Képviselőházi napló, 1906. V. kötet • 1906. deczember 13–1907 január 18.

Ülésnapok - 1906-82

162 82. országos ülés 1906 < hű történelmi tradicziónkhoz. Felszólalásom és interpelláczióm azon alapszik, a miket elmon­dottam. Ezen okok alapján, melyeket kifej­tettem, remélem, hogy annak idején fel fog állani az illetékes miniszter ur, be fogja nyúj­tani azt a törvényjavaslatot, a mely a szocziális kérdések legbiztosabb, nemes értelemben vett megoldását tartalmazza, a mely alapon egyedül lehet reménye és jogosultsága ennek az állam­nak a jövő boldogulásra, illetve ezen törvény­nyel azután megállapíttatik szociális irány­zat, a mely elsimít minden egyenlőtlenséget gazcla és cseléd, munkás és munkaadó között, vagyis békét teremt. Hogy erre a békére orszá­gunkban, társadalmi életünkben is szükség van épen állami életünk konszolidácziójának meg­erősítése czéljából, azt hiszem, ezt felesleges mondanom. Ezek alapján tisztelettel a következő inter­pellácziót terjesztem a miniszterelnök utján az összkormányhoz a vasár- és ünnepnapok tár­gyában hozandó törvényhozási intézkedések meg­tétele végett (olvassa): »Interpellácziő a miniszterelnök ur utján az összkormányhoz. Tekintettel arra, hogy egy történelmi tra­diczió olyan fontos hagyománya egy nemzet életének, egy ország fenmaradhatási létjogosult­ságának, hogy attól sem eltekinteni nem lehet a nemzeti önbecsülés frivolitása nélkül, sem azzal egyszerűen szakítani egy téves liberaliz­mus jelszava rovására semmiképen sincs meg­engedve, kérdem a miniszterelnök ur utján az összkormányt: Szándékozik-e sürgősen törvényjavaslatot benyújtani a nemzet domináló vallásfelekezeté­nek naptára szerint is megjelölt legalább a főbb ünnepek szigorú megtartása tárgyában? Szándékozik-e ezzel kapcsolatosan a kocs­mák és egyéb mulatóhelyek üzleti idejét is sza­bályozni, korlátozni? Szándékozik-e ezen intézkedéseket egy alko­tandó törvény szigorú paragrafusaiban megálla­pitani és biztosítani ?« (Helyeslés.) Elnök: A miniszterelnök ur kivan nyilat­kozni. Wekerle Sándor miniszterelnök: T. képviselő­ház! (Halljuk! Halljuk!) A vasárnapi munka­szünetről, a mint méltóztatnak emlékezni, az 1891: XIII. t.-cz. intézkedik. A vasárnapi munka­szünet mint szocziális szükséglet állapíttatott meg. Megállapittatott azzal az indokolással, hogy közszempontok, szocziális indokok teszik kívána­tossá, mell ó'zhete ti enné, hogy munkaszünetek tartassanak, és hogy ezek kötelezőleg kimon­dassanak. A vallási momentumot ezen szocziális kérdéstől távol tartottuk, (Élénk helyeslés a jobb- és a baloldalon.) mert, bocsánatot kérek, ha vallási momentumokat keverünk ezen kérdésekbe, akkor megfosztjuk azokat szocziális jellegüktől, (TJgy van!) és olyan divergencziák terére lépünk, czember 19-én, szerdán. a melyek nem alkalmasak arra, hogy a kérdést sikeres megoldáshoz juttassák, hanem mulhat­lanul azt fogják maguk után vonni, hogy az az interkonfesszionális nyugalom, a mely ebben az országban, hála istennek, hosszas küzdelem után helyre állott, újra megzavartassék. (Igaz! TJgy van !) Mi tehát azon az alapon állunk, a melyen állott a törvényhozás akkor, és állott azóta vál­tozatlanul mindig nemcsak a képviselőház, hanem azt hiszem, az egész országnak közfelfogása. Én ezt azért vagyok bátor kijelenteni, mert törvényhozási intézkedést a vasárnapi munka­szünet tekintetében szükségesnek nem tartok; hanem igenis, hogy ez a vasárnajü munkaszünet necsak papiroson maradjon, hanem hogy e tekin­tetben a felmerült méltányos és általam is jogosaknak és nagyjelentőségűeknek elismert szocziális kívánalmaknak, magának a törvény intencziójának teljesen megfeleljen, foglalkozunk igenis a vasárnapi munkaszünetnek kiterjeszté­sével. (Elénk helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Sümegi Vilmos: A pálinkaméréseket zárják be! (Halljuk! Halljuk') Wekerle Sándor miniszterelnök : Foglal­kozunk a vasárnapi munkaszünet kérdésével ugy, hogy az ez alól való felmentések csak a múlhatatlan és elkerülhetetlen szükségek esetére szoríttassanak; foglalkozunk ezzel mindennap; a mint méltóztattak talán látni, az állami hiva­talokban, igy legújabban pl. a posta- és távirda­hivataloknál ismét elkerülhetetlen szükség mér­tékére korlátoztuk ezen vasárnapi műnk szüne alóli kivételeket, illetve nagyobb megszorítások­kal éltünk. Foglalkozunk más tekintetben épen a korcsmák és pálinka-üzletek, továbbá a dohány­tőzsdék tekintetében ezzel a kérdéssel, ugy hogy a mint a gyakorlati életnek szükségei felmerülnek, fokról-fokra a gyakorlati élet kí­vánalmaihoz képest teljes mértékben akarjuk érvényre juttatni ezt a törvényt. De azt hisz­szük, hogy a törvény és az az alap, a melyre az a törvény helyeztetett, nemcsak egészséges, hanem kielégítő is ezen szocziális kérdés meg­oldására, és azért törvényhozási intézkedést e tekintetben tenni nem szándékozunk. Kérem a t. házat, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Elénk helyeslés.) Elnök: Az interpelláló képviselő ur nem kívánván nyilatkozni, kérdem a t. házat, méltóz­tatnak-e a miniszterelnök ur válaszát tudomásul venni? (Igen!) Tudmásul vétetik. Gr. Thorotzkai Miklós jegyző: Somogyi Aladár ! Somogyi Aladár: T. ház! Rövid néhány nappal ezelőtt fejezték be a bizottságok a mun­kásokra nézve életbevágóan fontos törvény­javaslatnak tárgyalását, mely a munkások bal­eset ellen való biztosításáról intézkedik. En­nek fontosságát itt most fejtegetnem nem kell. Rákerül majd a sor akkor, a mikor a

Next

/
Oldalképek
Tartalom