Képviselőházi napló, 1906. IV. kötet • 1906. november 15–deczember 12.

Ülésnapok - 1906-74

74. országos ülés 1906 deczember 10-én, hétfőn. 357 reményeknek, azt bérletétől mindig meg lehet fosztani. Ez által okvetlenül nagyobb közgazda­sági haszna lenne a telepítésnek, mint a minővel az most jár. Ezt esetleg az életbiztosítással is kap­csolatba lehetne hozni, hogy a bérlő családfő el­halálozása esetén tehermentesen szállhasson a bir­tok övéire. A parczellázást illetőleg folytonosan beszélnek visszaélésekről. Igaz, hogy vannak visszaélések, de ezeket meg kell szüntetni és e részben nagy remény­nyel nézek a miniszter ur bejelentett javaslata elé. Azonban azt kimondani, hogy a parczellázás állami feladat, nem tartanám kívánatosnak, mert hiszen az állam eddig is feladatának tekintette a telepí­tést és parczellázást és mégis mit ért el negyven év alatt ? Hatvan telepes községet létesített; többet nem is létesíthetett, mert hiányoztak az anyagi eszközök. Ez pedig nem elegendő. Igenis, ellen­őrizni kell a parczellázást, korlátozni a vissza­éléseket, azonban itt a társadalomnak és a tisz­tességes magánvállalkozásnak is szerepet kell en­gedni. Nagyfontosságú ez a kérdés a nemzetiségi vidékeken, a hol, ha egy-egy magyar ember eladja birtokát, a nemzetiségi pénzintézetek azonnal meg­vásárolják és oda nem magyarokat ültetnek, hanem nemzetiségieket és igy nevelnek egy nem­zetiségi középosztályt. (TJgy van ! TJgy van ! bal­felől.) Nagyon kérem tehát a miniszter urat, tele­pítési politikájánál legyen tekintettel a nemze­tiségi kérdésre is, mert szerintem ezen kérdést szuronyokkal megoldani nem lehet, hanem csakis közgazdaságilag. Általában minél többet kellene érintkezni a nemzetiségi vidékek lakosságával, a tótokat, oláhokat és szerbeket és a többi nemze­tiségeket közgazdaságilag nevelni kellene, hogy érezzék a magyar állam áldó kezét és akkor remél­hetőleg jobb fiai lesznek e hazának, mint voltak eddig. Igen kérem a miniszter urat, hogy birtokpoli­tikájánál legyen különös tekintettel a közép­birtokra is és mindenütt, ahol uj telepet létesít, telepítsen egyszersmind egy középbirtokost is, a ki az ottani népnek természetes vezetője legyen közgazdaságilag és minden ügyes-bajos dolgában tanácscsal lássa el és jótékony befolyást gyako­roljon a nép felett. (Helyeslés balfelől.) A parczellázásról beszélve, nem érthetek egyet Lázár Pál t. barátommal, a ki Mezőhegyest par­czellázni akarja, mert hiszen tudjuk, hogy Mező­hegyesen nagy költséggel létesítettünk mezőgaz­dasági ipart, most pedig mindenki az iparfejlesztés­ről beszél, és akkor a mezőgazdasági iparnak mintatelepét tönkretennénk a parczellázással. (He­lyeslés.) Tovább megyek, ha Lázár Pál t. képviselő ur volt is Meziőhegyesen, de semmiesetre sem volt a környékén, mert akkor látta volna azt a nagy hatást, a melylyel Mezőhegyes a környékbeli gaz­dákra van és tapasztalta volna, hogy a német­peregi, kisperegi és a többi Mezőhegyes környék­beli kisgazdák 1000—1200 forintért adnak el egy két-három éves csikót. Ez Mezőhegyes nevelő hatása. (TJgy van !) Itt rátérek arra a kérdésre, a melyet a miniszter ur felvetett, hogy ő a népies lótenyésztésre 100.000 koronát kíván fordítani. Figyelmébe ajánlom a t. miniszter urnak, hogy a mezőhegyesi táj fajta min­tájára ujabban lótenyésztájfajta-szövetkezeteket legyen szíves létesíteni, mert annak idején d'Orsay gróf, mikor a mezőhegyesi intézetnek a parancs­noka volt, ezen tájfajta-szövetkezeteket nagy elő­szeretettel létesítette és épen ezen táj fajta-szövet­kezetek lovai és leszármazottai igen nagy áron keltek el a külföldön. Az uj parancsnok azonban ezen tájfajta-szövetkezetet teljesen elhanyagol­tatta. Kérem tehát a miniszter urat, létesítsen ilyen lótenyésztési szövetkezeteket a népies tenyésztés felkarolására és akkor remélem, hogy nem fog hanyatlani félvér-lótenyésztésünk, mint azt a múltban láttuk. Az egységes birtokpolitikát illetőleg hasson oda a miniszter ur, hogy a vallási alap birtokai — körülbelül 240.000 hold — a helyes mezőgazdasági kezelés szempontjából és a felügyelet czéljából helyeztessenek át a vallás- és közoktatásügyi minisztériumból a földmivelésügyi minisztériumba. (Helyeslés.) Az ellenőrzés, az elszámolás és ezen birtokok jövedelmének felhasználása természete­sen továbbra is azon czélokra fordíttatnék, mely czélokra azon alapítványok fundálva lettek és ilyen szempontból továbbra is a vallás- és köz­oktatásügyi minisztériumba tartoznának. (Helyes­lés.) Mivel már az áthelyezéseknél vagyok, bátor­kodom a gazdáknak egy régi óhaját is felemlíteni. (Halljuk ! Halljuk !) Azt nevezetesen, hogy a do­hánytermelés ügye, az ültetéstől kezdve egészen a beváltásig, vétessék ki a pénzügyminisztérium hatásköréből és helyeztessék át a földmivelésügyi minisztériumba. (Helyeslés.) Ma ugyanis azt lát­juk, t. ház, hogy a gazdáknak a mai tisztán fináncz­szempontokból vezetett dohánytermelési politika mellett, a dohány-féleségek megválasztásánál és a magtenyésztésnél nincsen semmi befolyásuk. Ha pedig az áthelyezés nem volna lehetséges, akkor legalább hasson oda a miniszter ur, hogy a dohány­termő területnek megválasztása és a magtermelés tekintetében ezentúl az eddiginél nagyobb befolyás biztosittassék a földmivelésügyi minisztériumnak. (Helyeslés.) Mi, t. ház,' évente 46.000 mm. olyan dohányt hozunk be a külföldről, a melyek közül igen sokat itthon is termelhetnénk. A földmivelésügyi mi­niszter ur által létesített dohánytermelési kísér­leti állomás kísérleteket tett e tekintetben a ki­pusztult szőlőterületeken és más hegyvidékeken — igy Aradmegyében és a Balaton vidékén — és nagyon szép eredménynyel tenyésztett e területe­ken török és görög dohányfajokat, a melyek ter­melésének rendszeresítésével a most külföldről behozott dohányokat esetleg pótolni tudnók. (TJgy van ! balfelől.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom