Képviselőházi napló, 1906. IV. kötet • 1906. november 15–deczember 12.

Ülésnapok - 1906-73

73. országos ülés 1906 deczember 7-én, pénteken, 327 mert hogy ha oly helyzetbe hozzuk őket, hogy megélhessenek, ezek azok, a kik mindig készek és akkor képesek is lesznek a nemzet vezéreinek első hivó szavára követni a körülhordozott véres kardot. (Tetszés és helyeslés.) A függetlenségi pártnak legszentebb köteles­sége ez, nemcsak azért, mert ezek voltak azok, a kik rosszban ugy, mint jóban kitartottak ezen elvek mellett, tehát ezeknek felkarolása becsü­letbeli kötelesség, (Igaz ! Ugy van !) de azonfelül még azért is, mert a függetlenségi pártba helyezte az az osztály utolsó reményét, (Élénk helyeslés.) és hogy ha már a nemzeti térfoglalás útja nagy­részben el van előlük zárva, kettőzött kötelessé­günk, hogy a nemzeti térvesztés árvize ellen át­törne tétlen, erős gátakat emeljünk. (Élénk helyeslés és tetszés.) Ma a szocziális eszméket oly lelkesen felkaroló kormányunk van, a mely iránt teljes bizalommal lehetünk. (Igaz! Ugy van!) De nyomatékosan fel kell emelni szavunkat, hangsúlyoznunk kell mindig, hogy ezeket a kérdéseket igy, vagy más utón, de feltétlenül megoldásra kell juttatnunk. (Élénk helyeslés.) Tudom én, t. ház, hogy az állami gyámkodást ma már sokan túlságos nagynak tartják és fel is emelik szavukat ez ellen; de ka valahol, t. ház, helyénvaló ez, ezen ponton az, ugyanazon okok­ból, a mint megvan a kiskorúaknál, mert a magyar nép minden szép sajátsága mellett egyáltalában nem ravasz és minden ravasz hunczutnak kész prédája. (Elénk helyeslés.) Az az osztály, a melynek érdekében szót emelni bátorkodom, ennek az államnak valóságos gyökere, minden más csak ebbő! a gyökérből táp­lálkozik. Ha ezt a gyökeret elhagyjuk korhadni, vele korhad minden és kidől maga a fa is. (Élénk helyeslés.) Az a rendszer, a melynek végre halálos ágyá­nál állunk, a szabadelvű rendszer, nem tett ezért az osztályért semmit. Egy hang (a szélsőbaloldalon) : Csak újból fel ne ébredjen! Tolnay Lajos : A szabadelvű kormányok jöttek alulról, buktak felülről, de ennek az osztálynak érdekében nem tettek soha semmit. És miért nem ? Azért, — megmondom egyenesen, — mert ez fő alapelvüknek leglényegesebb fogalmával nem fért össze : a sáp fogalmával. (Élénk helyeslés.) Itt, t. ház, erélyes beavatkozásra van szükség. Sebészi beavatkozásra, ahhoz pedig, mint tudjuk, a modern orvosi tudomány szerint mindenekelőtt tiszta kézre van szükség. (Tetszés.) Ez a rendszer, a melynek most végre a halálos ágyánál állunk, hogy parlamentáris kifejezést használjak, közép­kori lovagvárát igen jól épitette meg az emberi gyarlóságnak és hitványságnak mocsarába. A ki ezt megközeliteni akarta, hogy lecsapolja, azt el­nyelte az ingovány. Nem száradt az ki még ma sem, habár a várat elnyelte a védőmocsara maga. Nem száritotta ki ezt a nemzeti ujra-ébredés napjának fényes sugara sem. Es a mint a közel­múlt mutatja, ez a mocsár mételyezte a levegőt. (Igaz ! Ugy van !) Igazán a gondviselés müvének lehet tekinteni azt, hogy épen ilyen herkulesi munkát igénylő munka elvégzésére a nemzet leg­jobbjai kerültek az ország élére. (Helyeslés.) De rossz diagnózist állítana fel a kormány, ha ha­lottnak nyilvánítaná ezt a rendszert; nem halott ez, csak tetszhalott, de még ha meghalt volna is, olyan az, mint a rákbeteg, a mely még a halál után is fertőzni képes. (Tetszés.) Itt dezinfekczióra, erős profilaxisra van szükség, és ez a profilaxis akkor lesz a leghatásosabb, ha felkaroljuk a nem­zetet fentartó kisbirtokost és középosztályt. (Ugy van ! Taps a szélsőbaloldalon.) Harmincz esztendeje kopogtatnak ezek az emberek az ajtón. A ki az ajtón kojjogtat, az jóbarát; a ki az ajtót döngeti, az ellenség. Ne várjuk be a döngetést. Elfogadom a tételt. (Hosszantartó zajos éljenzés és taps bal­felől. Szónokol számosan üdvözlik.) Elnök : A földmivelésügyi miniszter ur kivan szólni. Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter: T. képviselőház ! (Halljuk ! Halljuk !) Mindenek­előtt őszinte köszönetet mondok a t. háznak azért a meleg érdeklődéseért és őszinte jóindulatá­ért, a melyet e költségvetés tárgyalása alkalmával tanúsítani méltóztatott. Ezt a jóindulatot én nem személyemnek, hanem annak az ügynek tulajdo­nítom, a melyet képviselek. (Felkiáltások: Sze­mélyének is !) Tulajdonítom a magyar föld érde­kének, a mely tárczámmal elválhatatlan összekötte­tésben van. Nem czélom kimerítő, mindenre ki­terjedő részletes programmot adni. Azért szólalok fel, hogy különös tekintettel a következő két ünnepre, a vita ezen stádiumában tájékozást nyújtsak. Tájékozást nyújtsak azokról a kérdé­sekről, a melyek a közvéleményt közvetlenül leg­inkább foglalkoztatják és ismertessem azon tör­vényjavaslatokat és tervezeteket, a melyek már készen vannak a vezetésem alatt álló földmivelés­ügyi minisztériumban. (Helyeslés.) Igen nagy érdekkel hallgattam tisztelt előt­tem szóló Tolnay Lajos képviselőtársam nézeteit, (Éljenzés baljelól.) a melyekre itt-ott beszédem folyamán még vissza fogok térni. A mi a leglénye­gesebb volt előadása fonalán, az a birtokpolitika kérdése. (Helyeslés.) Elismerem, hogy ez az ügy égető fontosságú. Elismerem szükségét, hogy ezen kérdés minden részleteiben ebben a házban ala­posan megbeszéltessék és erre a t, háznak legköze­lebb alkalmat fogok adni a telepítési és parczel­lázási törvényjavaslat előterjesztésével. (Éljenzés és taps.) Biztosítom a t. házat, hogy ha az állam egy ily nagy ügyet törvényhozásilag rendezni akar, akkor meg is lesz a kellő fedezet hozzá, hogy az alaposan és gyökeresen megoldható legyen, (Helyeslés.) Nagy Barna t. képviselőtársam a borértéke­sítés nehézségeivel foglalkozott. Osztozom felfogá­sában. Tény az, hogy a szőlőfelujitás terén annyira haladtunk, hogy Francziaország is elismeri, hogy mi vele ezen szempontból egy színvonalon vagyunk;

Next

/
Oldalképek
Tartalom