Képviselőházi napló, 1906. IV. kötet • 1906. november 15–deczember 12.

Ülésnapok - 1906-66

146 66. országos ülés 1906 november 28-án, szerdán. nyeink ne szoruljanak kivitelre, hogy ezekből ne legyen feleslegünk, a melyet kénytelenek vagyunk kivinni, hanem itt is jöjjön létre az az egyensúly, hogy a mennyit termelünk, annyit magunk el is fogyaszthassunk. Ez nem utópia, t. ház. Méltóztassék megfigyelni a legnagyobb mezőgazdasági kiviteli czikkünknek, a búzának viszonyait. Búzát a magyar birodalom nagy átlagban 42 millió métermázsát termel évenként, kivitelünk ebből átlag 3 millió búzából, 7 millió métermázsa lisztből, mondhatjuk tehát, összesen 10 millió, vagyis évi termésünk negyedrésze, 25%-a. Népesedési statisztikánk azt mutatja, és azt hiszem, ebben bizhatunk a jövőre nézve is, hogy 10 évről 10 évre a magyar birodalom népessége 10%-kal szaporodik. Ez a 10% szaporodás a kenyérfogyasztásnak is 10%-kal való emelkedését vonja maga után. De az ipar kifejlesztésével, a gazdagodásnak ezáltal való emelkedésével szintén természetszerűleg emelkedni fog az élelmi szerek fogyasztása is és én azt hiszem, hogy erre az emelkedésre is bátran számithatunk még öt %-ot. Ha már most azt veszszük figyelembe, hogy a mezőgazdaság intenzivebb fejlesztésének egyik követelménye az, hogy az egyoldalú szemtermelésről a sokkal jövedelmezőbb ipari növények termelésére térjünk át és ha lehetőnek veszszük azt, a mi lehetséges is, hogy 10 esztendő múlva a mostani búzával bevetett föld 10%-án ipari növények termelésére fogunk áttérni, akkor azt hiszem, kijön az a 25 % többlet is, és akkor tisztában lehetünk azzal, hogy ilyen czéltudatos politika mellett elérhetjük 10 esztendő alatt azt a kívánatos állapotot, hogy csak annyit termeljünk búzából és mezőgazdasági czikkekből, a mennyit magunk el bírunk fogyasztani. (Helyeslés.) Hogy mennyire lehei még nálunk az ipari növényeknek és a kerti gazdálkodásnak, szóval a magasabb fokú mezőgazdasági növények termelésének fejlesztésével a mostani egyoldalú szemtermelésre fordított területeket más,hasznosabb termelési ágra átvinni, azt mutatja ez a kis összeállítás is, t. képviselőház, hogy minálunk, a kik mezőgazdasági állam vagyunk, a kiknek a mezőgazdaságban most óriási termelési feleslegünk van, minálunk a magasabb mezőgazdasági növelést igénylő majdnem összes növényi termékekből még nagy behozatali többlet van. Így pl. csak len- és kenderterményekben — természetesen nem nyersanyagban, mert az osztráknak van annyi esze. hogy előbb feldolgozza és csak azután hozza be — körülbelül 100.000 métermázsa a behozatali többlet. Azután jellemző ránk nézve, az osztrákok által paprika-nemzetnek csúfolt nemzetre nézve az, hogy még ebből a paprikából is 6000 métermázsa a behozatali többlet, még azt a híres nemzeti növényünket is idegenek termelik számunkra. Továbbá komlóból 2000 métermázsa, mákból 13.000, lenmagból 42.000, czukorrépamagból 32.000, virághagymából 1000, rózsafából 3000 és friss virágból 4000 métermázsa a behozatali többlet. T. képviselőház ! Itt van az a tér, a hová a mezőgazdaságnak fordulnia kell a búzatermelés túltengése helyett, itt van az a tér, a hol azután a mezőgazdaság megtalálja a maga szállítását és megtalálja a maga kárpótlását a szesztermelésnek redukálásáért. Én biztos reménynyel hiszem, hogy az iparfejlesztésre megszavazott milliók csakugyan szolgálni fogják azt a czélt, hogy ezeknek a miihóknak csakugyan meglesz a kellő eredménye az ipar kifejlesztése tekintetében és különösen hiszem azért, mert itt nemcsak a milliók megszavazása, nemcsak azoknak a miihóknak az iparfejlesztés czéljaira való utalása a fontos, hanem a legfontosabb az, hogy azok a miihók tényleg odajussanak, a hová jutmok kell, hogy azok tényleg azokba a véredényekbe, azokba a csatornákba jutnak, a melyek valósággal az iparfejlesztést szogálják, hogy azoknak a millióknak minden fillérje vérré váljék annak az iparnak a kifejlesztésére. És a mi miniszterünk személye legnagyobb és legbiztosabb garanczia az én szememben arra nézve, (Ugy van I Ugy van ! baljelől.) hogy ez csakugyan így fog történni, hogy ezek a milliók csakugyan az utolsó fillérig jó helyre fognak jutni. De itt méltóztassanak nekem egy megjegyzést megengedni. (Halljuk ! Halljuk !) Szterényi József államtitkár ur, a kinek érdeméül tulajdonítom én mindazt, a mi Magyarországon az iparfejlesztés terén az eddigi kormányok alatt történt, Szterényi József államtitkár ur igen szépen adta elő az ő múltkori nagyszabású felszólalása keretében, hogy az iparfejlesztés eddig is helyesen, czéltudatosan és tiszta, korrekt utón történt, hogy ott pártoskodás, korrupczió egyáltalában nem volt. Én Szterényi József államtitkár urnak ebből az állításából feltétlen és kétségbevonhatatlan igazságnak ismerek el annyit, a mennyi Szterényi József államtitkár ur egyéniségére és személyes tevékenységére vonatkozik ; és miután az iparfejlesztés túlnyomó része az ő kezében összpontosult eddig is, szívesen elismerem, hogy az iparfejlesztés terén túlnyomó nagy részben korrekt, pártatlan és czéltudatos politika folyt az előbbi kormányok alatt is. De ha azt értette alatta és értik alatta sokan, hogy általában az előző kormányoknak gazdasági politikája korrekt, pártatlan és korrupcziótól mentes volt, hát akkor én ezt határozottan kell, hogy kétségbe vonjam, (Ugy van I Ugy van ! a baloldalon.) énnekem ezt akkor tagadnom kell, t. képviselőház, nemcsak ezért, mert ha elismerném, pártunk összes eddigi álláspontját és nyilatkozatait dezavuálnám vele, mert hiszen pártunk hirdette mindig, hogy korrupt és pártoskodó módon űzik az előbbi kormányok gazdasági politikájukat; nemcsak azért, mert ha belátnám, hogy igazságtalanok voltak a mi pártunk ezen vádjai, szívesen elismerném azt, de azért, mert mindjobban meggyőződöm arról, hogy ez tényleg ugy volt, hogy az előző kormányok gazdasági politikája nem volt igazságos, nem volt pártatlan és nem volt tiszta. (Igaz ! ügy van ! a szélsőbaloldalon.) Hiszen ha az a politika csakugyan olyan tiszta, ha az a gazdasági tevékenység csakugyan