Képviselőházi napló, 1906. IV. kötet • 1906. november 15–deczember 12.

Ülésnapok - 1906-63

62 63. országos ülés 1906 november 2í-én, szombaton. az egész komoly magyarság törekszik arra, hogy modus vivendit találjon, a melyen a közös egyetértés létesüljön. Egy hang : Legyenek magyarok ! Brediceanu Koriolán: Engem az úristen románnak teremtett. (Felkiáltások: Legyen magyar állampolgár!) Magyar állampolgár, az voltam mindig. (Zaj.) Én mondhatom, hogy én nem házalnék soha magyarságommal. Én, ha magyarnak születtem volna, olyan magyar ember volnék, mint senki ezen a világon; de azt én nem tenném soha, hogy valakire ráerőszakoljam a magyarságomat. Tessék oly intézményeket létesiteni, hogy az államban minden ember, minden polgár vallás- és nemzeti különbség nélkül meg legyen elégedve és akkor meg fogják kedveltetm a magyarságot. (Zaj és közbeszólások.) Elnök: Somogyi képviselő urat ismételve figyelmeztetem, hogy a szónokot ne zavarja. Brediceanu Koriolán : Meg kell emlékeznem, t. ház, hogy a jogegyenlőtlenséget kiemeljem, az erdélyi választási törvényt emiitettem.. Vázsonyi képviselő ur azt mondja: »összehasonlitásokat tettem a magyországi czenzus és az erdélyi czenzus között és'azt találtam, hogy Erdélyben, a hol egy hold föld értéke 50 forint, kisebb a czenzus, mint Bácskában, ahol egy hold föld értéke 1000 forint.* Nagyon sajnálom, hogy Vázsonyi képviselő ur nem olvasta el Eötvös Károlynak erre vonatkozó művét, a melyben bebizonyítja, hogy ha az egyenlőség alapján csinálták volna meg a választási törvényt Erdélyben, akkor onnan majdnem csak románok kerültek volna be a házba. Most pedig összesen négy román képviselő kerül onnan ide. Ezzel a törvénynyel mesterséges utón akarták a románságot a parlamentből kiszorítani. Látjuk ezt abból, hogy Erdélyben a városokban 16 forint adóalap, a községekben pedig 84 forint adóalajj a választási jog gyakorolhatásának az előfeltétele. A községekben ugyanis a románság van többségben. A városokban választó, a kinek három szobája van, a községekben lehet tiz szobája és azért mégsem választó. Csináltak azután még egy hallatlan dolgot, hogy mégis jusson valami a románoknak is. Kimondották, hog}^ azokban a községekben, a hol egy szavazó sincs, száznál több füst után két füstös, száznál kevesebb füst után egy füstös legyen szavazóvá megválasztható. A székelyeknek, a magyaroknak minden kis városban megvan a maguk külön választói joga. Ez szép egyenlőség. Molnár Jenő: Hát Bihar vármegyében hogyan áll a dolog ? Elnök: Kérem Molnár képviselő urat, ne zavarja a szónokot. Brediceanu Koriolán: Ezért mi az általános választói jogot olyan útnak tekintjük, amely a jogegyenlőség kivivására visz, a mely eredményezni fogja mindenkinek egyenlő poütikai befolyását. Ezt az utat meg kell csinálni. Ez uj ut lesz. Polit Mihály; Európában nem uj, csak nálunk ! Brediceanu Koriolán: Kövön, sziklán erdőn keresztül kell vezetnie ennek az uj útnak. Hencz Károly (közbeszól.) Brediceanu Koriolán : Személyem iránti tiszteletből nem tudok goromba lenni. Tessék más társakat keresni. Elnök: Hencz Károly képviselő urat figyelmeztetem, ne tessék folyton közbeszólni. Brediceanu Koriolán : Ez az ut uj és mindenkinek, a ki barátja a szabadságnak, egyenlőségnek és demokrácziának, kötelessége ezt az utat egyengetni. Azok, a Idk a kormány hatalmát birtokukban tartják, mindent elkövetnek arra, hogy ezen ut egyáltalában meg ne nyittassék, vagy ha megnyittatik, ez minél később történjék és hogy akkor is olyan akadályok gördittessenek a gyengébbek elé, hogy a jogegyenlőséghez még se juthassanak. Ezt az utat meg kell csinálni; ezt mondjuk mi; mondják a szocziálisták és mondják a demokraták is. Ha ezen ut megnyitására irányuló törekvésünkben ezen munkában mi találkoztunk a szocziálistákkal, a demokratákkal és látjuk, hogy ezek is akarják és amazok is akarják ezt az utat létesiteni, micsoda jogon és micsoda észszerűséggel utasitanók mi vissza ezen szocziálista és demokrata társakat í Nekik nem kell a mi segítségünk, hogy mi ezt az utat megnyissuk ? (Mozgás a baloldalon.) Én nem hiszem, hogy ez a valódi demokráezia szempontjából tapintatos és helyes volna és azt hiszem, hogy ez inkább arra irányuló momentum volt, hogy a jelenleg uralkodó nomzetiségellenes iránynak bókoljon, de azzal szolgálatot a demokrácziának egyáltalában nem tettek, mert ott, a hol nem egy vagy két nemzetnek, hanem az egész emberiségnek jogai forognak koczkán, ott egy egyén vagy egy faj semmi, azonban a nemzetiségek önzetlenül lelkesednek e jogokért és azt követelik, hogy nyújtsunk az együttműködésre lehetőséget mindazoknak, a kik ajánlkoznak arra, hogy ezen utón haladjanak és vállvetve küzdjenek ezen czélok létesítésére. Azért nagyon szomorú jelenet volt az tegnap, a midőn ezen ut megalkotására való törekvésben találkozott Vázsonyi és Polit Mihály, és ennek öregsége daczára Vázsonyi, a demokrata mellére öklével ütött és utasította vissza. (Ugy van! Tetszés a nemzetiségiek padjain.) Es miért, t. ház 1 Azért, mert nemzetiségi klubbot alakítottunk. De hát micsoda klubbot alakítsunk mi nemzetiségiek, ha nemzetiségi programmal megválasztva lettünk % Miért van nekünk nemzetiségi programmunk ? Erre megadom a feleletet: Ha mi azt a programmot a néptől kaptuk, pártkonferenczián alkottatott az. És nagy tévedés azt hinni, hogy mi akármelyik pártba bemehetnénk a nélkül, hogy a népet megkérdeznénk, mert itt nem egyszerűen 14 emberről van szó, hanem a partról, a programmjáról. Ezen 14 embernek ereje abban a lelkesedésben van, melylyel a nép irántunk viseltetik. (Ugy van! a nemzetiségiek padjain.) És nagyméltóságú belügyminiszter ur, azóta, hogy