Képviselőházi napló, 1906. V. kötet • 1906. deczember 13–1907 január 18.

Ülésnapok - 1906-85

85. országos ülés 1907 január 10-én, csütörtökön. 191 a többi csaknem mind szolgai plágium. Magyarország térképe pedig rossz. Szegény Diercke és Gaebler sobasem hitték volna, hogy az ő térképük szolgai lemásolása a magyar tudományosságnak és a magyar technikának fokmérője legyen. De egy különbség van az eredeti térkép és a plágium között és ez az, hogy az eredeti térkép hat márkába kerül, a plágium pedig 48 koronába. És, t. képviselőház, a mélyen tisztelt kultuszminiszter ur ennek a társulatnak is bizonyos szubvencziőt kér a háztól. Nekem nagyon nehezemre esik ezt megadni, mert az olyan embereket, mint Berecz Antal, Brózik Károly és Erődy Béla, a ki a Fejérváry-kormány alatt u. n. érdemeinek elismeréséül még udvari tanácsos is lett, inkább pellengérre állitani tartanám szükségesnek, mivel a magyar tudományosságot, a magyar technika tekintélyét igy aláássák, és igy megszégyenitik, semhogy nekik szubvencziőt adjunk. Most, t. képviselőház, távozom erről a térről, a mely nekem nem igen kedves, de a melyről szólni kötelességemnek tartottam, mert sohasem hallottam még innen elhangzott szavakat, a melyek a t. ház és a miniszter ur figyelmét ezekre felhívták volna ; én kötelességszerűen tettem ezt, de most ott hagyom e teret és áttérek a t. miniszter ur programmjának szorosan vett közoktatásügyi részére. Közoktatásügyünknek számtalan baja vagy hadd mondjam ugy, számos baja van, a melyeket a t. miniszter ur is tud és a melyeket az igen t. miniszter ur a programmjában is jelzett. A t. miniszter ur nem foglalkozott részletesen az egyetemmel, nem foglalkozott részletesen a középiskolákkal, csak a népiskolai oktatással. Én őszintén megvallom, egész áttekintésben kivánok foglalkozni ugy az egyetemmel, mint a középiskolai és a népiskolai oktatás kérdéseivel és ha itt-ott talán hézagos lennék, ebben a tekintetben álláspontom az volt, hogy a mikre nem hivom fel az igen t. miniszter ur figyelmét, azokat olyan kisebb bajoknak tartom, a melyekre, azt hiszem, más alkalommal is rátérhetek, mig azok a dolgok, a melyekre szerencsém van a t. miniszter ur figyelmét felhivni, szerény véleményem szerint, olyan sürgős kérdések, a melyeknek megoldását én a magam részéről a legnagyobb örömmel látnám és azért a megoldást a mélyen t. miniszter úrtól igen kérem is. A mi egyetemünket illeti, egyetemünk egyik legfőbb baját az egyetemi szervezeti szabályzatban látom és épen ezért előrebocsátom, hogy az egyetemi szervezeti szabályzatnak gyökeres revízióját kérem. Az egyetemi szervezeti szabályzat 1850-ben készült, benne van az abszolutizmusnak egész szelleme. Ez az egyetemi szervezeti szabályzat hivatalos titoknak deklarál minden tanácskozást. Én ugyan ezt a magam részéről nem helyeslem egészen, de ma igy áll a dolog, és mégis az idén, a mikor a hittudományi kar egy voks kivételével egyhangúlag az egyetemi katedrára Zubriczky Aladár doktort jelölte, megtörtént az az egyetemre nézve szégyenletes dolog, hogy valaki elcsempészte ezt a különvéleményt, és kiszolgáltatta a »Budapesti Hirlap<<-nak, a mely az egyetemre vonatkozólag a legdiffamálóbb és a legsértegetőbb kommentárt fűzte ehhez az ellopott vagy kiszolgáltatott különvéleményhez. Annak daczára tehát, hogy ez a szervezeti szabályzat rossz, a mig az hatályban van, megköveteli, megkövetelhetjük mi is, és a kultuszminiszter ur is követelje meg, hogy a szervezeti szabályzat rendelkezéseit tiszteletben tartsák az egyetemi autonómia érdekében, mert a mit felhoztam, az az egyetemi autonómiának legflagránsabb megsértése. Ugy tudom, hogy az egyetemi tanács akkor egyhangú határozattal ki is mondta, hogy fegyelmi vizsgálatot indit, ez azonban szünetel. Nem tudom, micsoda befolyások érvényesültek. Én ebben az irányban a legerélyesebb vizsgálatot követelem épen az egyetem érdekében. (Helyeslés a középen.) T. képviselőház ! A mi az egyetemnek tudományos szinvonalat illeti, én készségesen elismerem, hogy vannak egyes igazán komoly, tudós, és hivatásuk magaslatán álló, kötelességtudó professzorai is az egyetemnek,de viszont igen sok az olyan tanár, a kit nem a saját tudománya állított annak a tanszéknek az élére, hanem j)ajtáskodás és protekczió, és ha az igen t. miniszter ur óhajtja, szivesen szolgálok részletekkel is. (Halljuk ! Halljuk! a baloldalon.) Tudományos kutatás-e az, hogy egyes professzorok évről évre — hiszen csak nemrég hagytam el én is az egyetemet és volt alkalmam hallgatni e tudós professzor urakat — ugyanazon litografált jegyzeteket olvassák fel, és szinte a Beketow czirkuszba való bokóczlátvánv. a mikor az ott megjelent hallgatóság erélyesen követeli azt, hogy egy »és«-t is olvasson bele a tanár ur, mert tavaly beleolvasta, vagy egy »de«-t is mondjon bele, mert tavaly beleolvasta és a tisztelt professzor ur nem is mehet tovább mindaddig, a mig kénytelen-kelletlen azt bele nem olvassa. Én az illetőket nem akarom megnevezni, de az egész főváros, különösen az ifjúság és azt hiszem, a t. ház tagjainak legtöbbje is tudja, hogy kikről beszélek. Csak azt akarom megjegyezni, hogy ha ez tudományos munkálkodás, ha ez tudományos előadás, akkor azt egy hordár is elvégezhetné. Azt is elküldhetné a mélyen tisztelt nagyságos, méltóságos vagy kegyelmes tanár ur a katedrára, hogy olvassa fel a litografált jegyzetet. Ugyanaz az eredménye volna. Tekintetbe kell vennünk különösen azt,hogy egyetemünknek legnagyobb baja, hogy a tanárok egyáltalában nem fejezik be előadásaikat, és hogy a vizsgálat tisztán lutri. Kmety Károly : Dehogy lutri! Hencz Károly: Eztállitom. Bocsánatot kérek, ha a t. tanár ur más véleményen van, én bizonyítani tudom állításaimat. Állitom, hogy nagy részben, legalább is 90 százalékában lutri a vizsga, a mit tisztán a tudományos előadások rosszaságának tulaj donitok és annak, hogy az előadásokat a professzorok nem fejezik be, sőt sokszor az anyagnak egy negyedrészét sem adják elő, ugy hogy a jelölt tisztán a könyvekre és puskákra van utalva, hogy a különböző tudományágak tömkelegében el