Képviselőházi napló, 1906. IV. kötet • 1906. november 15–deczember 12.

Ülésnapok - 1906-74

74. országos ülés 1906 deczember 10-én, hétfőn. 361 esőtől, az időjárás szeszélyétől függ. Ha nincs termés, nincs meg az az ősforrás, a honnan a földmivelő, iparos, a kereskedő és az intelligenczia révén boldoguló egyéb elemek menthetnek. Csodálatos az, t. képviselőház, hogy ezer esztendőn keresztül a maga konzervativizmusában fen tudott maradni egy nemzet akkor, a mikor különösen az ujabb korszak gazdasági fejlődéseiben mellette levő müveit fajok ugy gazdasági, mint kulturális, szellemi téren óriási előrehaladást tettek. Ennek a körülménynek azonban nemcsak a nemzet konzervativizmusában van az oka, hanem a mi szerencsétlen politikai és gazdasági konjunktúránkban is, és oka van szerencsétlen birtokpolitikai rendszerünkben, első sorban pedig a csak 1848-ban eltörölt jobbágyi intézményben. 1867 óta törvényes, vagy hogy ugy mondjam, törvénytelen összeköttetésben vagyunk Ausztriával. A nemzeti átalakulás és a nemzeti harczok keretében, a mely harczok mai napig nincsenek bevégezve, a letört és magát liberálisnak nevező párt elemei mindig azt hangoztatták, hogy az Ausztriával való összeköttetésünk ugy gazdasági, mint kulturális szempontból előnyére vált Magyarországnak. Ez volt a strucz-politika, a mikor csak a közvetlen közelről történtek iránt érdeklődtek, de nem nézték, hogy a körülöttünk lévő népfajok, államok és nemzetek ugyanezen idő alatt és különösen az utolsó 30—40 esztendő alatt óriási módon gyarapodtak, nemzetgazdasági és kulturális szempontból egyaránt. Es nem nézte a liberális párt azt, hogy a folytonos szerencsétlen hadjáratok által kimerült és halálos sebeket szenvedett Ausztria sebesüléseit kiheverte, de ahhoz a vért és erőt Magyarországtól vette. Azonban, t. ház, nemcsak a külső szerencsétlen összeköttetéssel, hanem a belső hibákkal is foglalkoznunk kell. Az a körülmény, hogy az amerikai kivándorlásból befolyó pénznek kilencztizedrésze épen a küldők intencziójából kifolyólag birtokvásárlásra, földvásárlásra fordittatik, igazolja, hogy a földet szereti a nép, hogy a népben megvan a földéhség, de épen szerencsétlen birtokpolitikai rendszerünk akadálya annak, hogy a nép ezt a földéhséget ki elégi tse. Talán az egyedüli Oroszország az. a hol a birtok megkötöttsége tekintetében még nálunk is rosszabb viszonyok vannak. Oroszországban ugyanis 74%-a az összes birtokoknak kötött birtok és csak 26% képezi a szabad forgalom tárgyát. Francziaország, a hol voltaképen iparos államról beszélhetünk, 120 millió hektoliter gabonát termel, és csak 15% a kötött birtok, 85% pedig szabad forgalom tárgyát képezi, és csak napjainkban adta meg a kötött birtokrendszernek a halálos döfést. T. képviselőház ! Találkozunk ugyan ilyen kötött birtokrendszerrel Angliában is, Poroszországban is, de ezen kötött birtoknak káros sajátságait határozottan ellensúlyozzák Angliának, a brit szigeteknek és a többi müveit államoknak a világ valamennyi tájékán elhelyeződő gyarmatai. (Ugy van!) A kielégítetlen elem, a most KÉPYH. BAPLÓ 1906—1911. IV. KÖTET. lefolyt nemzeti küzdelemben letört nagyságok szeretik a békés kibontakozást kereső- mai parlamentet osztályparlamentnek nevezni. T. képviselőház! Az eddig is megvalósult és a tervezett szocziális programra mellett ezt az inszinuácziót a leghatározottabban visszautasíthatjuk. (Ugy van !) Es feljogosít épen a képviselőház és az országgvülés magatartása arra, hogy a kényesebb kérdések tárgyalásába is belebocsátkozzam. (Halljuk! Halljuk !) T. képviselőház ! Egy negyvennyolczas politikusra kell hivatkoznom, hazánk egy nemrégiben elhunyt kiváló publiczistájára, Bartha Miklósra. (Halljuk !) 0, a ki telitve volt agrárius velleitásokkal, nemzeti szerencsétlenségnek tartotta volna a kötött birtokoknak Magyarországon való fentartását. Nem tett e tekintetben különbséget sem kincstári, sem községi, sem egyházi vagyon, még kevésbbé hitbizományi birtokok között. Azonban Bartha Miklós nézeteit egy még fényesebb elme előzte meg, Deák Ferencz, a ki 1833-ban kimondotta, hogy a hitbizományok megszüntetendők lennének. Pap Zoltán : Bár csak már látnám ! Ábrahám Dezső: T. ház! Nem fért össze Deák Ferencz magyar jogászi érzékével az az intézmény, a mint hogy az ténylegesen osztrák örökségül jutott ránk. A XVII. században alapították az első hitbizományokat épen azon osztrák és magyar főurak részére, a kiknek Ausztriában voltak birtokaik és a magyar jog a hitbizományi birtokokat nem ismervén, a magyarországi hitbizományokat csak az Ausztriában levő főhitbizományok kiegészitő részeként tekintette.Hiszen, a mint látjuk, Harrach és Königsegg grófok voltak azok, a kiknek érdekében Magyarországon az első hitbizományok létesíttettek. T. képviselőház ! Ott, a hol a legfőbb hatalomnak erősitése szükséges, a királyi és császári hatalomnak szüksége van arra, hogy egyes családok e hatalmat erősitsék, azonban nálunk, a hol a legfőbb hatalom, a nemzeti hátalom ellen annyira megerősödött, ott ily családok megerősítésére a nemzet érdekében nincs szükség. • T. ház ! Hiszen az ujabb politikai rendszerek is azt mutatják, hogy a kötött birtok már idejét multa. Egyedül Svájcz az, a hol bizonyos, nem politikai, hanem félreértett szocziális gazdasági szempontból tartják fenn a kötött birtokot. A svájczi szövetségi tanács 345. czikkében határozottan kimondotta, hogy kötött birtok egyáltalán nem engedélyezhető. Baross János: Nem ment keresztül! Ábrahám Dezső: Azonban már a nemzetgyűlés ellentmondott a szövetségi tanács határozatának és épen az utóörökösödési jognak szélesebb kiterjesztése és megalapítása tekintetében, épen a paraszthitbizományok tekintetében már a kötött birtok álláspontjára helyezkedett. Egy hang : Nagyon helyes ! Ábrahám Dezső: Ebben tényleg igaza van t. képviselőtársamnak ; abból a szempontból, hogy 46