Képviselőházi napló, 1906. IV. kötet • 1906. november 15–deczember 12.

Ülésnapok - 1906-63

63; országos ülés 19Ö6 november 2í-én, szombaton. 63 két helyen választottak meg és ez által tekintélyem és értékem a közéletben fokozódott, (Derültség a jobboldalon.) azt gondolom, hogy saját tapasztalatából tudja, hogy ezt mindig arra használtam fel, hogy annak az eszmének áldozzak, a melyet gróf Batthyány Tivadar t. képviselőtársam felvetett, hogy t. i. létesitsek egy modus vivendit és igenis minden alkalmat felhasználtam arra. [Mozgás a nemzetiségiek padjain.) Polit Mihály: Horvátországgal lehet (Mozgás és zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Brediceanu Koriolán: Az ellentét a most uralkodó politikai irány és miközöttünk igen nagy. önök azt kivánják tőlünk, (Halljuk !) hogy mondjunk le nemzetiségi jogainkról, igényeinkről, melyek politikai programmunkat képezik ... Egy hang : Nincs nemzetiség ! Brediceanu Koriolán: Vagy van nemzetiség és akkor kell hogy annak igénye legyen, vagy nincs nemzetiség ! (Felkiáltások : Nincs l) Szterényi szerint nincs. Menjen csak Szterényi Oraviczabányára, majd meglátja, hogy van. Ott nem beszélt erről semmit. (Élénk derültség.) Tőlünk azt követelik, hogy mondjunk le nemzetiségi igényeinkről. Követeli ezt azon államczél, melyet a reakcziós kormány és a koaliczió kitűzött magának. (Zaj. Mozgás.) A czél a magyar nemzeti állam létositése. Akárhogyan magyarázzák is ezt, bárha mindenki másképen magyarázza is, én azonban mégis tudok olvasni a magyarok szivében és látom azt, hogy minden magyar ember szeretné, hogy ebben a hazában mindenki nyelvében és érzületében magyar legyen. De épen azt mondom, hogy nagy az ellentét, mert mi nem akarunk lemondani nemzetiségi igényeinkről és nem. is vagyunk képesek lemondani róla. (Felkiáltások: Ne is mondjon le! Csak hazafi legyen !) Akkor tessék megpróbálni, mennyiben, lehet összeegyeztetni a mi igényeinket az állami igényekkel és mennyiben nem. Tessék erről tárgyalni velünk és ha meggyőznek minket, akkor lehet erről szó, de ugy a hmine azt mondani, hogy itt nincsenek románok, nincsenek tótok, nincsen nemzetiség, nem lehet. Mert akkor csak annak teszszük ki magunkat, hogy a külföldi lapok, a >>Zeit«, a >>Berliner Tageblatt«, a párisi lapok egyszerűen azt mondják, hogy a nemzetiségeknek egyszerű eltagadása — ostobaság. Polit Mihály : Egyszerűen kinevetik ! Molnár Jenő: Hiszen maguk irják azokat a czikkeket! Brediceanu Koriolán: T. ház! Vázsonyi úrral végeztem. (Élénk derültség. Nagy zaj. Elnök csenget.) A mint beszédem elején mondtam, gr. Batthyány Tivadar nagyon szép módon és theátrális megszakítással előadta azt az ölelkezést és viszonzásul kapta a támogatás iránti kérelmet a horvát miniszter úrtól. De ezen szép ölelkezésből az ütés megint minket ért. (Zaj.) Azon felhivás intéztetett hozzánk, hogy kövessük a nemes horvátok példáját, hajoljunk meg a jelenlegi irány és uralom előtt és olvadjunk bele a pártba őszinte barátsággal. Elfogadom. Polit Mihály,: Én is. Brediceanu Koriolán: Elfogadom azért, mert a mit gr. Batthyány mint előfeltételeket anticzijDált a horvátokra vonatkozólag, ha azt reánk is alkalmazza (Nagy zaj. Mozgás.) kész a béke. Bocsánatot kérek, nem fogok közjogi dolgokat felhozni, sem kérni, egyszerűen ismétlem azt, a mit gr. Batthyány Tivadar ur mondott. »Lám, uraim, — mondta gr. Batthyány Tivadar, — a kormány, mikor átvette az uralmat Horvátországban, rögtön uj választásokat rendelt el és e kormánynak a szabadság, a választások tisztasága iránti érzékének hatása alatt elérték a horvátok azt, hogy Horvát-Szlavonországban szabad, tiszta választások voltak«. Ezt mondotta gr. Batthyány Tivadar. A tiszta választásokat mi is elfogadjuk magunkra nézve, most és mindörökre. . . (Felkiáltások a jobbközépen : Ámen !) ... Ámen ; elfogadjuk, hogy Magyarországon legyenek szabad választások, nem ugy mint eddig voltak. Ez az első feltétel. Szmrecsányi György; ön sem volna itt, ha nem lettek volna tiszta választások. (Zaj.) Brediceanu Koriolán : Ne legyenek a választások olyan erőszakosak, a milyenek voltak pl. Verbón, Kapronczán, Dobrán, a hol a központtól kijelölteket cscndőrszuronyok közt választották meg. (Nagy zaj.) Azt mondja továbbá gróf Batthyány Tivadar, hogy Horvátországban most meghonosult a sajtószabadság. Ezt is elfogadom. Legyen nekünk is sajtószabadságunk, de nem olyan, a minőt a legújabb időkben taj)asztalhattunk, s a mely miatt mint jogászember, higyjék el nekem, őszintén szégyenkezem, (Nagy zaj.) mert minden semmiségből >>izgatást« faragtak. Elnök: Kérem Vlád képviselő urat, ne méltóztassék folytonosan közbeszólni. (Halljuk! Halljuk.') Brediceanu Koriolán : Gróf Batthyány Tivadar azt is állította, hogy Horvátországban érvényesülni fog az általános választói jog. (Halljuk! Halljuk!) Ezek mind olyan anticzipált kedvezmények a horvátokra nézve, a melyek arra késztették őket, hogy keblükre öleljék a magyarságot. (Nagy zaj.) Tessék nekünk is megadni az általános, titkos, községenként! választói jogot az előbbi kedvezményekkel és mi is barátságosan közeledünk majd önökhöz. (Mozgás.) Azt mondotta továbbá gr. Batthyány Tivadar, (Zaj.) mindezen kérdések, t. uraim, nem közjogi kérdések. Általános szabadsági jogokra vonatkozó kérdések, a melyeket ha mi tudunk itten dicsőiteni mint a mi kormányunk munkájának eredményét, miért legyen Horvátországban ez és miért ne legyen itt, miért ne különösen akkor, ha ugyanazon okok, melyek a horvát-magyar barátságot létesítették — ugyanazon eredményt nálunk és köztünk is létesithetik.