Képviselőházi napló, 1906. IV. kötet • 1906. november 15–deczember 12.

Ülésnapok - 1906-74

362 7í. országos ülés 1906 deczember 10-én, hétfőn. Svájcában csinálták meg, helyes, de nálunk nem egészen felel meg.

: Nézzük, t. képviselőház, a kötött birtok szocziológiai jelentőségét Magyarországon. A hitbizományok országos átlaga Magyarországon 47 százalék, mig a Dunántúl 14 százalék. Látjuk, hogy épen a harmadévi és a tavalyi sztrájkok a Dunántúl verték a legnagyobb hullámokat és innen terjedtek át az ország egyéb részeire. (Igaz ! ügy van ! balfelöl.) *r Ha szocziológiai szempontból nem teljesiti hivatását a kötött birtok, akkor rá kell térnem egy oly jelenségre, a mely épen a nemzetiségi birtokokra, a nemzetiségi egyházak kezében levő birtokokra vonatkozik a nemzeti állam kiépitése tekintetében. Nem akarok a szekularizáczió rideg álláspontjára helyezkedni; elismerem, hogy voltak, ma is vannak egyházak, a melyek a magyar állam fentartása érdekében mindig hatalmas tevékenységet fejtettek ki; azonban mutassanak ezek a nemzetiségi egyházak csak egy olyan kulturális intézményt, csak egy olyan dolgot, a mely a magyar nemzeti állam eszméjének előmozdítására alkalmas ! T. képviselőház ! Ezek az intézmények nem a magyar nemzeti állam, eszméjének az elősegitésére törekszenek, hanem mind egyes szigetek a magyar állam testében, a melyben megvetheti lábát a nemzetiségi mozgalom. (Ellenmondás.) T. képviselőház! Bár czáfolnák meg ezeket nemzetiségi t. képviselőtársaim. (Halljuk ! Halljuk !) Szent István és előző királyaink azt tartván, hogy az egynyelvű állam törékeny, — a mit ők nem a nyelvre, hanem a különböző fajokban elhelyezett jó tulajdonságokra és energiára építettek — ilyen egyházi birtokokat adományoztak. Most a XIX. században, a mikor a nemzeti eszme lett uralkodóvá... (Felkiáltások: XX-ik században !) A nemzeti eszme a XIX. században keletkezett és a XX. század építi azt teljesen ki. Most ezen állapotban jogosítva van a nemzet arra, hogy ezeket az adományokat a nem hazafias egyházaktól elvegye, épen ugy, mint a hogy azokat annak idején adta. (Élénk helyeslés.) T. ház! A hitbizományok kérdése már a magánjog szentségébe ütközik. Ebben a tekintetben nem akarok szerzett jogokat érinteni, azonban engedje meg a t. ház és engedjék meg azok, a kik legközvetlenebbül érintve vannak, hogy ezzel a kérdéssel rövidebben foglalkozzam. (Halljuk! Halljuk!) Itt ismét egy 67-es politikusra kell hivatkoznom, szintén egy kiváló publiczistánkra, Beksics Gusztávra, a ki, a midőn Mátyás Király Birodalmát megírta és a jövendő Magyarországot elképzelte magának, szintén bizonyos tekintetben kétségbe vonta a hitbizományok létjogosultságát, meg akarta ugyan azokat tartani, azonban nemzeti missziót akart nekik adni. Baross János : Ez a helyes álláspont! Ábrahám Dezső: Az országos átlag, a mint már szerencsém volt említeni, 4-70%. Mit látunk azonban Erdélyben, a hol legjobban támadják a nemzeti állameszmét ? Ott nem egészen %% a hitbizomány. Ha a hitbizományi birtokosok a maguk nemzeti politikai kötelezettségét felismerik, akkor be fogják látni azt is, hogy épen a sik vidékekről kell elvinni részben Erdélybe, részben a perifériákra ezeket a hitbizományi birtokokat. (Elénk helyeslés.) Ott fogják nemzeti missziójukat betölteni, de csakis magyar emberek kezében. Mert hiszen óriási jelentősége és gazdasági niiszsziója volna egy nemzeti, magyar érzéssel telitett hitbizománynak azon a területen, a hol esetleges politikai nézeteivel, vagyonával és tekintélyével befolyásolhatná a nemzeti alakulást és ellensúlyozhatná a kifelé való gravitálást. T. képviselőház ! Hiszen lépten-nyomon azt hangoztatják, hogy iparos-állammá alakulunk. Ténylegesen is konstatálva van, hogy a mezőgazdasági országok folytonosan szegényednek. Ha már most a hitbizományosok a maguk vagyonát oda fogják terelni, a hol megfelelő bánya- és egyéb ipari termékek fognak bőséges anyagot nyújtani arra, hogy vagyonukat ne csak a gabonatermelést biztosító kevesebb perczenttel kamatoztassák, hanem az ipari kamattal, akkor nemcsak a nemzet érdekében teljesítenek missziót, hanem saját jól felfogott érdekükben is. Nagyon igaza van Baross t. képviselőtársamnak, mert a cseh arisztokráczia épen azért gazdag és az osztrák mágnások azért gazdagok, mert ők maguk is az iparral foglalkoznak. T. képviselőház ! Nemzetgazdaságilag megállapított tény, a melyre előbb bátor voltam hivatkozni, hogy a mezőgazdasági államok tőkeszegények és megállapított dolog az is, hogy nem azok az államok győzik le a mezőgazdasági országokat, a melyek bőséges termelést produkálnak, hektáronként legtöbbet termelnek és belterjes művelést folytatnak, hanem a hol olcsó a munkabér és alacsony a föld ára s kevesebb a termelési költség. Épen ebben rejlik a mi szerencsétlen állapotunk oka, mert hiszen már most is jelentkeznek nálunk a mezőgazdaság bajai: a munkáshiány és a magas munkabér. Azért mondom én birtokpohtikánkat szerencsétlennek, mert épen a kötött birtok rendszerénél fogva nem jut elég alkalom az egyes földéhes vásárlóknak arra, hogy földéhségüket kielégítsék. Ha, t. ház, annak a kisbirtokosnak megadjuk a lehetőséget arra, hogy saját tulajdonába vehessen egy-egy földdarabot, akkor megszerzi a gazdasági értékcsökkenés ellenében a maga munkásságával azon veszteséget, a melyet különben, gazdasági munkások alkalmazásával szenvedne. Ha maga foglalkozik azzal a földdel, akkor megtérül a számára az a károsodás, a mely különben a belterjes munkásság folytán sem szokott mindig megtérülni. Angliában 30 évvel ezelőtt egy mezőgazdasági értekezletnek, egy meetingnek elnöke kimondta azt, hogy : »büszkék vagyunk arra, hogy a mezőgazdaság Angliának legfejlettebb termelési ága«. Ma pedig mit látunk ? Azt, hogy ott, a hol 30 évvel ezelőtt gabonatáblák terültek el, Anglia a szántóföldeket átváltoztatta juh- és marhalegelőkké. Épen abban látom a magyar nemzeti