Képviselőházi napló, 1906. IV. kötet • 1906. november 15–deczember 12.

Ülésnapok - 1906-75

398 75. országos ülés 1906 c hogy azok a hidegvérű lovak ugy megfeleljenek a gazdaságban, mint a noniuszok. Ezek bizony jobban megfelelnek a gazdaság­ban, mert a nehéz, hidegvérű lovak elromolnak a szántásban. Pénzt többet adnak értök, mint a telivérért, de a kisgazdától ugy sem veszi meg az állam, mert az uradalmak elég lovat nevelnek az állam részére és ha megveszi is, csak ötéves korában, pedig hidegvérű lóért kétéves korában már fizetnek 1000—1200 koronát, ha jól ki van fejlődve. Én is ajánlom tehát a miniszter ur figyel­mébe, hogy azokat a hidegvérű lovakat is szapo­rítsuk valamennyire, de nem egészben, a noniuszok­nak nem szabad elpusztulni. (Helyeslés a bal­oldalon.) Nem akarom figyelmüket az idő előrehaladott volta miatt soká igénybevenni. Röviden csak ezen megjegyzéseimet akartam elmondani, azonban nagyon kérem a t. miniszter urat, legyen szives azokat figyelembe venni és e bajokon segiteni. A költségvetést elfogadom. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra senki sincs feliratkozva. Kivan még valaki szólni ? (Felkiáltások : Senki !) Senki sem kivánván szólni, a vitát bezárom. Még az előadó urat illeti a szó. Az előadó ur nem kivan szólni. A földmivelésügyi miniszter ur kivan nyilat­kozni. (Halljuk ! Halljuk!) Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter: T. képviselőház ! Mindenekelőtt az előttem szóló Csányi Sándor képviselőtársamnak vagyok bátor megjegyezni, miszerint azon kérdések, melyeket ő felhozott, részben olyanok, a melyek első sorban t. kollégámat, a pénzügyminiszter urat érdeklik. A mi az én tárczámat közvetlenül érdekli, erre nézve csak azt mondhatom, hogy tanácsait szívesen hall­gatom és azokat megszívlelni iparkodni fogok. (Helyeslés.) Szmrecsányi György t. képviselőtársam aján­lotta a hegyvidéki akcziónak folytatását és pedig különös tekintettel a tót vidékekre. Erre nézve azt a választ adhatom, hogy a hegyvidéki akcziót igenis évről-évre szándékozom kiterjeszteni, (He­lyeslés.) és pedig ugy, hogy ezen kiterjesztésnél a hazafias tót nemzetiségre is tekintettel legyek. (Általános helyeslés.) Török Kálmán képviselőtársamnak a borérté­kesítés tekintetében előadott kívánságára meg­jegyzem, hogy épen a tegnapi napon beadtam egy előterjesztést, mely szerint a beruházási torvónj­által rendelkezésemre adott két millió nemcsak szorosan szövetkezetekre, hanem más borértékesitő czélokra is felhasználható legyen. A mi pedig az agrárkölcsön kérdését illeti, ezen kérdést igenis hajlandó vagyok fontolóra venni, hajlandó vagyok a pénzügyminiszter úrral e részben tárgyalásokat folytatni és örvendenék, ha e tárgyalások ered­ménye olyan lehetne, a mely a t. képviselő urat megnyugtatni alkalmas. (Helyeslés.) Nagy érdeklődéssel hallgattam Veres József ; t. képviselőtársam beszédét a szocziális kérdésről. iczember 11-én, kedden. Az idő rövidsége nem engedi, hogy ezen beszédre részletesebben terjeszkedjem ki. Kiterjeszkedett e kérdésre Csitáry Béla t. képviselőtársam is és én teljesen igazat kell, hogy adjak neki abban, hogy az 1898 : II. t.-cz. nem váltott be minden reményt, a mely ezen törvényhez köttetett, az onnan volt, hogy a végrehajtásnál történtek mu­lasztások és j)edig nemcsak a közigazgatási köze­gek részéről, hanem történtek mulasztások a gaz­dák részéről is, (Ugy van! ügy van !) mert annak a törvénynek épen az a czélja, hogy az egyezke­dések ne épen akkor történjenek, mikor közvet­lenül aratás előtt vagyunk, hanem az alternatíva előre megállapittatván, minden fél az alternatí­vához tartsa magát. (Helyeslés.) Sümegi Vilmos t. képviselőtársam a csík­megyei erdőkérdésekkel foglalkozott. Előre bocsá­tom, miszerint azt az irányzatot, hogy a széke­lyek iparkodnak legelőket szerezni, én részemről előmozdítom. (Helyeslés.) Mintalegelőket máris csinálunk, ha pedig a községek legelőket akarnak örök tulajdonul megszerezni, ezen akcziójukban az állam részéről őket támogatni kívánom. (He­lyeslés.) A mi a gyergyóalfalusi erdőeladást illeti, előre kell bocsátanom, hog) 7 tévedés az, miszerint ezen erdőnek szabad kézből való eladásába György Endre földmivelésügyi volt miniszter (Felkiáltá­sok : Ügyvivő f) befolyt volna. Én, t. ház. ezen erdőeladás dolgában csak annyit jegyzek meg, hogy a közbirtokosság ezen erdőt szabad kéz­ből adta el, elég helytelenül. (Igaz! ügy van !) Igen sajnálom, hogy akkor a minisztérium ezen erdőeladást helybenhagyta. A beadott panaszra nézve vizsgálatot rendeltem el, az erdőeladás ténye tekintetében azonban már fait accompli előtt állottam. Hogy a vizsgálatnak mi lesz az eredménye, arra nézve ma nem nyilatkozhatom, mert a vizsgálatok eredményének elébe vágni nem szoktam. Hanem, igenis, ígérem, hogy ezen vizs­gálat befejezését gyorsítani fogom. (Helyeslés.) Nemkülönben azt is kijelentem, hogy azon czélt, a mely a szerződésben ki van kötve, hogy nyolcz­ezer katasztrális hold terület a községnek jusson, hogy annak örök időkre erdőként való fentar­tása biztosítva legyen, folyton szem előtt fogom tartani. (Helyeslés.) A míg ezen czélt biztosítva nem látom, addig további erdővágásokra fahasz­nálati engedélyt adni nem szeretnék. (Helyeslés.) Mérey Lajos igen tisztelt képviselőtársam beszéde végén azt a kérdést intézte hozzám, hogy milyen álláspontot foglalok el az önálló berendezkedés tárgyában. (Halljuk !) E tárgyban, a mint méltóztatik emlékezni, a gazdatársadalom­ban igen nagy viták és nézeteltérések voltak és a mikor a megegyezés már majdnem lehetetlennek látszott, akkor kezébe vette az ügyet a gazdáknak örök érdemű volt vezére, gr. Károlyi Sándor és az önálló berendezkedés érdekében oly megálla­podást hozott létre, a melyben azok a kívánalmak is megvannak határozva, a melyeket a gazdák megvalósitandóknak tartanak a czélból, hogy ezen

Next

/
Oldalképek
Tartalom