Képviselőházi napló, 1906. IV. kötet • 1906. november 15–deczember 12.
Ülésnapok - 1906-73
328 73. országos ülés 1906 deczember 1-én, pénteken. mig ellenben az is tagadhatatlan, hogy a pinczekezelés és borértékesítés terén még nagyon hátra vagyunk. (Ugy van!) Azt hiszem, legjobb, ha az ember hibáját maga beismeri, mert az a javulásnak, a fejlődésnek, a haladásnak első feltétele. (Ugy van !) Én ezzel a kérdéssel tüzetesen foglalkozom. Elkészítettem már régebben a borértékesitési szövetkezeteknek tervét; bevallom azt is, hogy ezek a tervek a gyakorlatban 116111 vá Itak be ugy, a mint gondoltam. Igaz, hogy a borértékesitési szövetkezet a szövetkezetek egyik legnehezebb és legkényesebb formája. Miután ez ügy a magyar bortermelők legel etbevágóbb érdekeit érinti, ennélfogva a kormány indítványomra elhatározta, hogy az a két millió, mely a beruházási törvénv folytán és alapján a szövetkezeti borértékesítésre van felvéve, más, a törvényben meg nem nevezett, de szintén borértékesitési ezélokra is felhasználható legyen, (Elénk helyeslés.) és ebben az irányban még ezen tárgyalás folyamán a háznak előterjesztés fog tétetni. (Helyeslés.) Azt hiszem, ez a t. képviselő ur teljes megnyugtatására szolgál. És most Lázár Pál t. képviselőtársam beszédére térek át. (Derültség.) Beszédének egész anyagára talán helyes lesz, ha részletesen nem terjeszkedem ki, hanem bokréta helyett csak egy pár virággal fogok kedveskedni (Halljuk! Halljuk I) az ő érveléseinek nagy tömegéből. Szememre veti, hogy egy 900.000 koronás kölcsönnek 36.000 koronás kamatát nem indokoltam meg. Ez egyike azon kölcsönöknek, a melyet az állam saját magától, saját alapjaitól vett fel. Épen ezért lehetséges-e azt kívánni, hogy ha a kölcsön maga már egyszer indokolva lett, ha annak rendeltetését a törvényhozás már ismeri, akkor a 36.000 korona kamatot évről-évre újra indokolni kelljen ? Én ugy tanultam, hogy a kamat a tőke természetét követi s hogy a kamatnak nem lehet más rendeltetése, mint a mi a tőkének rendeltetése volt. Vagyis a költségvetésbe beillesztett kamat indokolása teljesen felesleges. Következik a mezőhegy esi birtok. (Halljuk I) Halljuk !) A mezőhegyesi birtok parczellázásának tervétől t. képviselőtársam nem tud megválni. (Derültség.) Én csak azt mondhatom, hogy ha nem volna olyan mintabirtokunk, mint Mezőhegyes, akkor nagy költséggel és nagy áldozattal és fáradsággal ma kellene egyet teremtenünk . . . (Elénk helyeslés.) Papp Elek: Ez a büszkeségünk.' Darányi Ignácz földmivelásügyi miniszter: . . . mondom, ma kellene mesterségesen ujat teremtenünk. Az én t. képviselőtársam utazott ember, talán elismeri, hogy az angolok többet láttak, különösen gazdasági irányban, mint mi, s azok az angolok, a kik legutóbb itt voltak, azt mondták, mikor Mezőhegj^est meglátták, hogy mihelyt hazamennek, első kötelességüknek tartják az angol kormányt Mezőhegyesre figyelmeztetni, hogy.küldjön szakértőket, a kik tanulmányozzák, hogy nem lehetne-e Angliában is hasonló minta-gazdaságot létesíteni. Egyébiránt én azt hallottam, és jDedig több oldalról, hogy Lázár Pál képviselő ur, a ki olyan tüzesen beszél Mezőhegyesről, még sohasem szerencséltette Mezőhegyest látogatásával. (Derültség.) Olyanformán van ez a dolog, mint volt nekem eg}^ barátom, — nem nevezem meg, mert már meghalt (Halljuk ! Halljuk !) — volt egy barátom, a ki a földmivelésügyi tárcza intézményeit szóban és írásban évről-évre folyton kritizálta, kifogásolta. Nem tudtam kapaczitálni. Utoljára azt mondtam neki, miután kifogytam minden argumentumból, mondd meg, t. barátom, láttad-e te valaha a szóban lévő intézményt ? Azt felelte : látni nem láttam, csak czikkeket írtam róla. (Elénk derültség.) — Kértem — legyen szíves, nézze is meg. Elment s mikor "visszajött, bocsánatot kért és kijelentette, hogy mindent visszavon, a mit eddig irt vagy mondott. Különben t. képviselőtársam a jövedelmi számítás tekintetében is igen furcsa rendszert alkalmazott, egészen uj teóriát teremtett, melyre szabadalmat vehet. (Zaj. Halljuk ! Halljuk !) Arról nem is szólok, hogy a birtokjövedelmet nem a zárszámadásból idézi, nem is azokat az adatokat keresi, a melyeket én az indokolásban felhoztam, hanem egy tíz év előtti millennáris jelentésből szedi adatait. De még ezek sem pontosak. A bizonyítás legérdekesebb módja azonban csak most következik. (Halljuk! Halljuk!) T. i. ő a tiszta jövedelmet ugy számítja, hogy az évi folyó jövedelemből leüti azon év egész beruházását és azon év összes átmeneti kiadásait. Én a tiszta jövedelem kiszámitásának sokféle módozatát ismerem ; megengedem, ez a legnehezebb témák egyike ; de olyan módszert, hogy az ember a beruházások és átmeneti kiadások egész összegét leüsse azon év jövedelméből, — mert ő ezen az alapon dolgozik, a mint azt felolvashatom — ilyent nem láttam, ilyent soha nem hallottam, (Igaz! ügy van !) Ilyen számitási alappal aztán kedvezőtlen birtokjövedelmezőségi adatokat kisütni nagyon is könnyű, de nem igazságos munka. De a számokkal a képviselő ur különben sem szerencsés. Előadja, hogy én a Dunajecz melletti birtokot szándékozom megvenni 2 É 4 millió . koronáért. Azt a birtokot 4G0.000 koronára tartották, én sokaltam és ennélfogva a vétel nem létesült. Tehát a t. képviselő ur sem több, sem kevesebb, mint csekély 2 millió koronával tévedett. (Derültség.) Különben, a mi magát a birtokot illeti, megjegyzem, hogy az u. n. vörös klastrom, a mely műemléket képez, fenn van tartva az állam részére. T. barátom, a kultuszminiszter ur intézkedett ebben az irányban és arról is van tudomásom, hogy a kultuszminiszter ur a püspökségtől bizonyos összeget ennek fentartására visszatartani szándédékozik. (Helyeslés.) Továbbá azt is jelenthetem a t. háznak, hogy a ki megvette a püspökségtől ezt a birtokot, kötelezte magát, hogy külföldinek ezt a birtokot eladni nem fogja. A mi pedig talán a legfontosabb, azt is jelenthetem, hogy a mi erdő