Képviselőházi napló, 1906. V. kötet • 1906. deczember 13–1907 január 18.

Ülésnapok - 1906-89

89. országos ülés 1907 január 15-én, kedden. 315 viselőtársam, a pozsonyi képviselő, azokat az intézményeket, a melyek a harmadik egyetem felállítása tekintetében már most is rendelkezésére állnak a kormánynak, mégis azt állítom, hogy ezek az intézmények meglehetnek, de nem érnek a magyar nemzeti eszme szempontjából semmit, hogyha nincsen meg bennök a magyar lélek. (Igaz ! ügy van!) Epén ilyen irányban kellene foglalkoznom Araddal is, Temesvárral is. ljaarkodjanak ezek a nagy városok elsőbben magyarrá lenni, aztán szívesen hozzájárulok, hogy egyetemet adjunk mindnyájuknak. (Helyes ! ügy van !) Ezekután méltóztassanak megengedni, hogy az alföldi magyarság és Szeged város érdekével is foglalkozzam, mert hisz mint magyar ember­nek és mint szegedi képviselőnek ez talán köteles­ségem is. A mint jeleztem, Szeged város mindig előljárt az egyetemi kérdés felszinen tartásában, mindig nagyobb és nagyobb ajánlatokat tett a kormánynak, hogy lehetővé váljon a magyarság­nak az az óhajtása, hogy az Alföld szivében legyen a harmadik egyetem. Most legutóbb a múlt év utolsó hónapjában tartott közgyűlésében pedig sietett Szeged város hazafias törvényhatósága, hogy a nemzetnek megkönnyítse egy harmadik egyetem felállítását és hat milliót ajánlott fel e czélra. (Éljenzés.) 'Ez a hat millió, uraim, meg­haladja ugyan Szeged nagy áldozatkészségének erejét, de nem haladja meg azt a lelkesedést. a melylyel Szeged város közönsége az egész ügy iránt mindig viseltetett. Szeged városa meg akar felelni a nemzet kívánságának akkor, midőn min­den nemzeti irányban előljár, és a mint egyik t. kéjo viselőtársam mondotta, igazi nemzeti fő­várossá akar válni. (Éljenzés.) Ez a város, t. ház, alig 25 esztendős, mert alig 25 esztendeje, hogy a Tisza elsöpörte a föld színé­ről. Méltóztassanak megnézni, büszke lehet rá minden képviselőtársam, hogy íme 25 év alatt a magyarság az ország második városát ily szépen kiépítette. Hammersberg László: Igen, államsegélyből épült fel! Becsey Károly : Nem tartom helyesnek közbe­szóló t. képviselőtársam megjegyzését, hogy t. i. az állam építette fel s az államnak köszönhet mindent. Igaz, hogy az állam segítségére jött, de ez kötelessége volt. (ügy van ! jobbfelöl.) Hidat, rakpartot építtetett a városnak és nagyobb köl­csönt adott, de ez drágább volt, mintha valamely bankcsoporttól vette volna fel a város, mert míg egyes bankokban akkor 5—5%%-ra lehetett pénzt kapni, addig az állam Szeged teljesen tönkretett népének 6%-os kölcsönt adott. Az ilyen segítség­gel bizony Szeged városa nem kaphatott volna lábra. Arra is tettek czélzást, hogy minden intéz­ménynyel ellátja az állam Szeged városát, mert dédelgetett városa. Hiszen ezt a kérdést is hagyjuk csak csende­sen pihenni. Különben csak azt jegyzem meg, hogy akkor, a mikor a királyi tábláknak deczentralizá­cziójáról volt szó, a mikor a városok ebben a kér­désben is versenyre, voltak felhiva, akkor is Szeged városa egy millió korona értékű ingatlant adott át az államnak, hogy a királyi táblát megkaphassa. És igy van ez a többi intézménynél is. így van a középiskolánál is ; a felső leányiskolánál mintegy 120.000 koronát fizetett a város, a kereskedelmi, ipariskoláknál megint horribilis összegeket fizetett, hogy ezeket az intézményeket megkaphassa. Mind­ezeket azért hozom fel, hogy megmutassam hát­terét a harmadik egyetemnek, a melyről az igen t. kultuszminiszter ur említést tett. Még csak azt akarom megjegyezni, hogy Sze­ged városa talán legelői jár abban, hogy kultúrá­jára, népoktatására mily sokat áldozott és mily sokat költ. Mondhatom, hogy 50%-os községi pót­adót fizet Szeged városnak közönsége, s ez az 50%-os községi pótadó kevés arra, hogy abból kul­turális és közoktatási költségeit fedezhesse, s ha nem volnának Szeged városának olyan nagyobb ingatlanai, a melyek igen tekintélyes jövedelmet biztosítanak neki, akkor egyrészt nem is tudná kultúráját fejleszteni, vagy, nem tudom, 100— 120%-ra kellene felemelni községi pótadóját, hogy megfelelhessen azoknak a kívánalmaknak, a me­lyek kulturális és közoktatási téren reá hárulnak. De már most csakugyan befejezem beszé­demet. Azt tartom, hogy az egyetemi ifjúságot (Zaj. Halljuk I Halljuk !) erkölcsös neveléssel kell képeznünk, ifj ainkat ugy kell nevelnünk, hogy jel­lemben erősödjenek, jó hazafiakká váljanak, s ezért azt gondolom, jó helyre mutatok, ha Szeged váro­sát jelölöm ki annak a helynek, a hol a harmadik egyetem felállítandó, (Helyeslés.) mert Szeged város munkás, szorgalmas, becsületes, hazafias magyar népe olyan, hogy tanulhat tőle az az egye­temi polgárság, a mely Szeged város falain belül fogja elsajátítani a magasabb műveltséget. Aján­lom ugy a kultuszminiszter urnak, mint igen t. képviselőtársaimnak szives figyelmébe a alföldi, 3 millió lelket meghaladó magyarságnak és Szeged város 110.000 fajmagyar lakosságának igazi, haza­fias érdekeit. A költségvetést különben elfogadom. (Helyeslés és éljenzés. A szónokot számosan üdvözlik.) Ráth Endre jegyző: Kmety Károly! Kmety Károly: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk !) Számot vetek azzal a ténynyel, hogy a vallás- és közoktatásügyi tárczának vita j a aránylag igen hosszura nyúlik, ámbár egyáltalában nem osztozom azoknak véleményében, a kik a függet­lenségi pártot tendencziózusan csipkedik és ennek a vitának elsekélyesedéséről, laposságáról, a par­lamenti színvonalról való lehanyatlásáról beszélnek. T. képviselőház ! A ki figyelmesen meghall­gatta vagy figj^elmesen elolvasta azokat a beszéde­ket, a melyek itt elmondattak, ha igazságosan itél, annak meg kell engednie azt, hogy igen okos, eszmedus, értékes és tanulságos dolgokat hallottunk a felszólalóktól, olyanokat, a melyekből igen értékes 40*

Next

/
Oldalképek
Tartalom