Képviselőházi napló, 1906. V. kötet • 1906. deczember 13–1907 január 18.

Ülésnapok - 1906-89

89. országos ülés 1907 január 15-én, kedden. 315 viselőtársam, a pozsonyi képviselő, azokat az intézményeket, a melyek a harmadik egyetem felállítása tekintetében már most is rendelkezésére állnak a kormánynak, mégis azt állítom, hogy ezek az intézmények meglehetnek, de nem érnek a magyar nemzeti eszme szempontjából semmit, hogyha nincsen meg bennök a magyar lélek. (Igaz ! ügy van!) Epén ilyen irányban kellene foglalkoznom Araddal is, Temesvárral is. ljaarkodjanak ezek a nagy városok elsőbben magyarrá lenni, aztán szívesen hozzájárulok, hogy egyetemet adjunk mindnyájuknak. (Helyes ! ügy van !) Ezekután méltóztassanak megengedni, hogy az alföldi magyarság és Szeged város érdekével is foglalkozzam, mert hisz mint magyar embernek és mint szegedi képviselőnek ez talán kötelességem is. A mint jeleztem, Szeged város mindig előljárt az egyetemi kérdés felszinen tartásában, mindig nagyobb és nagyobb ajánlatokat tett a kormánynak, hogy lehetővé váljon a magyarságnak az az óhajtása, hogy az Alföld szivében legyen a harmadik egyetem. Most legutóbb a múlt év utolsó hónapjában tartott közgyűlésében pedig sietett Szeged város hazafias törvényhatósága, hogy a nemzetnek megkönnyítse egy harmadik egyetem felállítását és hat milliót ajánlott fel e czélra. (Éljenzés.) 'Ez a hat millió, uraim, meghaladja ugyan Szeged nagy áldozatkészségének erejét, de nem haladja meg azt a lelkesedést. a melylyel Szeged város közönsége az egész ügy iránt mindig viseltetett. Szeged városa meg akar felelni a nemzet kívánságának akkor, midőn minden nemzeti irányban előljár, és a mint egyik t. kéjo viselőtársam mondotta, igazi nemzeti fővárossá akar válni. (Éljenzés.) Ez a város, t. ház, alig 25 esztendős, mert alig 25 esztendeje, hogy a Tisza elsöpörte a föld színéről. Méltóztassanak megnézni, büszke lehet rá minden képviselőtársam, hogy íme 25 év alatt a magyarság az ország második városát ily szépen kiépítette. Hammersberg László: Igen, államsegélyből épült fel! Becsey Károly : Nem tartom helyesnek közbeszóló t. képviselőtársam megjegyzését, hogy t. i. az állam építette fel s az államnak köszönhet mindent. Igaz, hogy az állam segítségére jött, de ez kötelessége volt. (ügy van ! jobbfelöl.) Hidat, rakpartot építtetett a városnak és nagyobb kölcsönt adott, de ez drágább volt, mintha valamely bankcsoporttól vette volna fel a város, mert míg egyes bankokban akkor 5—5%%-ra lehetett pénzt kapni, addig az állam Szeged teljesen tönkretett népének 6%-os kölcsönt adott. Az ilyen segítséggel bizony Szeged városa nem kaphatott volna lábra. Arra is tettek czélzást, hogy minden intézménynyel ellátja az állam Szeged városát, mert dédelgetett városa. Hiszen ezt a kérdést is hagyjuk csak csendesen pihenni. Különben csak azt jegyzem meg, hogy akkor, a mikor a királyi tábláknak deczentralizácziójáról volt szó, a mikor a városok ebben a kérdésben is versenyre, voltak felhiva, akkor is Szeged városa egy millió korona értékű ingatlant adott át az államnak, hogy a királyi táblát megkaphassa. És igy van ez a többi intézménynél is. így van a középiskolánál is ; a felső leányiskolánál mintegy 120.000 koronát fizetett a város, a kereskedelmi, ipariskoláknál megint horribilis összegeket fizetett, hogy ezeket az intézményeket megkaphassa. Mindezeket azért hozom fel, hogy megmutassam hátterét a harmadik egyetemnek, a melyről az igen t. kultuszminiszter ur említést tett. Még csak azt akarom megjegyezni, hogy Szeged városa talán legelői jár abban, hogy kultúrájára, népoktatására mily sokat áldozott és mily sokat költ. Mondhatom, hogy 50%-os községi pótadót fizet Szeged városnak közönsége, s ez az 50%-os községi pótadó kevés arra, hogy abból kulturális és közoktatási költségeit fedezhesse, s ha nem volnának Szeged városának olyan nagyobb ingatlanai, a melyek igen tekintélyes jövedelmet biztosítanak neki, akkor egyrészt nem is tudná kultúráját fejleszteni, vagy, nem tudom, 100— 120%-ra kellene felemelni községi pótadóját, hogy megfelelhessen azoknak a kívánalmaknak, a melyek kulturális és közoktatási téren reá hárulnak. De már most csakugyan befejezem beszédemet. Azt tartom, hogy az egyetemi ifjúságot (Zaj. Halljuk I Halljuk !) erkölcsös neveléssel kell képeznünk, ifj ainkat ugy kell nevelnünk, hogy jellemben erősödjenek, jó hazafiakká váljanak, s ezért azt gondolom, jó helyre mutatok, ha Szeged városát jelölöm ki annak a helynek, a hol a harmadik egyetem felállítandó, (Helyeslés.) mert Szeged város munkás, szorgalmas, becsületes, hazafias magyar népe olyan, hogy tanulhat tőle az az egyetemi polgárság, a mely Szeged város falain belül fogja elsajátítani a magasabb műveltséget. Ajánlom ugy a kultuszminiszter urnak, mint igen t. képviselőtársaimnak szives figyelmébe a alföldi, 3 millió lelket meghaladó magyarságnak és Szeged város 110.000 fajmagyar lakosságának igazi, hazafias érdekeit. A költségvetést különben elfogadom. (Helyeslés és éljenzés. A szónokot számosan üdvözlik.) Ráth Endre jegyző: Kmety Károly! Kmety Károly: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk !) Számot vetek azzal a ténynyel, hogy a vallás- és közoktatásügyi tárczának vita j a aránylag igen hosszura nyúlik, ámbár egyáltalában nem osztozom azoknak véleményében, a kik a függetlenségi pártot tendencziózusan csipkedik és ennek a vitának elsekélyesedéséről, laposságáról, a parlamenti színvonalról való lehanyatlásáról beszélnek. T. képviselőház ! A ki figyelmesen meghallgatta vagy figj^elmesen elolvasta azokat a beszédeket, a melyek itt elmondattak, ha igazságosan itél, annak meg kell engednie azt, hogy igen okos, eszmedus, értékes és tanulságos dolgokat hallottunk a felszólalóktól, olyanokat, a melyekből igen értékes 40*