Képviselőházi napló, 1906. IV. kötet • 1906. november 15–deczember 12.

Ülésnapok - 1906-64

64. országos ülés 1906 november 26-án, hétfőn. 101 Elnök: A tétel meg nem támadtatván, megszavaztatik. Hammersberg László jegyző (olvassa): 2. rovat. Törzsfizetések javítására, uj állások rendszeresítésére, dologi kiadásokra, valamint a mutatkozó fedezeti hiányok pótlására 8,810.368 korona. Elnök: A tétel meg nem támadtatván, megszavaztatik. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e az 1. és 2. rovat között az átruházási jogot megadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor kijelenthetem, hogy a ház az átruházási jogot megadja. Hammersberg László jegyző (olvassa): Kendkiviili kiadások. Átmeneti kiadások. A polgárosított magyar határőrvidékeken fennállott házközösségi intézmények megszüntetésével járó rendkívüli kiadásokra, az 1885 : XXIV. t.-cz. alapján 32.450 korona. Elnök : A tétel meg nem támadtatván, megszavaztatik. Hammersberg László jegyző (olvassa): Főispánok és a budapesti polgármester fizetései és lakpénzei : Rendes kiadások XVII. fejezet 4. ezim. Kiadás. Rendes kiadások. 754.078 koroia. Elnök : A tétel meg nem támadtatván, megszavazta tik. Hammersberg László jegyző (olvassa): Anyakönyvi kiadások. Rendes kiadások. XVII. fejezet. 5. czim. Kiadás. Rendes kiadások 1. rovat. Személyi járandóságok 594.406 korona. Elnök : A tétel meg nem támadtatván, megszavaztatik. Hammersberg László jegyző (olvassa): 2. rovat. Dologi kiadások 116.000 korona. Elnök : A tétel meg nem támadtatván, megszavaztatik. Hammersberg László jegyző (olvassa): Községi és körjegyzők, valamint a segédjegyzők illetményeinek szabályozására. Rendes kiadások XVII. fejezet 6. czim. Kiadás. Rendes kiadások 4,300.000 korona. Elnök : A tétel meg nem támadtatván, megszavaztatik. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e az átruházási jogot a rendes kiadások XYTI. fejezetének 5. és 6. czime között megadni, igen vagy nem? (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a képviselőház az átruházási jogot megadja. Hammersberg László jegyző (olvassa): Színművészeti kiadások és bevételek. Rendes kiadások XVII. fejezet 7. czim. Rendkívüli kiadások, átmeneti kiadások VII. fejezet 4. czim. Beruházások III. fejezet 1. czim. Rendes bevételek IV. fejezet 3. czim. Kiadás, rendes kiadások 1. rovat. A m. kir. Operaház állami javadalmazása 733.000 korona. Somogyi Aladár! Somogyi Aladár: T. képviselőház! A költségvetés ezen tétele egy oly intézet részére igényeltetik, a melynek az ország első zeneintézetének kellene lennie. A m. kir. Operaház volna hivatva arra, hogy zenei életünkben központ legyen, a mely az erőket vérrel látja el. melyből a zenekultúrának mikéntje kiindul. Egy kulturintézet fennállásánál három szempont irányadó. Az első az, közszükségletnek felel-e meg, a második az, hogy kulturhivatása van-e és ha igen, a harmadik az, megfelel-e ennek a kulturhivatásnak ? Ezek után jön csak tekintetbe a jövedelmezőség kérdése, a mely, ha az illető intézet fennállása kulturszükségletet képez, csak másodrendű dolog; mert ha kulturszükséglet, akkor mindenképen fenn kell állania, még akkor is, ha az állam rá is fizet. Az első kérdésre, hogy t. i. közszükséglet-e, azt kell felelnünk, hogy igen, mert egy metropolisnak feltétlenül szüksége van egy Operaházra már csak azért is, mivel az ország több ilyen intézménynyel nem rendelkezik. Egyes színigazgatók hirdetnek ugyan opera-előadásokat, de jobb volna, ha nem tennék, mert azok bizony nem válnak be. További kérdés, megfelel-e kulturhivatásának? A m. kir. Operaházra a költségvetés szerint ráfizetünk 733.000 K-át. Teszszük ezt, hogy zenekultúránknak megfelelő képe legyen, hogy ez az intézet zenekultúránkat fejleszsze. Ezt tehát el is várhatnék tőle, ámde nem teszi, hivatását nem teljesiti. Ha teljesítené, egyáltalában nem rekriminálnók ezt a tételt, sőt ajánlanék, hogy ha szükség van rá, ám emeljük fel, mert teljesen eltörpülne a deficzit kérdése, ha a kulturhivatás teljesítése által zenekultúránk terén elért nagy hasznot látnók. Azt mondják ugyan, hogy a legutolsó időben emelkedett a m. kir. Opera jövedelmezősége. Nem bánom, de nézzünk szembe ennek az érvnek; nézzük meg, igaz-e; nézzük meg, mely időben történt ez ? Mondják, hogy 200.000 koronával nagyobb jövedelmezőséggel bír ma, mint azelőtt. Azonban itt rá kell mutatnom arra, hogy ez a jobb jövedelmezőség nem a jelenlegi régimének, nem a jelenlegi igazgatóság munkájának következménye, hanem következménye egyrészt zenei kultúránk általános fejlődósének és emelkedésének, másrészt pedig következménye azon önfeláldozó munkának, a melyet az előbbi igazgatóság, az előbbi igazgató végzett. Az előbbi igazgatónak az volt a pechje, hogy a mikor munkájának gyümölcsét láthatta volna, akkor boldogult Keglevich egy kicsiny szóváltásból kifolyólag egyszerűen elcsapta. Nem akarok ehhez kommentárt fűzni, hiszen közéletünk is olyan volt az elmúlt korszak alatt, hogy egy kis szóváltásból kifolyólag lehetetlenné tették a legalkalmasabb embereket. Az Operának jobb jövedelmezősége még más tényezőknek is tudható be. Betudható annak, hogy a mi zenekultúránk emelkedett, azonban az Operaház működésén kivül álló