Képviselőházi napló, 1906. V. kötet • 1906. deczember 13–1907 január 18.

Ülésnapok - 1906-90

340 9.0. országos ülés 1907 január 16-án, szerdán. Azt is tökéletesen elismerem, hogy a harmadik egyetem helyének megállapításánál nem elsőrendű szempont az, hogy az illető helyek, az illető városok mennyit hajlandók áldozni e czélra, ámbár ez is tekintetbe jön, de a fő- és vezérszempont: a kulturális érdek és a nemzeti érdek. (Élénk helyeslés.) T. képviselőház ! A középiskolai ügygyei kapcsolatosan egy kérdés dominálta a vitát és ez a polgári iskolának a kérdése. A középiskolával hozom ezt a kérdést kapcsolatba, mert hiszen azoknak felfogása szerint, a kik a teljes hét osztályú polgári iskolát akarják kiépíteni, ez nem más, mint egy harmadik tipusu középiskolának létesítése. Itt igen éles ellentétek vannak azon nézetek között, a melyek a képviselőházban felmerültek. Az egyik oldalról a polgári iskolát teljesen a népiskolai szervezet betetőzéséül, abban a szerény négy tanfolyambeli berendezésben akarják meghagyni, a melyet az élet igazol. A másik oldalról, mint mondám, egy harmadik tipusu középiskolát akarnak belőle létesíteni, a mely arra van hivatva, hogy magában befejezett nevelést adjon, a mint a neve is mutatja, annak a magasabb műveltségre igenis, de magasabb tudományos kiképzésre nem aspiráló középosztálynak, a melyr.ek megerősítése — a mivel én is egyetértek — sőt a mennyiben hiányzik, megteremtése, egyik első érdeke hazánknak. (Helyeslés.) Már ez a kijelentés is mutatja, mennyi rokonszenvvel és mily érzelmek kíséretében foglalkozom e kérdéssel. De itt is csak arra utalhatok, hogy ez a kérdés a műveltség terén vezető összes államokban még a vajúdás stádiumában van. Sem Francziaország, sem Németország nem tudott még vele tisztába jönni, exj^erimentálnak vele majdnem évről-évre. Ez talán némi igazolásul szolgál nekem a tekintetben, hogy 8 hónapi miniszterkedés után még nem tettem, még nem tehettem e tekintetben gyakorlati lépéseket. De t. képviselőtársaim megnyugtatására annyit mondhatok, hogy a népiskolai téren mutatkozó közvetlen feladatoknak megoldása után első kérdésnek, a melyet dűlőre akarok juttatni, ugy az egyetemeinken szükséges reformokat, mint a polgári iskola kérdésének megoldását tekintem. (Helyeslés.) Hogyan fogom e tekintetben egy kalap alá hozni a t. háznak tagjait, azt nem tudom. Hogyan fogom igazolni azt a bizalmat, a melyet egyfelől megszavazott nekem több képviselőtársam, részben abban a hitben, hogy a négyosztályu polgári iskolát fogom fentartani, és másrészről azoknak a bizalmát, a kik tőlem várják a hétosztályu polgári iskolának a kiépítését, azt nem tudom. (Derültség.) De remélem, hogy mikor az általános javaslattal fogok a ház elé lépni, sikerülni fog nekem kapaezitálni azokat, a kiknek eredeti álláspontjától eltérek és hogy az az intézkedés fog helyesnek beválni, a melyre magamat el fogom határozni. (Helyeslés.) T. képviselőház ! A túlterhelésnek kérdésével foglalkozott több képviselőtársam. És a vita tárgya volt az a kérdés, vájjon a túlterhelés az iskolai tantervekbe felvett anyag sokaságának, vagy pedig módszertani hibáknak tulaj donitható-e leginkább. En. t. képviselőház, addig, a mig ellenkezőről meg nem győznek, az utóbbi felfogást vallom. (Helyeslés.) Egyáltalában nem vagyok hajlandó azon iránynak az elfogadására, a mely a középiskolákból a klasszikus tanulmányokat kiküszöbölni akarja. (Helyeslés.) Minden tekintetben azon leszek ugyan, t. ház, hogy buzdítsam a mi ifjainkat arra, hogy ne forduljanak oly túlságos előszeretettel az u. n. lateiner pályák felé, hanem, hogy azon pályák felé irányítsák az ő élettervüket, a melyek egyszersmind az országnak gazdasági és anyagi megerősödését közvetlenül előmozdítják, (Helyeslés.) mert hisz közvetve előmozdítják a kultúra bármely terén. Ismétlem tehát, az ifjúságot azokra a pályákra iparkodom buzdítani, nekik e tekintetben alkalmat adni, a melyek a gazdasági exisztencziák megerősödését közvetlenül mozdítják elő ugy az egyénre nézve, mint az egész országra nézve ; de kiküszöbölni a mi műveltségünkből azokat az egész világ tapasztalásai szerint nélkülözhetetleneknek bizonyult mozzanatokat, a melyek a klasszikus ókor remekeinek a formaérzék, a helyes logikai gondolkodás kifejlődésére gyakorolt nevelő hatásában rejlenek, ezt t. képviselőház, a középiskolák reformjának eszközlésénél tenni nem szándékozom. (Helyeslés.) De igenis revideálandónak tartom, még pedig szakszerüleg revideálandónak tartom épen a módszertan szempontjából a tanterveket és az egyes tantárgyak tanításának kiterjesztésével, az egyes tantárgyak tanításának módjával igenis kiküszöbölendőnek tartom azt, a mi már csak ballaszt, a mi nem szükséges arra, hogy az illető tantárgy a maga nevelő hatását a?: elmére gyakorolhassa és egyszersmind haszonnal sem jár a tanulóra. De meg kell e tekintetben jegyeznem, t. képviselőház, hogy mi Magyarországon e tekintetben szűk téren mozoghatunk, mert mi nem szakithatjuk el az összekötő szálakat, a melyek minket a többi, különösen a kontinens kulturnemzeteinek tanterveihez fűznek. Nem tehetjük lehetetlenné ifjaink számára azt, hogy idegen egyetemeket is látogassanak, bár súlyt fektetek arra, hogy a közművelődés minden ágában tulnyomólag hazai benyomások alatt, hazai erők által, a hazai légkörben nyerje minden ifjú teljes kiképzését; hanem, hogy a kiválóbbak szélesebb látkörre is tehessenek szert, hogy a kiválóbbak egyszersmind a külföld módszereivel, gondolatvilágával, tudományos szellemi fegyverzetével megismerkedhessenek, ennek útját elzárni annyit jelentene, mint .a szellemi elszegényedés útjára vinni a nemzetet (Igaz ! Ugy van !) és ezért kénytelenek vagyunk közoktatási reformjainkban bizonyos tekintettel lenni arra, hogy a müveit külfölddel való szellemi összeköttetés lehetőségét'meg ne szakítsuk. (Helyeslés.) Ha szabad, t. ház, e tekintetben egy merész gondolatot kifejtenem : ma, midőn a jó értelemben vett internaczionálizmus terjed, _ mikor számos