Képviselőházi napló, 1906. IV. kötet • 1906. november 15–deczember 12.

Ülésnapok - 1906-73

338 73. országos ülés 1906 A muraközi lovak azonban annyira drágák, hogy kisebb gazdák ilyeneket vásárolni nem tudnak. A nagybirtokosok belátva e lovak fokozottabb munkabirását, hozattak ilyen lovakat drága pénzen az Alföldre is, s tekintve azt a körülményt, hogy alkalmazásuk az Alföldön mindinkább terjed, ugy látszik, a gazdasági munkában tényleg jól beválnak. (Zaj.) Kérem tehát a földmivelésügyi miniszter urat, méltóztassék gondoskodni a tekintetben, hogy az állami mének között is legyenek muraköziek, hogy igy a kisgazdák érdekei is kielégitést nyerjenek. Így a kisgazdák körében is jobban fog terjedhetni a lóval való igázás. Az ármentesitésről is szerettem volna beszélni, de mivel e tekintetben teljesen egy véleményen vagyok Papp Elek t. képviselőtársammal és mert tőle tudom, hogy felszólalásában kiválólag ezzel a szakmával kivan foglalkozni, nem szaporítom most a szót és nem beszélek erről a kérdésről. (Helyeslés.) Szólanom kell azonban a szakoktatásról. (Halljuk! Halljuk!) Nem akarok annak minden kérdésére kiterjeszkedni, fel kell azonban említenem, hogy a szakoktatás abban az irányban, hogy az Alföldnek nagy faszükséglete fedezve legyen, ma még nem tökéletes. Igen nagy gazdasági kárát látjuk annak, hogy az Alföldön szerszám- és gyümölcsfa nagyon kevés van. Ezeknek az állapotoknak okát részben a gazdasági ismétlőiskoláknak rossz rendszerében találom. Ezek az iskolák a városokban és pedig a nagyobb városokban vannak, a kisbirtokosnak tehát, a kinek tanyája van és a ki tanyáján lakik, nem. áll módjában bejárni a városba, nem áll módjában látogatni ezeket az iskolákat. (Ugy van! baljelöl.) Ugy kellene ezt a kérdést megoldani, hogy a tanyai iskolák körül 1—2 hold földecskéi kiszakítva, ott faiskolát kellene létesíteni, talán az elemi iskolai tanitó vezetésével, a hol aztán a környékbeliek egyetértésével lehetne tenyészteni szerszámfát i', gyümölcsfát is és igy annak a körnek, a melyhez az a tanyai elemi iskola tartozik, az a tanyai elemi iskola, az az iskola szolgáltasson fát. Nagyon ajánlom a t. miniszter urnak, méltóztassék ezt az intézményt gondolkodása tárgyává tenni és lehetőleg megvalósitani. (Mozgás.) Az elemi iskolának csak azon részével foglalkoztam, a mely a gazdaság körébe tartozik. T. ház ! En a munkásoknak, a kisembereknek igaz barátja vagyok és sokszor szocziáüstának is mondtak engem. De a mily nagy ellensége vagyok a szocziálizmusnak, ép oly erősen hangoztatom azt, a mit a miniszter ur is mondott, hogy a szocziálizmust a szeretet fegyverével kell legvőzni. Azokat az intézményeket, melyeket a t. miniszter, ur felsorolt, mind jóváhagyom elejétől végig, aláirom, és én, a kit szocziálistának mondanak, csupán azt mondom a t. miniszter urnak, csak járjon el erélyesen a sztrájkólókkal, a szakdeczember 7-én, pénteken. szervezetekkel szemben, (Helyeslés.) mert azok sem a munkásoknak, sem a gazdasági életnek, sem az országnak hasznára nincsenek, de egyesegyedül azon uri izgatóknak, a kik a munkások filléreiből élnek. (Igaz ! Ugy van !) Egy hang (a baloldalon) : Vilmos barátunk ! Bozóky Árpád : Nem ajánlhatom eléggé, hogy a t. képviselő urak foglalkozzanak a munkásnép, a kisember bajaival, ne resteljenek elmenni lakásukra, tanyájukra és köreikbe és világositsák fel őket, hogy mi a munkások igaz barátai lehetünk, a nélkül, hogy szocziáldemokraták lennénk. Világosítsuk fel őket, hogy nem szükséges a kisembernek, a munkásnak a piros zászló alá menni, az ő bajaira orvoslást találhat a függetlenségi párt programmjában is. (Mozgás.) Hencz Károly: A néppártéban is. Bozóky Árpád : Hogy más párt programmjában is megtalálhatja, azt mondja meg más, (Derültség.) de nekem nem lehet kötelességem a néppárt programmját dicsőíteni, vannak ott arra igen alkalmas emberek. Épen azért, hogy az érintkezés meg legyen köztünk és a munkások között, hogy a községi képviselet könnyen megnézhesse a munkások dolgait, nagyon ajánlom a t. miniszter urnak, intézkedjék az iránt, hogy lehetőleg minden községben legyen egy munkásközvetitő hivatal, még pedig olyan, hogy annak legyen külön terme, lehetőleg a községháza udvarán és e munkásközvetitő hivatalban ne csupán munkásközvetitésről legyen szó, hanem a munkás bizonyos szórakozást is találjon. Ne legyenek kénytelenek kinn a hidegben maradni, vagy a piaczon ácsorogni. (Zaj.) Elnök (Csenget) : Csendet kérek ! Bozóky Árpád : Ne legyenek kénytelenek a munkások szórakozási igényeik kielégítése szempontjából elmenni a szocziálista körbe. Ha a munkások igy ingyen kapnak munkásközvetitő házat és azt a község fütteti, világittatja és ellátja ezeket a, hogy ugy mondjam, munkáskaszinókat jóravaló hazafias olvasmányokkal, hogy a munkások ne a »Népszavá«-t olvassák, akkor azt hiszem, jobb lesz, szerencsésebb lesz a viszony a munkások és elöljáróságok között, mint most. (Helyeslés.) Midőn befejezem beszédemet, idézem én^is Návay Lajos t. képviselőtársam beszédéből azt a passzust, hogy képzeljük magunkat a szegény munkásember és kisemberek sorsába, és ha beleképzeltük, bizony látjuk, hogy ha az a munkás és kisbirtokos tisztességes munkája és véres verejtéke árán elvetette azt a magot a földbe, és pedig jó munkával vetette el, és látja később, hogy azt a vadászok legázolják és hiába megy elöljárósághoz vagy bírósághoz, nem kap jogorvoslást sérelmei ellen : akkor el kell ismernünk, hogy ez nem igazságos, ezt ugy kell megoldani, hogy a munkás is, a kisbirtokos is megtalálja az ő munkájának igazi gyümölcsét. És ne csináljuk ezt akkor, mikor muszáj, és ne csináljuk azért, mert muszáj, hanem csináljuk az emberiesség szempontjából, csináljuk