Képviselőházi napló, 1906. III. kötet • 1906. október 10–november 14.

Ülésnapok - 1906-58

58. országos ülés 1906 november 13-án, kedden. 343 hajóknak, valamint a tengeri hajók építésének állami segélyben és kedvezményekben való részesítéséről szóló törvényjavaslat (írom. 184, 212) harmadszori olvasása. Kérem Ráth Endre jegyző urat, hogy a törvényjavaslatot felolvasni szíveskedjék. Ráth Endre jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a tengeri szabadhajózásban foglalkoztatott magyar kereskedelmi hajóknak, valamint a tengeri hajók építésének állami segélyben és kedvezményekben való részesítéséről szóló törvényjavaslatot harmadszori olvasásban elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Akkor kijelenthetem, hogy a képviselőház a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadja. Most már, miután a ház harmadszori olvasásban is elfogadta a törvényjavaslatot, indítványozom, hogy a törvényjavaslat tárgyalás és szíves hozzájárulás czéljából a főrendiházhoz is tétessék át. Méltóztatnak ezen javaslatomhoz hozzájárulni ? (Igen!) Ha igen, akkor azt határozaterőre emelem. Következik napirend szerint a mértékekről, ezek használatáról és ellenőrzéséről szóló törvényjavaslat (írom. 185, 210). Mielőtt ennek tárgyalásába belefognánk, közlöm a t. házzal, hogy a házszabályok 214. §-a értelmében bejelentetett, hogy mivel Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter ur a mai ülésen való megjelenésben gátolva van, őt megbízottjaként Szterényi József államtitkár képviseli. Az előadó urat illeti a szó. Lázár Pál előadó: T. ház! Az 1874: VIII. t.-cz. a mértékhitelesitést a törvényhatóságok hatáskörébe utalta. Ennek sokféle hátránya volt: elsősorban, hogy a törvényhatóságok rendesen nem rendezkedtek be azokkal a pontos mérőeszközökkel, melyek a hitelesítéshez szükségesek és így anyagilag sem voltak abban a helyzetben, hogy a törvény által rájuk ruházott felhatalmazást lelkiismeretesen teljesíthették volna. (Zaj. Halljuk ! Halljuk!) De különben szakerők hiányában sem felelhettek meg ezen feladatuknak, ugy hogy épen a mértékek hitelesítése terén a legnagyobb rendetlenség volt az egész országban. A hitelesítési jegy rajtuk volt, azonban hiteles mértéket alig lehetett az országban találni. De még az ellenőrzés is, a mely egyszerűen a rendőrközegek vállára hárult, a kik ezen a téren semmiféle szakismerettel nem birtak, olyan állapotban volt, hogy végre is legfőbb ideje volt ezen állapotok orvoslásának, a mi pedig csak ugy lehetséges, ha a hitelesítést államivá teszszük. Azonban nemcsak a jelzett hiányok teszik ezt szükségessé, hanem köztudomású, hogy a technika haladása folytán ujabb és ujabb mértékegységek merültek fel, a melyek természetesen a régi törvény rendelkezéseiben nem foglaltattak benn, és ezek szempontjából is szükség volt a mértékhitelesités ügyének országos rendezésére. A mostani rendezés sem foglalja magában a technika és a közgazdaság által használt összes mértékeket, így például a szénérték meghatározására oly fontos »kaloriát« sem lehetett a törvénybe felvenni, és pedig egyszerűen azért nem, mert erre nézve a tudományos világ még teljesen megállapodva nincsen. Azonban, miután előreláthatólag rövid időn belül ez a megállapodás is létrejön és a kalória is felvehető lesz törvényes mértékegység gyanánt, intézkedésre volt szükség a törvényben arra nézve, hogy ugy a kalóriát, valamint a közgazdaság specziális czéljainak megfelelő különböző mértékeket, nevezetesen a hektoliter súlyt vagy fajsúlyt, a literperczentet, a czukorfok és egyéb sűrűségméréseket illetőleg is a miniszter rendeleti utón intézkedhessek és azokat a törvényes mértékhitelesítés keretébe bevonja. Nagy eltérést mutat a mostani törvény az eddigi uzussal szemben abban is, hogy míg eddig, mint jeleztem volt, az ellenőrzés hiányos és megbízhatatlan volt. ezután időszakonként a mértékeket áUami közegek fogják ellenőrizni és újra hitelesíteni. Az újrahitelesítés, ámbár látszólag sok zaklatással jár, feltétlenül szükséges, a mit az is igazol, hogy a kulturállamok mindegyikében meg van honosítva és pedig általában ugyanolyan időszakban, a mint azt ez a törvényjavaslat kontemplálja. Egy dolog marad meg csupán a törvényhatóságok kezében, s ez a hordójelzés, a mit egyrészt az a körülmény magyaráz meg, hogy a hordójelzés olyan egyszerű eljárás, a melyet nyugodtan lehet meghagyni a törvényhatóságok hatáskörében, másrészt indokol az a körülmény, hogy ezt a törvényhatóságok szívesen fogadják, mert ez egyik fő jövedelmi forrásuk. Csakis üdvözölni lehet tehát, hogy ezt nekik meghagyjuk. Ugyanezen indokból azonban állást kellett foglalni az ellen, hogy a mértékhitelesités ügye a maga egészében üzletforrásként tekintessék. A törvényhatóságok eddig nem azt nézték, megfelel-e a mértékhitelesités a törvény által előirt szabályoknak, hanem arra helyezték a fősúlyt, hogy minél nagyobb jövedelmük származzék abból. Ez visszaélés, ezt akarja megszüntetni a javaslat, a mely szerintem egy régen nélkülözött és tovább el nem odázható szükségletet elégit ki. Ajánlom azt elfogadásra. (Élénk helyeslés.) Elnök: Szterényi József! Szterényi József kereskedelemügyi államtitkár: T. képviselőház ! A kereskedelemügyi miniszter urat egy kegyeletes kötelesség másfelé szólította és ezért a t. ház elnézését kéri, hogy a ma napirendre tűzött két javaslat tárgyalásánál nem lehet jelen, illetőleg azokat nem képviselheti. A miniszter ur megbízásából nekem jutott tehát az a feladat, hogy a t. házat arra kérjem, méltóztassék a javaslatot elfogadni. (Elénk helyeslés.) T. ház ! A tárgyalás alatt lévő javaslat ugy, a mint azt az előadó ur rövid, de az egész kérdést világosan feltüntető beszédében jelezte, közszükségletnek felel meg. A mértékhitelesités körül országszerte a legnagyobb zavar és bizonytalanság