Képviselőházi napló, 1906. IV. kötet • 1906. november 15–deczember 12.
Ülésnapok - 1906-74
74. országos ülés 1906 foglalkozni kelL'de az év bármely szakában. Hiszen nézzük csak azt a bolgár konyhakertészt, a maczedon dohánykertészt, a ki egy-két hold földből nemcsak családját tudja ellátni, de vagyont is szerez, (Ugy van!) Újra Beksicsre kell hivatkoznom, arra az idealizáló politikusra, a ki Magyarországot a jövőben Európa konyha- és gyümölcskertjének képzelte. T. képviselőház ! Főczélja a földmivelésügyi politikának, azt hiszem, erős kisbirtokos osztály létesitése. Ez azonban több módon eszközölhető. Hiszen külföldön a járadékbirtokok alakítását, a törzsöröklési rendszert elfogadták. (Helyeslés.) De nem értek mindenben egyet e tekintetben, mert épen a járadékbirtokok alakítása és a törzsöröklési rendszer bizonyos tekintetben retrográd intézmény. Baross János: De szükséges ! Ábrahám Dezső: Bizonyos szempontokból, de nem abszolút értelemben. Mert mit látunk ? Azt látjuk, hogy az ily elemek, a melyeknek nem jutott földbirtok, készpénzt kapnak, nem tudják azt eléggé értékesíteni, és ismét lesznek jómódú és lesznek nagyon szegény emberek. Baross János : Menjenek iparosnak ! Ábrahám Dezső: Most még nem lehet erről beszélni, mert hiszen iparunk nem annyira kifejlett. Nálunk a mezőgazdasági munkabér átlaga 117—159 fillérre terjed. Most már mit látunk ? Ha ezek a kielégítetlen elemek a maguk szükségleteinek beszerzése és biztosítása végett kénytelenek az ipari központba tódulni, mi lesz ezekkel az elemekkel? Ottan a maguk egyszerűségében a legnagyobb csalódás fogja érni ezeket épen kezdetleges ipari állapotainknál fogva. Pedig, mint a »Revue des deux mondes« mondja, legveszedelmesebbek a társadalomra nézve azon falusiak, a kik a városokban magukra hagyatván, nem találnak kellő foglalkozást és kereset hiányában fellázadnak a létező jogrend ellen. T. ház! Talán nem fog tetszeni épen t. Mezőn Vilmos képviselőtársamnak, de sokkal jobb hazafinak tartom, semhogy az érveket meg ne hallgassa, foglalkoznom kell épen az izgatás kérdésével. Egy hang (a szélsőbaloldalon) : Ö nem tartja magát izgatónak! Ábrahám Dezső: Látjuk, hogy a mostani mezőgazdasági viszonyok közt épen az izgatásoknak olyan nagy terrénuma akad. összeáll keresetforrás hiányában 2—3 ur, lapot alapit, és ezen lap exisztencziáj ának biztosítása végett előfizetőket gyűjt, hivatalos szakközlönynyé téteti meg magát és olvasókat szerez a maga részére a tudomány és az emberszeretet nevében, a melyekhez azonban nagyon kevés közük van, és felizgatják a föld munkásait épen akkor, mikor legnagyobb szükség van reájuk, és a mit a májusi eső megtermett, azt veszni hagyja az aratósztrájk. (Igaz! Ugy van f) Ugy járnak ezek az urak, mint a német deczember 10-én, hétfőn. 365 költő mesterének az inasa, a ki felidézte gazdájának szellemeit, de nem tudta őket lecsillapítani. Baross János : Nem is akarják ! Ábrahám Dezső : T. képviselőház ! Az Istentől nem lehet sztrájkkal kétszeri aratást kieszközölni. Az az aratás, a mely elmúlt, csak a második esztendőben fog visszajönni, ugyanabban az évben többé nem jön vissza. Nem azért mondom ezeket, mintha az egyes elnyomott társadalmi osztályok érdekében történő mozgalmakat helyteleníteném. Jogosaknak és szükségeseknek tartom őket. Azonban épen azért, mert jogosaknak és szükségeseknek tartom azokat, kénytelen vagyok foglalkozni azzal, hogy ezen mozgalmat ellensúlyozni kell akkor, mikor az már nemcsak az állam, hanem épen az illető osztály megrontására tör. Mérey Lajos; Már most is erre tör ! Ábrahám Dezső: Azt hiszem, mese az, a mit arról a 100.000 kuliról mondanak, nehéz azoknak az ídeszállitása, és nem is fogja magát kifizetni. Azonban figyelmeztetnem kell épen ezen urakat és épen a földmivelő osztályt, melynek érdeke annyira a szivemen fekszik, hogy a szocziális mozgalmak, a tulkövetelések fogják maguk után vonni azt a körülményt, hogy gazdáink kénytelenek lesznek nagyobb értékben arató- és egyéb gazdasági gépeket beszerezni, mely azután őket egyedüli foglalkozásuktól fosztja meg. Én azt hiszem, hogy ugy az ipari, mint a mezőgazdasági munkásosztályt intézményesen kell bekapcsolni a magyar nemzeti állam keretébe. Az intézményes bekapcsolásra nagyon alkalmasak azok az eszmék, a melyeket a földmivelésügyi miniszter ur magáévá tett, a munkástanácsok, a munkásközvetités és a legutóbb tervbe vett cselédközvetités. Gróf Majláth József egy legközelebb tartott értekezleten előadott beszédében fiókpapagályoknak mondotta azokat az elemeket, a kik a szocziális tanokat mérlegelés és fontolgatás nélkül magukévá teszik és tovább adják. Pedig nem volt igaza gr. Majláth Józsefnek, mert hiszen a magyar nép nem megfontolás nélkül tesz magáévá eszméket. A magyar fajnál talán a világon sincsen gondolkozóbb, meditálóbb faj. Kényszeritette őt arra épen az az évszázados nemzeti küzdelem, a mely örökösen közjogi gravamenekkel foglalkozott. Ez a magyar nép szeret tanulni és épen ezt a tanulási vágyát kell nekünk kiaknázni a szakoktatás keretében. Epén arra akarom a t. földmivelésügyi miniszter ur figyelmét felhívni, hogy a szakoktatást kell abban az irányban kiterjeszteni, hogy az necsak szak-, hanem egyúttal szocziális oktatás is legyen, mert ha aiZ ä gondolkozó magyar nép látni fogja azt, hogy a szocziális kérdéseket más irányban is megvilágosítják, mint a mely irányban már eddig nemzetellenesen megvilágították, akkor magáévá fogja tenni a másik gondolkozásmódot, mert a magyar nép mindig szerette a földet és mindig szerette a földhöz fűződő hagyományt, (Élénk helyeslés.) Zlinszky István : Nemzeti szocializmust kell csinálni! , :
