Képviselőházi napló, 1906. IV. kötet • 1906. november 15–deczember 12.

Ülésnapok - 1906-74

74. országos üiés 1906 ságnak, a melyben az erdélyi részek vannak, milyen sajnos következményei vannak. 1894-ben volt az erdélyi részekben 32 nemzetiségi intézet. 1904-ben már 68, a betét 1894-ben 39 millió korona volt és 10 év alatt 85 millió koronára szaporodott. A jelzálogkölcsönök 10 évvel ezelőtt 60 milliót tettek ki és ma már közel járnak a 100 millióhoz. (Egy hang balfdól: Az elnyomott oláhok !) Az összes román intézetek aktívái egy évtizeddel megelőzőleg 1—2 milliót tettek ki, ma pedig már 99 millióra emelkedtek. És a midőn tudjuk, a midőn lépten-nyomon tapasztaljuk, bogy a nemzetiségi intézetek nemcsak gazdasági szervei az ő törekvéseiknek, hanem minden egyes nemzetiségi pénzintézet politikai exponense az ő törekvéseiknek, (Igaz! ügy van

I) a midőn látjuk, bogy lépésről-lépésre haladnak az erdélyrészi nemzetiségi pénzintézetek a birtokvásárlásokban és látjuk, hogy a kölcsönre szorult ember úgyszólván verseny nélkül Id van szolgáltatva nekik, nézhetjük-e valósággal keleti fatalizmussal, hogy lépésről-lépésre tért hódítanak a nemzetiségiek és maholnap a kölcsönre szorult embernek két dolog közt kell választani: vagy a nemzetiségi intézet karjaiba keU rohannia, vagy pedig váltóhitelt kell igénybe vennie, vagyis választania kell a gazdasági vagy a nemzeti tönkretétel között, (ügy van!) A fővárosi pénzintézetek az erdélyrészi birtokviszonyokkal vajmi keveset törődnek. A fővárosi bankárnak szivét nem dobogtatja meg az erdélyrészi birtokokon mindennapos dobpergés. Az osztálysorsjáték jövedelme sokkal kedvesebb, mint a székelyföldi akczió folytatása és az egyes intézetek fényesen csoportosított mérlegeiben a nemzeti szempontokat szuperdividendákként szétosztani nem lehet. (Igaz ! JJgy van !) Az erdélyi részekben pedig a nemzetiségi intézetekkel szemben összesen két intézet versenyez, de ezek is szervezetüknél fogva képtelenek a kellő verseny felvételére. Marad tehát a váltóüzlet A váltóüzlet virágzik is az erdélyi részekben és csodálatos, hogy midőn minden gazdasági ág veszedelemben van és napról-napra szerepelnek a birtokváltozások árverés utján és jelzálogkölcsönhöz alig lehet jutni, a váltótárczák fényesen szerepelnek, óriási mértékben nőnek ; természetes, hogy a váltótárczák alapján készített mérlegből nem hangzik ki a tönkrement kisemberek jajkiáltása. Emiitettein, hogy az összes erdélyrészi magyar pénzintézetek jelzálogtárczája 22,000.000 korona, a nemzetiségiekében 92,000.000 korona van. Megfordítva azonban a magyar pénzintézetek váltótárczája 82,000.000 korona, tehát 100 százalékkal több, mint a nemzetiségi intézetek váltótárczája. És ez arról tanúskodik, hogy a legsúlyosabb, neki legkevésbbé megfelelő módon épen a magyar társadalom, a magyar gazdaosztály van eladósodva az erdélyi részekben. És hogyha a székelyföldi viszonyokat veszem, azok még szomorúbbak, mert a Székelyföldön az KÉPVH. NAPLÓ 1906 —1911. IY, KÖTET. iczember 10-én, hétfőn, 369 összes székelyföldi pénzintézetek jelzálogkölcsöne 5,000.000 korona, váltótárczája pedig 28,000.000* korona. Ezelőtt tíz évvel 15,000.000 volt, tehát magának a Székelyföldnek csak a székelyföldi pénzintézeteknél levő váltóadóssága tiz év alatt 100 százalékkal nőtt. Hogy milyen kamatokat szednek ezek után a kölcsönök után, hogy képes-e a legnagyabb odaadás, gazdasági törekvés és szorgalom mellett is a magyar gazda ezt a kamatot kikeresni, azt néhány számmal fogom illusztrálni. (Halljuk l Halljuk !) A 32 székelyföldi pénzintézet 5,188.973 korona alaptőke után 605.000 korona tiszta jövedelmet' produkált egy év alatt, tehát az összes költségeket, adókat, fizetéseket stb., szóval az egész rezsit levonva, a kamatozásra bennlevő tőkének mintegy 11%-át keresték meg. Például hozom fel az egyik magyar pénzintézet mérlegéből, hogy 40.000 korona alaptőke mellett, csak váltóüzlettel foglalkozván, 12.000 korona tiszta jövedelmet produkált egy évben. Az 1902. évben 153 erdélyi pénzintézetből dolgozott 8%-kal 35, 9%-kal 26, 10%-kal 25, ennél még magasabb százalékkal 39. (Mozgás.) Csoda-e, t. ház, ha ily viszonyok között naprólnapra szaporodnak az árverések és lehet mondani, hogy ezek az egyes vidéki kis intézetek nem a gazdasági fényes prosperálásról tanúskodnak, hanem inkább az uzsoratörvény elégtelenségéről. Magának a bajnak feltárásánál teljes őszinteséggel kell eljárnunk, rá kell mutatni arra is, hogy az erdélyrészi pénzintézetek közül a legtöbb nem felel meg a feladatnak, a mely nemzeti szempontból ráhárul. Ha azok az anyagi erők, azok az intellektuális tényezők, melyek a pénzintézetek szervezetében megvannak, hivatásuknak tartanák nemcsak a tőkének minden határon tul való kamatoztatását, de a nemzeti politikának minden téren való elősegítését, akkor ezek a pénzintézetek volnának azok, a melyek nemzeti missziót is teljesítenek. De mai szervezetükben mindennek inkább felelnek meg, csak annak a kötelességnek nem, a mely nemzeti szempontból rájuk hárul. (Igazi ügy van!) ' • =

J T. ház ! Nemcsak gazdasági szempontból áll ez, hiszen lépten-nyomon látjuk azt, hogy nemcsak a belefektetett anyagi tőkét használják fel uzsoraczélokra, hanem szemben állva nem egyszer a nemzeti iránynyal, a benne fekvő csekély erkölcsi tőkét uzsorakamatra adják kölcsön annak a vidéknek, a melyen gazdálkodnak. (Igaz! ügy van !) A nemzetiségi intézetek — őszintén kell elmondanom a dolgokat ugy, a hogy vannak — egész fanatizmussal szolgálják saját faji érdekeiket. E tekintetben a számok rettenetesek. Az annyi

1szór hangoztatott Albina 1903-ban. 16.400 koronát adott román gazdasági és kulturális czélokja,..:a.z utolsó tiz évben nem kevesebb mint 17&O00 koronát. A nagyszebeni általános, takarékpénztár ugyanezen évben 107.000 koronát adott ..kulturális czélokra és az utolsó tiz évbeii ez az egy intézet 47