Képviselőházi napló, 1906. V. kötet • 1906. deczember 13–1907 január 18.

Ülésnapok - 1906-85

85. országos ülés 1907 január 10-én, csütörtökön. 195 meinek székhelyein rendesen nagy könyvtárak vannak, mint pl. Berlinben a Hofbibliothek, Paris­ban a Bibliotheque nationale, Kairóban, Wienben stb. Ezek a nagy könyvtárak az általános tudo­mány munkáit felölelik. Ilyen Budapesten nincs. Ezt a hivatást egyedül az egyetemi könyvtár tölti be. (Felkiáltások: Itt a múzeumi könyvtár!) A múzeumi könyvtár csak magyar termékeket sze­rez be és abban a specziális helyzetben van, hogy mikor egy nagyobb gyűjtemény megvételéről van szó, többnyire rendkiviili hitelhez jut, mint pl. tavaly, meg tavalyelőtt nagyobb gyűjtemények megvételénél történt. Mikor az egyetemekről szólok, természetszerű­leg nem hallgathatom el, hogy a budapesti egye­temen az a körülmény, hogy az egyetemi hallgatók nem járnak előadásra, egyenesen szükségszerű követelmény, mert a budapesti egyetemnek tan­termei legföllebb 200—300 hallgatóra vannak be­rendezve, holott egy-egy tanárnak 1500—2000 hallgatója is van. (Igaz! Ügy van!) Mindezzel kapcsolatos a harmadik egyetem­nek a kérdése is. (Halljuk! Halljuk !) És mikor én a harmadik egyetemről szólok, természetesen már előre állást kell foglalnom valamelyik város mellett is. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Dehogy kell! Derültség.) Ne méltóztassanak nevetni, mert eddig állást foglaltak Pozsony mellett, Temesvár mellett, Arad mellett. . . Kmety Károly: Éljen Szeged! Hencz Károly: . . .és mint a közbeszólásból hallom, állást foglaltak Szeged mellett is. (Zaj.) Ha nekem szabad valamire hivatkoznom, hát hivatkozom arra, hogy családom szegedi, szüleim jelenleg Aradon laknak, jártam Temesváron, Sze­geden és Aradon iskolába, és mégis állást foglalok Kassa mellett, a hol alig voltam négyszer-ötször. De teszem ezt tisztán tárgyilagos indokból. Meg is indokolom. Tudjuk, hogy Kassa városa kul­turális szempontból és a nemzet védelme szem­pontjából is történelmi hivatást töltött be. Tudjuk, hogy a Rákóczi-vármegyék voltak azok, a melyek legtovább küzdöttek a szabadságért, az országnak és a vallásnak a szabadságáért. Tudjuk, hogy voltak idők, mikor csak ők küzdöttek a szabad­ságért. Ha vizsgáljuk ott a mai helyzetet, azt tapasztaljuk, hogy a Rákóczi-vármegyéknek az a nemzetfentartó osztálya, a gerincze, a közép­osztály teljesen elszegényedett a liberális kizsák­mányoló közgazdasági politika következtében, és ma már ott vannak, hogy a saját fiaikat sem tudják kellőleg neveltetni, hogy annak a vidéknek és népnek vezetőivé lehessenek intelligencziájuknál és képzettségüknél fogva. A magyarságnak ezeken a vidékeken uj bástyákra és uj erősségekre van szüksége egyrészt a pánszlávizmus terjedése ellen, másrészt a beözönlő, internaezionális irányt kép­viselő zsidóság ellen. Uray Imre: Az, az, ez már helyes! (De­rültség.) Hencz Károly: Ez a szegény középosztály a Rákóczi-vármegyékből nem tudja elküldeni a fiait az egyetemekre Kolozsvárra és Buda­pestre és pedig szegénységénél fogva. Miután pedig nem tudnak ott végezni, nein is tudnak a vezető hivatalokba bekerülni, hanem leszorul­nak, vagy pedig, ha mégis elküldik őket az egyetemre, ott a Piklerek és Somló Bódogok hazafiatlan iskolájának légkörébe kerülnek, másrészt kénytelenek itt hivatal után nézni, a hivatalkeresés pedig kiöli belőlük az önálló­ságot, az önuralmat és az akaratot, hogy ezek az ifjak gerincztelenekké lesznek és rendesen el is vesznek szűkebb hazájukra, vármegyéjükre nézve. Ott idegen elemek töltik be a vezető szerepet, tehát a vezetés lassanként ezekben a vármegyékben kiesik a középosztály kezéből. De más ok is van, a miért én a kassai egyetem mellett foglalok állást. Rákóczi is áldozatot hozott hazájáért és pedig tudjuk, nagy áldozatot. Megérdemli az a vármegye, az a város, hogy akkor, mikor emlékét oly dicső­ségesen megünnepeltük holttetemei hazaszál­lításával, hogy akkor neki maradandó em­léket is állítsunk, állítsuk fel Kassán a har­madik egyetemet, a Rákóczi-egyetemet. (He­lyeslések.) Emlékezzünk csak vissza a közelmúlt időkre is. Tudjuk azt, hogy a közel lefolyt alkotmá­nyos küzdelemben Kassa legelői járt, ez a vár­megye vezetett és megtette mellettünk köteles­ségét. Tehát mikor ma az egyetemnek kiosztá­sáról van szó, ez is tekintetbe veendő, mert azok a városok, melyek most a harmadik egye­temért annyira küzdenek, azok a nemzeti küz­delem alatt igen szépen behódoltak a volt Fejér­váry kormánynál. (Egy hang: Szeged nem!) Szeged kivétel. Tehát ha ezt érdemül kell tulaj­donítani, akkor én ezt igenis érdemül tulajdo­nítom, mert ebből látom, hogy az a vármegye ós az a város és annak középosztálya hűségesen ragaszkodik az ő tradiczióihoz s hogy ennél­fogva ott megvan a garanczia a nemzeti tudo­mány kifejlesztésére. Kassa körül vannak a jogakadémiák, a sárospataki, az eperjesi stb. Ezeknek professzorai egyetemi magántanári habilitáeziót szerezni nem tudnak, bár tudományos férfiak. Miért? Mert ezen habilitáczió megszerzése azt a köte­lezettséget rója rájuk, hogy előadásokat is tart­sanak, már pedig a nagy távolság miatt ezen magántanári előadásaikat ma az egyetemen nem tarthatnák. Kassa mintegy természetes gócz­pontja lévén ezen akadémiáknak, ott az egye­tem kötelességtudó és tudományos magántaná­rokat nevelne. De még egy szempontból vagyok Kassa mellett és ez a közegészségügyi szempont. (Egy hang: Ez már igaz!) En föltétlenül Kassának adom az elsőbbséget akármilyen más várossal, de elsősorban az alföldi városokkal szemben, hol tudjuk, nyáron micsoda élvezetes por van. (Egy hang: Pesten is van!) 25*

Next

/
Oldalképek
Tartalom