Képviselőházi napló, 1906. IV. kötet • 1906. november 15–deczember 12.

Ülésnapok - 1906-74

74. országos ülés 1906 deczember 10-én, hétfőn. 357 reményeknek, azt bérletétől mindig meg lehet fosztani. Ez által okvetlenül nagyobb közgazdasági haszna lenne a telepítésnek, mint a minővel az most jár. Ezt esetleg az életbiztosítással is kapcsolatba lehetne hozni, hogy a bérlő családfő elhalálozása esetén tehermentesen szállhasson a birtok övéire. A parczellázást illetőleg folytonosan beszélnek visszaélésekről. Igaz, hogy vannak visszaélések, de ezeket meg kell szüntetni és e részben nagy reménynyel nézek a miniszter ur bejelentett javaslata elé. Azonban azt kimondani, hogy a parczellázás állami feladat, nem tartanám kívánatosnak, mert hiszen az állam eddig is feladatának tekintette a telepítést és parczellázást és mégis mit ért el negyven év alatt ? Hatvan telepes községet létesített; többet nem is létesíthetett, mert hiányoztak az anyagi eszközök. Ez pedig nem elegendő. Igenis, ellenőrizni kell a parczellázást, korlátozni a visszaéléseket, azonban itt a társadalomnak és a tisztességes magánvállalkozásnak is szerepet kell engedni. Nagyfontosságú ez a kérdés a nemzetiségi vidékeken, a hol, ha egy-egy magyar ember eladja birtokát, a nemzetiségi pénzintézetek azonnal megvásárolják és oda nem magyarokat ültetnek, hanem nemzetiségieket és igy nevelnek egy nemzetiségi középosztályt. (TJgy van ! TJgy van ! balfelől.) Nagyon kérem tehát a miniszter urat, telepítési politikájánál legyen tekintettel a nemzetiségi kérdésre is, mert szerintem ezen kérdést szuronyokkal megoldani nem lehet, hanem csakis közgazdaságilag. Általában minél többet kellene érintkezni a nemzetiségi vidékek lakosságával, a tótokat, oláhokat és szerbeket és a többi nemzetiségeket közgazdaságilag nevelni kellene, hogy érezzék a magyar állam áldó kezét és akkor remélhetőleg jobb fiai lesznek e hazának, mint voltak eddig. Igen kérem a miniszter urat, hogy birtokpolitikájánál legyen különös tekintettel a középbirtokra is és mindenütt, ahol uj telepet létesít, telepítsen egyszersmind egy középbirtokost is, a ki az ottani népnek természetes vezetője legyen közgazdaságilag és minden ügyes-bajos dolgában tanácscsal lássa el és jótékony befolyást gyakoroljon a nép felett. (Helyeslés balfelől.) A parczellázásról beszélve, nem érthetek egyet Lázár Pál t. barátommal, a ki Mezőhegyest parczellázni akarja, mert hiszen tudjuk, hogy Mezőhegyesen nagy költséggel létesítettünk mezőgazdasági ipart, most pedig mindenki az iparfejlesztésről beszél, és akkor a mezőgazdasági iparnak mintatelepét tönkretennénk a parczellázással. (Helyeslés.) Tovább megyek, ha Lázár Pál t. képviselő ur volt is Meziőhegyesen, de semmiesetre sem volt a környékén, mert akkor látta volna azt a nagy hatást, a melylyel Mezőhegyes a környékbeli gazdákra van és tapasztalta volna, hogy a németperegi, kisperegi és a többi Mezőhegyes környékbeli kisgazdák 1000—1200 forintért adnak el egy két-három éves csikót. Ez Mezőhegyes nevelő hatása. (TJgy van !) Itt rátérek arra a kérdésre, a melyet a miniszter ur felvetett, hogy ő a népies lótenyésztésre 100.000 koronát kíván fordítani. Figyelmébe ajánlom a t. miniszter urnak, hogy a mezőhegyesi táj fajta mintájára ujabban lótenyésztájfajta-szövetkezeteket legyen szíves létesíteni, mert annak idején d'Orsay gróf, mikor a mezőhegyesi intézetnek a parancsnoka volt, ezen tájfajta-szövetkezeteket nagy előszeretettel létesítette és épen ezen táj fajta-szövetkezetek lovai és leszármazottai igen nagy áron keltek el a külföldön. Az uj parancsnok azonban ezen tájfajta-szövetkezetet teljesen elhanyagoltatta. Kérem tehát a miniszter urat, létesítsen ilyen lótenyésztési szövetkezeteket a népies tenyésztés felkarolására és akkor remélem, hogy nem fog hanyatlani félvér-lótenyésztésünk, mint azt a múltban láttuk. Az egységes birtokpolitikát illetőleg hasson oda a miniszter ur, hogy a vallási alap birtokai — körülbelül 240.000 hold — a helyes mezőgazdasági kezelés szempontjából és a felügyelet czéljából helyeztessenek át a vallás- és közoktatásügyi minisztériumból a földmivelésügyi minisztériumba. (Helyeslés.) Az ellenőrzés, az elszámolás és ezen birtokok jövedelmének felhasználása természetesen továbbra is azon czélokra fordíttatnék, mely czélokra azon alapítványok fundálva lettek és ilyen szempontból továbbra is a vallás- és közoktatásügyi minisztériumba tartoznának. (Helyeslés.) Mivel már az áthelyezéseknél vagyok, bátorkodom a gazdáknak egy régi óhaját is felemlíteni. (Halljuk ! Halljuk !) Azt nevezetesen, hogy a dohánytermelés ügye, az ültetéstől kezdve egészen a beváltásig, vétessék ki a pénzügyminisztérium hatásköréből és helyeztessék át a földmivelésügyi minisztériumba. (Helyeslés.) Ma ugyanis azt látjuk, t. ház, hogy a gazdáknak a mai tisztán finánczszempontokból vezetett dohánytermelési politika mellett, a dohány-féleségek megválasztásánál és a magtenyésztésnél nincsen semmi befolyásuk. Ha pedig az áthelyezés nem volna lehetséges, akkor legalább hasson oda a miniszter ur, hogy a dohánytermő területnek megválasztása és a magtermelés tekintetében ezentúl az eddiginél nagyobb befolyás biztosittassék a földmivelésügyi minisztériumnak. (Helyeslés.) Mi, t. ház,' évente 46.000 mm. olyan dohányt hozunk be a külföldről, a melyek közül igen sokat itthon is termelhetnénk. A földmivelésügyi miniszter ur által létesített dohánytermelési kísérleti állomás kísérleteket tett e tekintetben a kipusztult szőlőterületeken és más hegyvidékeken — igy Aradmegyében és a Balaton vidékén — és nagyon szép eredménynyel tenyésztett e területeken török és görög dohányfajokat, a melyek termelésének rendszeresítésével a most külföldről behozott dohányokat esetleg pótolni tudnók. (TJgy van ! balfelől.)