Képviselőházi napló, 1906. IV. kötet • 1906. november 15–deczember 12.

Ülésnapok - 1906-73

deczember 7-én, pénteken. 337 73. országos ülés 1906 tését, mert ahány kis bérlet van, annyi tanya van és egyúttal annyi igazi melegágya a baromfitenyésztés okszerű gazdaságos müvelésének. Sajnos, gazdasági rendszerünk olyan, hogy az 50—100 holdnyi birtokok nem nagy számban vannak képviselve. Oka ennek talán az is, hogy az úrbéri rendezés idejében nagyon sok helyen szana-szét szaggatták a birtokokat és ma igazán sajnálkozva nézi az ember azokat a szalagföldeket, a melyeket el kellene tüntetni. Lehetővé kellene tenni, hogy az, a kinek pl. 10—20 hold földje ötven darabban van szétszórva, azokat összeszedhesse egy darabba. Egy hang (halfdől) : Tagositani kell! Bozóky Árpád : Ne tagositsunk, mert a tagosításnak rendkívül sok rossz következménye van és praxisból tudom, hogy alig végezhető igazságosan. (Ugy van I a bal- és a szélsőbaloldalon !) Azonban ajánlom az igen t. földmivelésügyi miniszter urnak annak megengedését, hogy a midőn ilyen kisbirtokokat a kisgazdák egymás között fel akarnak cserélni oly czélból, hogy ők a saját viszonyaiknak, a saját szükségleteiknek megfelelően tagosithassák a birtokokat, akkor az ilyen csere illetékmentes legyen. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Most a birtokoseréből, a mely után kétszeres illetéket kell fizetni, egyáltalán semmi haszna sincs az államnak. Csereügyleteket épen azért nem kötnek, bár az gazdasági szempontból igen előnyös lenne, mert majdnem elviselhetetlen terheket ró a gazdákra, pedig hát nem szaporodik, tulajdonképen nem is cserél gazdát a vagyon. Pénzügyi szempontból is előnyös lenne ez az illetékmentesség, mert mig most a csereügyletek után semmiféle bevétele nincs az államnak, ezen mentesség esetében a kisgazdák maguk végeznék el a tagosítást és ez lenne az igazi tagosítás és csupán a kérvények bélyegilletékében kapnánk legalább annyit, mint most az átírási illetékekben. Nagy György : Bélyegmentességet kellene erre adni! Bozóky Árpád: Az még jobb volna ! Nem terjeszkedett ki a földmivelésügyi miniszter ur, de egyik képviselőtársam sem, az állatkereskedelem terén előforduló visszaélésekre. A kupeczek nagy számban valósággal abból élnek, hogy a szegény embereket a vásárokon, a piaczokon megcsalják. Valóban botrányos állapot, hogy ha állatkereskedelmünk jogi vonatkozásait nézzük, hogy azokat még most is az osztrák polgári törvénykönyvből puskázzuk ki. Azóta, mióta az osztrák polgári törvénykönyvet megcsinálták, számos oly állatbetegség tűnt fel, a melyekről akkor még nem tudtak, és így ezek ellen az ujabb betegségek ellen nincsen biztosítva a vevő.- Ne várjunk: a. magyar polgári törvénykönyv megalkotására, itt egy specziális kérdésről van szó, és kérem- annak a népnek a nevében, a melyet nagyon . jól ismerek, a földmivelésügyi miniszter urat, ..hogy atyai gondoskodását szíveskedjék erre is kiterjeszteni és vegyen fel gazdag programmjába... az .állatkereskedelemmel űzött visszaélések meggátlására is egy törvényjavaslatot. KÉPVH. NAPLÓ 1906 1911. IV. KÖTET, Nagy György: A büntetőtörvénykönyvben a csalást másként kellene körülírni! Bozóky Árpád: Az a csalási paragrafus is ugy van megalkotva, hogy az ügyes embert nem lehet megbüntetni csalás miatt, ellenkezőképen, a ki ügyefogyottan, talán nem elég rutinnal csinálja a csalást, az nem menekülhet. Legalább az állatkereskedelem terén így van. Felhívom a miniszter ur figyelmét a sertésvételeknél és eladásoknál tapasztalható visszaélésekre is. (Halljuk!) Nagyon helyes volt a régi praxis, hogy a sertéseket élő súlyban vették, mert a nép megértette, ha azt mondták, hogy 50 krajczárt kap érte kilónként. így volt ez a Ferenczvárosban is, és ép ezen eljárás folytán a visszaélések jóformán ki voltak küszöbölve. Ezen rendszert el akarták törölni és sikerült is ebbe belevinni a fővárost. Az életből vett tapasztalatok alapján mondhatom, hogy a sertéseknél csakis azon adásvétel helyes, csakis az óvja meg a tanulatlanabb embereket a csalások ellen, ha ugy veszszük azt a sertést, a hogy van, minden levonás nélkül, mert épen a levonások által nyílik kapu a csalásokra. Itt védheti magát a rutinirozott ember, de az a tanulatlan ember, a ki azt sem tudja, hogy mi az a "százalék, védtelenül áll a csalásokkal szemben. Nagyon kérem tehát a földmivelésügyi miniszter urat, méltóztassék az iránt intézkedni, hogy a sertések vétele és eladása, ugy a mint a múltban volt, fentartassék és ne csak a Ferenczvárosban, hanem Kőbányán is élősúlyban történjék az adásvétel. (Helyeslés.) Sajnálattal kell konstatálni, hogy az Alföldön a marhatenyésztés megcsappant, hogy nagyon csekély a marhaállomány. Hovatovább át kell térnünk arra a gazdasági állapotra, a mikor az ökröket lovakkal váltjuk fel, mert különösen a kisgazdáknak nem áll manapság már más mód rendelkezésükre, — tekintve, hogy egy pár ökörért 4—500 forintot is elkérnek és hogy viszont ő maga is szép pénzen adhatj a el ökreit — mint hogy lovakkal végezi el minden gazdasági munkáját. Nem tudom, vájjon a földmivelésügyi miniszter urnak, vagy pedig csakis a közös hadügyminiszternek van-e befolyása arra, hogy az állami mének miképen helyeztessenek el, de mondhatom, — legalább én ugy tapasztaltam — hogy az állami méneknek kiosztása nem annyira a földmivelés, mint inkább a hadsereg érdekét szolgálja. Nem arra vannak figyelemmel, hogy jó igavonó állatokat neveljenek a kisgazdáknak, hanem hogy olcsó hátaslova legyen a katonaságnak. Minden gazda tudja, t. képviselőház, hogy az angol telivérek és félvérek nem jó igavonók. (Mozgás.) Hammersberg László : Ki mondja ezt ? (Zaj.) Bozóky Árpád : Jó igavonó a muraközi ló és két muraközi ló el tudja végezni azt a munkát — . különösen szántásnál, a mi pedig a kisgazdáknál a legfontosabb — a mit 3—4 angol telivér is csak nehezen végez el. (Ellenmondások.) 43