Képviselőházi napló, 1906. IV. kötet • 1906. november 15–deczember 12.

Ülésnapok - 1906-75

75. országos ülés Í9C6 deczember 11-én, kedden. 399 •önálló berendezkedés nekik aránytalan károkat ne okozzon. De ez a gazdák és a gazdatársadalom dolga. A mi a kormány szerepét illeti, én csak azt mondhatom, hogy t. kollégáimmal teljes szoli­daritásban vagyok; napról napra tárgyalunk a kereskedelmügyi miniszter úrral kiegyezési, vám­és kereskedelmi ügyekben és még nem volt eset arra, hogy köztem és a kereskedelemügyi miniszter ur között nézeteltérés lett volna. (Élénk éljenzés.) Ez, azt hiszem, a t. képviselő urnak annál inkább megnyugvására szolgálhat, mert az igen tisztelt kereskedelemügyi miniszter úrban egyszersmind pártjának nagyérdemű vezérét tisztelheti, (ügy van !) Tuskán t. képviselőtársam a Dráva és a Száva szabályozására hivta fel figyelmemet. Erre nézve megjegyzem, miszerint évek során át a horvát­szlavón kormánynyal összeköttetésben voltam. Hozzátehetem, hogy a horvát-szlavón kormány között és közöttem nézeteltérés emlékezetem sze­rint nem volt. A Száva és a Dráva szabályozása a jelen költségvetésben is figyelembe van véve, a mennyiben a Drávának Barcstól Gyékényesig való szabályozására negyedik részletül 250.000 korona, a Szávának a torkolattól Capragig való szabályo­zására negyedik részletként 250.000 korona van előirányozva, s az indokolásban ki van mondva, hogy ezen összeg terhére a haj ózást gátló gázlókat kotrással és egyéb hajózási akadályokat a megfelelő szabályozásokkal, felülről lefelé haladó sorrendben eltávolíttatni szándékozom. A mi pedig a jövőt illeti, erre nézve jelentem, t. ház, hogy a mint már a múltkori beszédemben is egy pár szóval je­leztem, van egy nagy előmunkálat a további vizi beruházások tárgyában. Ezt a munkálatot a társminiszterekkel még nem tárgyaltam le, magam sem foglaltam el vég­leges álláspontot, az országos vizépitészeti hivatal azonban, a mely az előmunkálatokat eszközölte, a barcs-drávatoroki hid szabályozására 18 millió koronát irányoz elő, a gyékényes-barcsi szabályo­zásra 5,400.000 koronát, a Száva szabályozására pedig 6 millió koronát. Álláspontot e kérdésben még nem foglalhatok el, azonban ezen adatokból is méltóztatnak látni, hogy a Dráva és Száva sza­bályozásának kérdése különös gondoskodásom tár­gyát képezi. Papp Elek t. képviselőtársam, a ki vizi ügyek­kel már régóta és nagyon behatóan foglalkozik, figyelmembe ajánlja, hogy az ármentesítés ügyét maga az állam vegye át. Ezt kissé merész eszmé­nek tartom. Merésznek financziális szempontból -és merésznek azért is, mert azt hiszem, hogy a hol autonóm testületek vannak és azok annyira, amennyire megfelelően működnek, iparkodnunk kell ezeket a szervezeteket fentartani. Ebből az okból nem határoznám el magam könnyen arra, hogy az ármentesítés ügyét államosítsam. A t. képviselő ur utalt arra is, hogy a csatornákat hajózási és öntözési szem­pontból kellene építeni. Megjegyzem erre nézve, drogy földrajzi és egyéb hyclrografiai okoknál fogva nálunk a hajózást és öntözést nem lehet egy és ugyanazon csatornánál összekapcsolni. A mi pedig a völgyzárlatokra vonatkozó meg­jegyzéseit illeti, arra nézve megjegyzem, hogy e tekintetben szakértőink nagy íentartással vannak. Laehne Hugó t. képviselőtársam figyelmembe ajánlotta az állattenyésztés fellendítését. Tökéle­tesen igaza van, mert az állattenyésztés a gaz­dának az az egyedüli forrása, a mely neki biztos és emelkedő jövedelmet ad. (Élénk helyeslés.) Az állattenyésztés fellendítése szempontjá­ból nem is riad vissza a kormány semmiféle áldozattól. Én azon kedvezményes százaiékokat, a melyeket egy előző kormány eltörölt, vissza­állítottam. (Helyeslés.) Hogy még kiadőbb legyen az állattenyésztés terén való működés, nemcsak tőkében adunk segélyeket tenyész­állatok beszerzésére, hanem kamatokban is. A hol életrevaló gazdatársadalom van, a hol életrevaló pénzintézetek vannak, ott azok maguk elvégzik azt a dolgot és mi a kamat egy részét téritjük meg. Ezen a módon eljárva, kétszer­háromszor annyit lehet elérni, mint rendes körülmények között. Én csak annyit mondha­tok, hogy bármikor találkozom gazdasági egye­sületi közegekkel, mindig azt kérdezem tőlük, nem csinálbatnak-e valamit az állattenyésztés terén, mindig arra kérem őket, forduljanak bizalommal hozzánk, mert meg fogjuk találni a segitség módját. (Helyeslés.) Igaza van a t. képviselő urnak abban, hogy a tejszövetkezetek terén mutatkoznak bizonyos visszásságok. Van nagy haladás, de vannak olyan körülmények, a melyek fokozot­tabban kell hogy igénybe vegyék figyelmünket. Ez nem titok előttem és remélem, hogy igy sikerül olyan megoldást találni, a mely a kép­viselő úrra is és általában is megnyugtató lesz. Irsay t. képviselőtársam utalt az erdélyi magyar fajtenyészet fentartására. A dolog ugy áll, hogj r a nyugoti tenyészet haladását nem tudjuk megállítani abból az egyszerű okból, hogy a nyugati jószág, a nyugati faj sokkal jobban fejlődik, sokkal hamarább hoz jövedel­met. Az igás erő szempontjából azonban hát­rányai vannak és ezért szándékozom bizonyos áldozatok árán is az erdélyi magyar szarvas­marha fajt fentartani. (Helyeslés.) Érdekes, t. ház, hogy a földmivelési költség­vetés vitáját majdnem teljesen a birtokpolitikai kérdések dominálták. Nagyon külömböző, oly­kor ellentétes szempontokból világították meg ugyan a kérdést, de már maga az a körül­mény, hogy minden második szónok birtokpo­litikai kérdéssel foglalkozott, mutatja a tele­pítési és parczellázási törvényjavaslat sürgőssé­gét és szükségességét^ (Élénk helyeslés a bal­és a szélsöbaloldalon.) És itt óva intek attól, hogy nagyon messze menjünk terveinkkel; hogy ezen törvényjavaslattal összekapcsoljunk minden lehető

Next

/
Oldalképek
Tartalom