Képviselőházi napló, 1906. IV. kötet • 1906. november 15–deczember 12.
Ülésnapok - 1906-66
132 66. országos ülés 1906 november 28-án, szerdán. igényeivel, oly helyzetben legyen az ország közönsége, hogy a gazdasági rendszerváltozással járni szokott rázkódtatást nagyobb anyagi áldozatok hozatala nélkül kibírja. A most jelzett nagy és életbevágó feladatok egész államférfiúi bölcseséget igényelnek a mi közjogi viszonyaink között. Ezen nagy feladat teljesítése azonban méltó arra, hogy az igen t. kereskedelemügyi miniszter ur összes munkaerejét erre a kérdésre áldozza és szentelje, és bizonj^os az, hogy a ki Magyarország közgazdasági életének önállóságát biztosítja, az nevét halhatatlanná teszi, (Igaz! ügy van !) mert milliók és milliók boldogságát biztosítja és Magyarország jövendő nagyságának megdönthetetlen alapját teremti meg. (Elénk helyeslés.) E nagy czél érdekében meg vagyok győződve, hogy a magyar nemzet és a törvényhozás még áldozatoktól sem riad vissza, mert mindenki tisztában van azzal, hogy ez az áldozat nem lesz más, mint egy hasznos befektetés, melynek előnyeit a jövő nemzedék is teljes mértékben fogja élvezni. (Igaz ! ügy van !) Az igen t. kereskedelemügyi miniszter ur költségvetésében erre a czélra kéri azokat az összegeket, melyeket a költségvetésben előirányzott. Magának a költségvetésnek részleteire csak annyit vagyok bátor megjegyezni, hogy a rendes kiadások összege 255,511.945 koronával irányoztatik elő a f. évre megállapított 237,120.043 koronával szemben. A rendkívüli kiadások pedig 51,051.357 koronával a f. é. 85,286.010 koronával szemben, tehát az 1906. évi 322,406.053 koronával szemben a kiadások főösszege 306,563.302 korona. Kevesebb tehát a kiadás kerek számban 16 millió koronával. A rendes bevételek főösszege a f. é. 323,224.336 koronával szemben 345,207.560 korona; a rendkívüli bevétel pedig az 1906. évi 77,073.617 koronával szemben 34,272.567 korona, vagyis az 1906. évre megállapított 400,297.953 koronával szemben 379,480.127 korona. E szerint a bevétel kevesebb kerekszámban 26 millió koronával. Kiadási többlet mutatkozik az iparoktatás, az iparfejlesztés és az államvasutak czimeinél, A bevételeknél mutatkozó kevesblet abból származik, hogy az 1904. évi törvényhozás által engedélyezett beruházási kölcsönösszeg immár felhasználtatott és így csakis az ebből rendelkezésre álló maradvány iktattatott be. Meg kell jegyeznem azt, hogy a mint a kiadások többlete az államvasutakra esik, ép ugy a legnagyobb bevételi emelkedés is itt mutatkozik. T. képviselőház ! Az igen t. kereskedelemügyi miniszter ur már több izben nyilatkozott arról a politikáról, a melyet folytatni kivan. Bizonyára ezúttal is részletesen ismertetni fogja azokat a teendőket, a melyeknek teljesítését hazánk érdekében szükségesnek és indokoltnak látja. Mégis a t. ház engedelmével röviden bátor vagyok némely dolgokra rámutatni. (Halljuk! Halljuk /) Az iparfejlesztés kérdésével a törvényhozás már részletesen foglalkozott. E tekintetben a szükséges anyagi eszközöket törvényhozási utón a kereskedelemügyi, kormánynak rendelkezésére bocsátotta. Hogy ezt a nagy feladatot a t. miniszter ur miként kívánja megoldani, az közismeretű, az a hazai ipar támogatásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása alkalmával részletesen kifejtetett. Az az egy bizonyos, hogy ha ez azzal a nemes intenczióval, a melyből keletkezett a törvényjavaslat, fog a gyakorlati életben is keresztülvitetni, akkor Magyarország közgazdasági élete mindenesetre tekintélyes erősbödést fog nyerni. De összefügg ezzel a kérdéssel az iparoktatás és az iparosok helyzetének kérdése is, mert hiszen ha ezt a két utóbbit meg nem oldhatja és meg nem. oldja a törvényhozás a kereskedelemügyi miniszter ur javaslatához képest, akkor nagyon természetesen a gyakorlati eredmény nem lesz az, a mi az ország érdekében feltétlenül kívánatos. Az iparoktatás tekintetében az igen t. kereskedelemügyi miniszter ur nagyon helyesen azt az álláspontot foglalta el, hogy az elméleti oktatás fölé helyeztessék a gyakorlati irányban való kiképzés. (Helyeslés.) Mert, t. képviselőház, mit tapasztalunk ? Azt tapasztaljuk a mindennapi életben, hogy az elméleti oktatás következtében azok, a kik mint iparosok és leendő iparosok nyerték az ilyen kiképzést, akkor, a mikor kiképzésüket bevégezték, többé nem az ipari és kereskedelemi foglalkozásnak akarták és akarják erejüket szentelni, hanem elmennek hivatalokba. Miért ? Mert Magyarországon a közfelfogás, fájdalom, az volt, hogy társadalmi tekintetben az ipari és kereskedelmi foglalkozás nem egyenrangú a szellemi foglalkozással. Baloghy Ernő: Pedig nagyon is egyenrangú ! Babó Mihály előadó : Már pedig, t. képviselőház, kétségtelen dolog, hogy azok, a kik ipari és kereskedői feladatokat teljesítenek, minden esetre végeznek társadalmi, köz- és országos tekintetben is olyan hazafias és nagy feladatot, mint azok, a kik szellemi munkájukkal teljesitik nemes hivatásukat és azokat a feladatokat, a melyek reájuk hárulnak. (Helyeslés.) E tekintetben tehát az igen t. kereskedelemügyi miniszter ur a helyes álláspontot foglalta el, és én csak arra kérem, hogy mindjárt a kiindulási pontnál szíveskedjék különös gondot fordítani arra, — a mi egyébiránt nem kerülte ki a t. kereskedelemügyi miniszter ur figyelmét, — hogy már a tanonczoktatás, a tanonczképzés helyes irányban induljon meg, mert ez az alapja, ez a biztositéka a további czélra vezető képzésnek. A mi a kisiparosok helyzetét illeti, t. képviselőház, azt a szomorú valóságot mindannyian kénytelenek vagyunk elismerni és megállapítani, hogy bizony a kisiparosok nagyon szánandó és szomorú helyzetben vannak. Ezeknek tehát feltétlenül segítségére kell sietnie a t. kereskedelemügyi kormánynak. Meg is van a jóakarat, meg is van az igyekezet, kész tervezete van az igen t. kereskedelemügyi miniszter urnak e tekintetben.
