Képviselőházi napló, 1906. IV. kötet • 1906. november 15–deczember 12.

Ülésnapok - 1906-64

ion 6h. országos ülés 1906 november 26-án, hétfőn. Harambasics Ágost jegyző: Balkgi Aladár! Ballagi Aladár; T. ház ! Az országos levéltár tételénél fel kell szólalnom, mert tűrhetetlenek azok az állapotok, melyek az országos levéltár épületén észlelhetők. Ez az országos levéltár, a mely hazánk disze és büszkesége lehet és a legnagyobb konczentrált levéltárak egyike egész Közép-Európában, oly helyiségben van, mely egyáltalában méltatlan ezen nagy kincs befogadásához. Nem kevesebb mint 84 helyiségben van elhelyezve, a melyek tűzveszélyesek magukban véve azért is, mert mindenféle ringy-rongy épületekből vannak összetákolva, azonkivül tűzveszélyesek azért, mert össze van épitve az egész épület-tömb ugy a belügyminisztériummal, mint a közigazgatási birősággal, a hol magánlakások is vannak, hol a legkönnyebben származhatnék oly tüzveszedelem, mely igazán pótolhatatlan csapással sújtaná hazánkat. Ez a pótolhatatlan csapás bekövetkeznék föltétlenül, mert az egész épületben ezek az akta-csomagok gyalulatlan deszkákra és oly állványokra vannak elhelyezve, a melyeknél hitványabbakat elképzelni alig lehet. Méltóztassanak meggyőződni róla, hogy ottan a törvények, a hitlevelek és több efféle legfontosabb államokmányok bádogpikszisekbe vannak elhelyezve, a melyek faládákba vannak dugva. Ezek, azt hiszem, oly tarthatatlan állapotok, a melyeken segiteni kell. Hogy a segitésre szükség van, azt nagyon régen belátták. Már 1897-ben kezdődött az akczió arra, hogy az országos levéltárnak egy őt megillető diszes épületet emeljenek, oly épületet, mint a minő a Hof- und Staats-Archiv Bécsben, vagy a Cour des comptes Parisban, hol a helynek roppant nagy kihasználásával a raktár-rendszer szerint óriási massza okmány teljesen tűzmentesen ugy van elhelyezve, hogy semiféle veszélynek nincs kitéve. Az ilyen levéltár megfelelhet azután igazi rendeltetésének, a mely okmányokat és iratokat konzervál, nem pedig az, a hol ki vannak téve ilyen veszedelemnek. Az 1897-iki akcziót Pauler Gyula főlevéltárnok kezdette meg, és a mint tudom, lett is eredménye. Sok mindenféle tanulmány következett be, parlamenti bizottságokat is küldtek ki, melyeknek azonban ma hírehamva sincs. Ezek tanulmányutat is tettek, részint referáltak róla, részint nem referáltak, még a bizottság is utazott, a levéltár épületének azonban semmi nyoma nincs, bele nem kezdtek a, munkába, s az állapotok továbbra is ugy vannak, mint eddig voltak. Én ebben a tekintetben kérdést intézek a t. belügyminiszter úrhoz, legyen szives tudomásunkra juttatni azt, hogy mi van ennek az Országos Levéltárnak uj épületével, mert azt hiszem, ő, a ki ott a szomszédban dolgozik, a kinek hivatali helyisége ott a szomszédban van, legjobban meggyőződhetett arról, hogy ott az állapotok olyanok, a melyek továbbra fenn nem tarthatók. A főlevéltár 84 helyiségben van, de azonkivül most legújabban a Bach-korszakbeli irományokat, a helytartósági irományokat, azután a régi kerületi tábláknak irományait megint egy fészerben, egy rozoga épületben, az u. n, bécsi kapu kaszárnyában helyezték el, a hol ezek az okmányok gyalulatlan deszkaállványokon vannak felállítva. Az volna az én felszólalásomnak a tenorja, hogy kérem a belügyminiszter urat, méltóztassék felvilágosítást adni. vájjon továbbra is fenmaradnak-e ezek az állapotok, vagy pedig elvalahára Magyarországnak ez a dicsősége, az országos nagy levéltár oly épületet fog kapni, mint a minő megilleti. Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. A belügyminiszter ur kivan szólni. Gr. Andrássy Gyula belügyminiszter: T. képviselőház! Egész röviden válaszolok a t. képviselő urnak. (Halljuk! HalljuJc!) Ezzel a kérdéssel már régóta foglalkozik a minisztérium. A levéltár tényleg igen rossz állapotban van. Már az idén akartam volna, a ház elé terjeszteni az uj levéltár építésének tervét, azonban a költségek miatt még vártam. A dolgot tanulmányozni fogom és a mennyiben a pénzügyminiszter ur annak idején a kellő támogatást és alapot meg fogja adni, az erre vonatkozó javaslattal bátor leszek a t. ház elé állani. Ballagi Aladár : Készemről tudomásul veszem a választ. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. Ha tehát szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e elfogadni a tételt, igen vagy nem 1 (Igen !) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki. Hammersberg László jegyző (olvassa) : 2. rovat. Dologi kiadások 8000 korona. Elnök : A tétel meg nem támadtatván, megszavaztatik. Hammersberg László jegyző (olvassa): Rendkívüli kiadások. Átmeneti kiadások. A külföldi történeti kútfő-gyűjtemények és folytatásuk beszerzésére és beköttetésére 2000 korona. Elnök : A tétel meg nem támadtatván, megszavaztatik. Hammersberg László jegyző (olvassa): Bevétel. Rendes bevételek 12.614 korona. Elnök: A tétel meg nem támadtatván, megszavaztatik. Hammersberg László jegyző (olvassa): Vármegyék közigazgatási, árva- és gyámhatósági kiadásai. Rendes kiadások. XVII. fejezet. 3. czim. Rendkívüli kiadások. Átmeneti kiadások. VII. fejezet, 3. czim. Kiadás. Rendes kiadások. 1. rovat. Vármegyék közigazgatási, árva- és gyámhatósági kiadásai az 1903. évi IV. t.-cz. alapján 8,459.632 korona.