaélés volna a ház türelmével szemben a képviselő részéről az, hogy a ház előzetes értesítése nélkül esetleg 4 vagy 5 óráig igénybe vegye a háznak figyelmét, a mi lehetséges, tekintve azt, hogy a képviselőtől, ha a ház engedelmével beszél, nem vonhatja meg az elnök ur a szót, még